Manka és Zsigi a tanyán – Fogadjátok szeretettel a Magyar Természetvédők Szövetségének új feladatgyűjteményét, amely a nagysikerű Manka és Zsigi boltba megy foglalkoztató folytatásaként két kismókus kalandjain keresztül, játékos feladatokkal tanítja a legkisebbeket. Ingyenes, szabadon fénymásolható kiadvány.
Az MTVSZ több mint tíz éve foglalkozik az energiaközösségekkel, ennek keretén belül számos szakmai kiadványt készítettünk, többek között 2020-ban lefordítottuk a Community Energy Guide akkor releváns részeit. Az energiaválság és a magyar energiaszabályok változása azonban arra késztettek minket, hogy átvizsgáljuk a teljes Közösségi Energia Kézikönyvet, és az eddig hiányzó részeket is lefordítsuk a formálódó magyar energiaközösségek számára. A magyar fordítás elkészültét az Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium Európai Éghajlatvédelmi Kezdeményezése (EUKI) és az European Climate Foundation (ECF) támogatta.
A Rovar Atlasz szerint világszerte csökken a rovarok száma az iparszerű gazdálkodás és a nagy mértékű növényvédőszer-felhasználás miatt, ami veszélyezteti az élelmiszer-előállítást.
A rovarok működtetik bolygónk ökológiai rendszerét, és biztosítják élelmiszer-ellátásunkat – legfontosabb növényeink 75%-a a rovarok beporzásától függ. A rovarok emellett a trágya és az elhalt növényi anyagok lebontásával javítják a talajminőséget és csökkentik a növényi kártevőket.
A Rovar Atlasz rámutat, hogy a rovarfajok és a beporzók száma súlyos hanyatlásban van a növényvédő szerektől függő iparszerű gazdálkodás miatt. A kiadvány emellett javaslatokat is megfogalmaz a döntéshozók számára a folyamat megfordítása érdekében.
A kiadvány innen is letölthető.
A tudósok több mint egy évtizede azt hangsúlyozzák, hogy egy éghajlat- és biodiverzitás-barát étrend kevesebb mint feleannyi húst tartalmaz, mint amennyit ma az iparosodott országokban fogyasztunk. A húsatlasz legújabb kiadásában a fogyasztás mellett többek között a húsfeldolgozás, a húsipar finanszírozásának, legfontosabb kérdésköreit is körbejárjuk, de szó van benne a pásztorló állattenyésztés szerepéről is. Az elemzések, adatok, összefüggések megértését grafikonok, ábrák teszik könnyűvé.
Mindannyian fogyasztók vagyunk, nap mint nap döntést hozunk, hogy mit, hol, hogyan vásárolunk. Szórólapunkkal abban segítünk, hogy ez a lehető legjobb legyen az egészségünk és a környezetünk számára is.
Ajánljuk figyelmébe heti 1x húsmentesen! kiadványunkat!
2021. februárjában, válaszként a COVID-19 világjárvány okozta pénzügyi válságra, egy egyedülálló, 672,5 milliárd eurós finanszírozási eszköz lépett hatályba az Európai Unióban: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz.
Hogyan költik el a kelet- és közép-európai tagállamok ezt a támogatást? Valóban olyan zöldek a helyreállítási tervek, mint amilyennek mutatják magukat?
Jelentésünk célja, hogy rávilágítsunk kilenc közép- és kelet-európai ország gazdaságélénkítő terveinek ellentmondásos intézkedéseire, beszámoljunk a terveket megelőző konzultációs folyamat hiányosságairól, és javaslatokat tegyünk arra, hogy miért és hogyan kell a finanszírozást úgy kialakítani, hogy a biodiverzitás védelmét garantálni lehessen.
Például Magyarországon, a Helyreállítási Alapból finanszírozni tervezett Homokhátság vízpótlási projekt rövid távon enyhítheti ugyan az aszály közvetlen hatásait, de nem kínál hosszú távú megoldást az elsivatagosodásra. A döntéshozók nem tettek erőfeszítéseket a földhasználat gyakorlatának megváltoztatására, sem a talaj vízmegtartó képességének növelésére, amelyek pedig az első lépések kellettek volna, hogy legyenek egy valódi megoldás felé vezető úton. A tervezett intézkedés valószínűleg a legdrágább, egyben legkevésbé hatékony módja az elsivatagosodással kapcsolatos problémák kezelésének – általa csupán a tünetek enyhítése valósulna meg, az okok kezelése nélkül.
A Föld Barátai Európa utánajártak és a következőkre jutottak.
.png "Scan4Chem vetélkedő első fordulója")
