Ajánljuk szeretettel oktatási intézmények számára készült füzetünket, amely számos ötletet ad a biodiverzitás-barát belső és külső terek kialakításhoz.
Az intézmények körüli, saját kezelésben lévő zöldterületek és a hozzájuk tartozó épületek kézenfekvő lehetőségeket nyújtanak arra, hogy közösségként fellépve mintát adhassunk annak használói és az odalátogatók számára, hogy magunk is sokat tehetünk a biológiai sokféleség megőrzéséért.
Kiadványunk számos gyakorlati javaslatot tesz a biológiai sokféleség megőrzésére saját kertünkben.
Fogadjátok szeretettel Dr. Gyulai Iván legújabb ötleteit a biodiverzitás-barát kert kialalkításához.
Már egy zsebkendőnyi kertdarab is jó szolgálatot tehet, ahol megkezdhetjük a környezettudatos, természetbarát lépések sorát.
Ha csatlakozni szeretnénk a felelősen gondolkodó és a természet megőrzéséért tenni is akaró közösséghez, nem kell mást tennünk, mint hogy elkezdjük úgy tervezni, gondozni kertünket, hogy az itt felsorolt lépések közül minél többet megvalósítunk a lehetőségeinkhez mérten.
Mennyi uniós pénz jöhet Magyarországra, milyen módon és milyen célokra? Mikor és hogyan lehet beleszólásunk a pénzek elköltésébe? Tudjon meg többet a Bankfigyelő Hálózat és az MTVSZ közös kiadványából: Útmutató az uniós pénzalapokhoz.
A géntech multik, valamint a GMO-párti lobbi a génmódosított növények új generációjával („génszerkesztett” fajták, "új GMO-k") kapcsolatban azt állítják, hogy
- az"új GMO-k" sokkal pontosabbak, mint a korábbi, transzgénikus technikák, ezért sokkal biztonságosabbak is;
- az "új GMO-k" fogják táplálni a világot, szükség van rájuk a világ növekvő népességének élelmezéséhez;
- az "új GMO-k" fenntarthatóak, szükség van rájuk az EU Zöld Megállapodása célkitűzéseinek teljesítéséhez;
- az éghajlati válságra is az "új GMO-k" adják majd a megoldást;
- szükség van az "új GMO-ra" a növényvédőszer-használat csökkentéséhez;
- sőt, az új GMO-k növelnék a biológiai sokféleséget is.
Jelen kiadványban ezekről a mítoszokról rántjuk le a leplet, és megmutatjuk, hogy mindez csupán zöldrefestés.
A digitális technológiára gyakran tekintenek csodafegyverként. Az innovációhoz és számos globális kihívás kezeléséhez elengedhetetlen eszközként hivatkoznak rá, pedig az igazság ennél jóval összetettebb. Az új digitális technológiák mellett érvelők időnként ezt a nélkülözhetetlennek beállított narratívát használják fel nagyvállalati és politikai terveik terjesztésére, valamint a gazdasági és politikai hatalom megszilárdítására. Pedig a technológiák alkalmazása nem következmények nélküli. Fejlesztésük, értékesítésük és használatuk elválaszthatatlanul összefonódik különféle gazdasági és politikai érdekekkel, kulturális hatásokkal, ismeretekkel és emberi kapcsolatokkal. Ezt látjuk most a mezőgazdaságban is, ahol a biodigitális technológiák az európai (és a világ más területein élő) gazdák számára alapvető erőforrásokká erősödnek, és befolyásolják a gazdálkodással kapcsolatos kulcsfontosságú döntéseiket. Eközben azonban kulcsfontosságú dolgok veszhetnek el: fennáll a kockázata annak, hogy a paraszti autonómia, a paraszti gazdálkodás és az agroökológia értékes ismeretei törlődnek a leegyszerűsített adatvezérelt folyamatok előtérbe kerülése miatt.
Kiadványunkban azt vizsgáljuk meg, hogy miként erősíti meg pozícióit a Big Tech az agráriumban, illetve hol vannak a súrlódási pontok az új digitális technológiák és az európai paraszti autonómia illetve az agroökológiai gyakorlatok között Európában.
Európa ismét válaszút elé érkezett, amikor is döntenie kell az intenzív mezőgazdaságban használt, új generációs génmódosított növények és a valóban fenntartható gazdálkodási rendszerek között. 2023. tavaszán az Európai Bizottság a biztonsági szabályozások mérséklését és a termék-megjelölések kötelezettségének feloldását tervezi az „új” génmódosítási technológiákkal – beleértve a CRISPR-CAS9-et – módosított növények esetén is.
A hatóságokra is nyomást gyakorló Bayer és más biotech vállalatok aranybányát látnak ebben az új technológiában, ugyanakkor kevés figyelmet szentelnek a szükséges uniós biztonsági szabályozásoknak. A Bizottság reálisnak nem mondható marketing szövegeket ismételget illetve készséget mutat az olyan kockázatok elhanyagolására, mint például az, hogy az új génmódosítási technikák egyáltalán nem annyira precízek, mint ahogy azt állítják; az új-GMO-k nagyobb kockázatot jelentenek az élővilágra; ha kiengedtük őket a szabadba, az már visszafordíthatatlan; veszélyeztetik az ökológiai gazdálkodási szektort; és használatuk az iparszerű mezőgazdaság további intenzifikálásához vezet, amely a biodiverzitás összeomlásnak így is fő okozója.
Az új GMO-k csak elterelik a figyelmet az élelmezésbiztonság és a természet helyreállításának valódi megoldásáról, az agroökológiáról.
Gyakorlati útmutató a húsfogyasztás csökkentéséhez, receptekkel, menüsor-ötletekkel.
A REPowerEU az Európai Uniónak az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszul elfogadott stratégiája, mely lehetőséget mutat az EU-nak a fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadásra és a tiszta, fenntartható energia támogatására polgárai számára.
Ehhez a tagállamok további finanszírozást igényelhetnek azáltal, hogy ún. „REPowerEU-fejezeteket” nyújtanak be az Európai Bizottsághoz a vállalkozások, a háztartások és a biztonságos energetikai átmenethez szükséges kritikus infrastruktúra támogatására.
Azonban fennáll a kockázata, hogy ezek a szép célok nem, vagy eltérően teljesülnek, ha a fejezetek keretében megvalósuló új beruházásokat nem mérlegelik alaposan a nyilvánossággal folytatott konzultáció mentén.
A Bankfigyelő Hálózat kiadványának magyar változatában a REPowerEU működését, jelentőségét, valamint a kockázatokat és javaslatainkat ismertetjük.
