Európa ismét válaszút elé érkezett, amikor is döntenie kell az intenzív mezőgazdaságban használt, új generációs génmódosított növények és a valóban fenntartható gazdálkodási rendszerek között. 2023. tavaszán az Európai Bizottság a biztonsági szabályozások mérséklését és a termék-megjelölések kötelezettségének feloldását tervezi az „új” génmódosítási technológiákkal – beleértve a CRISPR-CAS9-et – módosított növények esetén is.

A hatóságokra is nyomást gyakorló Bayer és más biotech vállalatok aranybányát látnak ebben az új technológiában, ugyanakkor kevés figyelmet szentelnek a szükséges uniós biztonsági szabályozásoknak. A Bizottság reálisnak nem mondható marketing szövegeket ismételget illetve készséget mutat az olyan kockázatok elhanyagolására, mint például az, hogy az új génmódosítási technikák egyáltalán nem annyira precízek, mint ahogy azt állítják; az új-GMO-k nagyobb kockázatot jelentenek az élővilágra; ha kiengedtük őket a szabadba, az már visszafordíthatatlan; veszélyeztetik az ökológiai gazdálkodási szektort; és használatuk az iparszerű mezőgazdaság további intenzifikálásához vezet, amely a biodiverzitás összeomlásnak így is fő okozója.

Az új GMO-k csak elterelik a figyelmet az élelmezésbiztonság és a természet helyreállításának valódi megoldásáról, az agroökológiáról.

Gyakorlati útmutató a húsfogyasztás csökkentéséhez, receptekkel, menüsor-ötletekkel.

A REPowerEU az Európai Uniónak az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszul elfogadott stratégiája, mely lehetőséget mutat az EU-nak a fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadásra és a tiszta, fenntartható energia támogatására polgárai számára.

Ehhez a tagállamok további finanszírozást igényelhetnek azáltal, hogy ún. „REPowerEU-fejezeteket” nyújtanak be az Európai Bizottsághoz a vállalkozások, a háztartások és a biztonságos energetikai átmenethez szükséges kritikus infrastruktúra támogatására.

Azonban fennáll a kockázata, hogy ezek a szép célok nem, vagy eltérően teljesülnek, ha a fejezetek keretében megvalósuló új beruházásokat nem mérlegelik alaposan a nyilvánossággal folytatott konzultáció mentén.

A Bankfigyelő Hálózat kiadványának magyar változatában a REPowerEU működését, jelentőségét, valamint a kockázatokat és javaslatainkat ismertetjük.

Letöltés.

KRITIKUS KÉRDÉSEK AZ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK LABORATÓRIUMBAN ELŐÁLLÍTOTT ALTERNATÍVÁIVAL KAPCSOLATBAN

Háttér Az emberek a világ minden táján, már évszázadok óta fogyasztanak növényi fehérjéket, mint például tofut. Az egyre eliparosodó állattenyésztéssel kapcsolatos problémák széles körű elterjedésével egyidőben a növényi alapú termékeken kívül a hús- és tejtermék-helyettesítők iránti érdeklődés is megnőtt. A közelmúltban komoly befektetések történtek az olyan nem növényi alapú termékek kutatásába és fejlesztésébe, amelyek utánozzák (imitálják) az állati termékeket, az állati sejtkultúrákból állati szérummal tényésztett állati szövetektől kezdve egészen a génmódosított algával és élesztővel előállított fehérjékig. A gyártók állítása szerint a termékek minimalizálják az iparszerű állattenyésztés környezeti hatásait azáltal, hogy az állati termékeket szintetikus termékekkel helyettesítik. E mesterséges anyagok előállítása azonban az energia- és vízfogyasztása, valamint az olyan alapanyag igénye – mint például a cukor és a metán –, illetve vegyianyag-szükséglete miatt ugyanúgy erőforrás-igényes. Az új, állati eredetű élelmiszereket helyettesítő termékeket „tiszta hús”, „állati eredetű anyagtól mentes”, „növényi alapú” néven forgalmazzák vagy hirdetik, az ígéretek megalapozottsága azonban megkérdőjelezhető. A növényi alapú élelmiszerektől való eltávolodás következtében számos biotechnológiai termékre érkeztek javaslatok. A Memphis Meats például a „világ első tenyésztett húsgolyójának” és a „laborban tenyésztett baromfihúsának”1 előállítása során állati szérumot használ, hogy az állati sejtekből szöveteket tudjon növeszteni. Más vállalatok géntechnológiával állítják elő az állati fehérjéket utánzó összetevőket. Az Impossible Foods például a „véres növényi alapú burgeréhez” szükséges „növényi vér” (leghemoglobin „hem” fehérje) előállításához genetikailag módosított élesztőt használ, a Finless Foods az „algaalapú garnélarákjához” szükséges fehérje előállításához pedig génmódosított algát használ. Emellett számos olyan állati eredetű élelmiszereket helyettesítő készítményre érkeztek javaslatok, melyekben a hozzávalók előállításához génmódosított élesztőt használnak, ilyen például a Gelator vállalat zselatinhelyettesítő készítménye, a Perfect Day tejhelyettesítő termékei, illetve a Clara Foods tojásfehérjehelyettesítő készítményei.

A teljes kiadvány letölthető itt.

Megjelent a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-magyarországi Zöld Kör legújabb kisgyermekeknek szóló foglalkoztató füzete. Ingyenes, szabadon másolható kiadvány.

Manka és Zsigi a tanyán – Fogadjátok szeretettel a Magyar Természetvédők Szövetségének új feladatgyűjteményét, amely a nagysikerű Manka és Zsigi boltba megy foglalkoztató folytatásaként két kismókus kalandjain keresztül, játékos feladatokkal tanítja a legkisebbeket. Ingyenes, szabadon fénymásolható kiadvány.

Az MTVSZ több mint tíz éve foglalkozik az energiaközösségekkel, ennek keretén belül számos szakmai kiadványt készítettünk, többek között 2020-ban lefordítottuk a Community Energy Guide akkor releváns részeit. Az energiaválság és a magyar energiaszabályok változása azonban arra késztettek minket, hogy átvizsgáljuk a teljes Közösségi Energia Kézikönyvet, és az eddig hiányzó részeket is lefordítsuk a formálódó magyar energiaközösségek számára. A magyar fordítás elkészültét az Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium Európai Éghajlatvédelmi Kezdeményezése (EUKI) és az European Climate Foundation (ECF) támogatta.

A Rovar Atlasz szerint világszerte csökken a rovarok száma az iparszerű gazdálkodás és a nagy mértékű növényvédőszer-felhasználás miatt, ami veszélyezteti az élelmiszer-előállítást. 
A rovarok működtetik bolygónk ökológiai rendszerét, és biztosítják élelmiszer-ellátásunkat – legfontosabb növényeink 75%-a a rovarok beporzásától függ. A rovarok emellett a trágya és az elhalt növényi anyagok lebontásával javítják a talajminőséget és csökkentik a növényi kártevőket. 
A Rovar Atlasz rámutat, hogy a rovarfajok és a beporzók száma súlyos hanyatlásban van a növényvédő szerektől függő iparszerű gazdálkodás miatt. A kiadvány emellett javaslatokat is megfogalmaz a döntéshozók számára a folyamat megfordítása érdekében. 

A kiadvány innen is letölthető.

A tudósok több mint egy évtizede azt hangsúlyozzák, hogy egy éghajlat- és biodiverzitás-barát étrend kevesebb mint feleannyi húst tartalmaz, mint amennyit ma az iparosodott országokban fogyasztunk. A húsatlasz legújabb kiadásában a fogyasztás mellett többek között a húsfeldolgozás, a húsipar finanszírozásának, legfontosabb kérdésköreit is körbejárjuk, de szó van benne a pásztorló állattenyésztés szerepéről is. Az elemzések, adatok, összefüggések megértését grafikonok, ábrák teszik könnyűvé.

A kiadvány innen tölthető le.