Mindenkinek joga van tájékozódni afelől, hogy a kedvenc terméke, árucikke, milyen összetétellel rendelkezik. Vajon tartalmaz-e különös aggodalomra okot adó anyagokat (SVHC)? De vajon melyek lehetnek azok az összetevők, melyek aggodalomra adhatnak okot? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre segít választ adni a Life AskREACH program, és azon belül is a Scan4Chem alkalmazás.

De mi is az a REACH-rendelet és miről is szól pontosan?

A vegyi anyagokra vonatkozó európai szabályozás, azaz a REACH (a vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása) 2007 júniusában lépett hatályba. A rendelet fő célja, hogy javítsa az emberi egészség és a környezet védelmét a vegyi anyagok által jelentett kockázatokkal szemben. A REACH alapelve, hogy a gyártók, importőrök és felhasználók egyaránt felelősséget vállaljanak vegyi anyagjaikért. Biztosítaniuk kell, hogy az általuk előállított és használt vegyi anyagokat biztonságosan kezeljék és a termékeken is egyértelműen feltüntessék. A REACH a világ egyik legszigorúbb vegyianyag szabályozása. 

Mi az az SVHC és hol fordulhatnak elő? Mit takar pontosan a különös aggodalomra okot adó anyagok csoportja?

A REACH rendelet értelmében, bizonyos vegyianyagok egy csoportja, melyek káros hatást gyakorolhatnak az emberi egészségre vagy a környezetre, SVHC-ként, azaz különös aggodalomra okot adó anyagként azonosítható. REACH 57. cikke szerint különös aggodalomra okot adó anyagként (SVHC) azonosított vegyi anyagok lehetnek:

  1. rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító,
  2. perzisztens, bioakkumulatív és toxikus,
  3. nagyon tartósan megmaradó és biológiailag nagyon felhalmozódó,
  4. egyenértékű aggodalomra ad okot, pl. endokrin rendszert károsító anyagok.

Ezek az anyagok előfordulhatnak szinte bármilyen termékben/árucikkben. Lehetnek ezek akár háztartási cikkek, textíliák, cipők, sportszerek, bútorok, kézzel gyártott termékek, játékok vagy csomagolások, valamint több részből álló tárgyak és összeszerelt termékek is, például elektromos   készülékek, autók vagy kerékpárok. Bizonyos termékek azonban másik szabályozás alá tartoznak, ezek a folyékony, pasztaszerű vagy porított fogyasztási cikkek mint  pl. a festékek és lakkok, egészségügyi termékek, gyógyszerek, élelmiszerek, kozmetikumok, mosószerek, állati takarmányok, növényvédő szerek. Ebben az esetben a csomagolásról kérhetünk tájékoztatást.

Hogyan kerülhetjük el ezeket a SVHC-ket és mit tehettünk a csökkentésük érdekében?

Ahhoz, hogy a vásárlás során tudatos döntések meghozatalával el tudjuk kerülni a különös aggodalomra okot adó anyagokat (SVHC), tisztában kell lennünk azzal, hogy mely termékekben, vagy akár termékek összetevőiben, csomagolásokban találhatók meg. Ebben van segítségünkre a Scan4Chem alkalmazás. Az alkalmazás segítségével a termékek vonalkódja alapján kideríthetjük, hogy a megvásárolni kívánt termék tartalmaz-e 0,1 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban ilyen anyagokat. Abban az esetben, ha a vonalkód beszkennelésével mégsem kapjuk meg a kért információt, az applikáció lehetőséget biztosít arra, hogy a gyártótól kérhessük ezeket. A REACH-rendelet értelmében a gyartónak/importőrnek 45 napon belül kötelessége tájékoztatni a fogyasztót a terméke SVHC tartalmáról.

Miért fontos, hogy figyeljünk az SVHC-kre vásárlásunk során, és információt kérjünk abban az esetben, ha nem találtuk meg a terméket a vonalkód alapján?

Az egészségünk, családunk egészsége és a környezetünk védelme mellett számos más ok is alátámasztja az applikáció használatának fontosságát. A Scan4Chem használatával tudatosan elkerülhetjük azon termékek megvásárlását, melyek 0,1 tömegszázaléknál több SVHC-t tartalmaznak. Ezzel a tettünkkel a gyártóknak is küldünk egyfajta visszajelzést, ösztönözhetjük őket az aggodalomra okot adó anyagok helyettesítésére. Ezentúl pedig információkéréseinkkel a többi fogyasztót is segíthetjük, hiszen ha a kérésünk hatására a gyártó feltölti a termék adatait az adatbázisba, onnantól kezdve mások is könnyebben hozzáférnek ezekhez.

 
Töltsd le most az appot!

 

Figyeljünk, tájékozódjunk és segítsünk egymásnak!

 

A Scan4Chem okostelefonos alkalmazás felhasználási feltételei
Terms of use for the Scan4Chem smartphone app 
Jogi nyilatkozat és adatvédelmi nyilatkozat a Scan4Chem okostelefonos alkalmazáshoz
Disclaimer and data privacy declaration for the Scan4Chem smartphone app 

 

Hírek
2022. okt 14.
Újra meghirdetjük az MTVSZ károsanyag-kereső nyereményjátékát!

Újra meghirdetjük az MTVSZ károsanyag-kereső nyereményjátékát!

 

Szeptemberi felhívásunkban a használati tárgyainkban található "különös aggodalomra okot adó anyagokra" szerettük volna irányítani a figyelmet. Ezúton is köszönjük minden lelkes app-használónak az aktív részvételt! A nagy sikerre és érdeklődésre való tekintettel most újabb károsanyag-kereső nyereményjátékot hirdetünk!

Oldalak
Kiadványok

Génmanipuláció

A laborból a tányérba

KRITIKUS KÉRDÉSEK AZ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK LABORATÓRIUMBAN ELŐÁLLÍTOTT ALTERNATÍVÁIVAL KAPCSOLATBAN

Háttér Az emberek a világ minden táján, már évszázadok óta fogyasztanak növényi fehérjéket, mint például tofut. Az egyre eliparosodó állattenyésztéssel kapcsolatos problémák széles körű elterjedésével egyidőben a növényi alapú termékeken kívül a hús- és tejtermék-helyettesítők iránti érdeklődés is megnőtt. A közelmúltban komoly befektetések történtek az olyan nem növényi alapú termékek kutatásába és fejlesztésébe, amelyek utánozzák (imitálják) az állati termékeket, az állati sejtkultúrákból állati szérummal tényésztett állati szövetektől kezdve egészen a génmódosított algával és élesztővel előállított fehérjékig. A gyártók állítása szerint a termékek minimalizálják az iparszerű állattenyésztés környezeti hatásait azáltal, hogy az állati termékeket szintetikus termékekkel helyettesítik. E mesterséges anyagok előállítása azonban az energia- és vízfogyasztása, valamint az olyan alapanyag igénye – mint például a cukor és a metán –, illetve vegyianyag-szükséglete miatt ugyanúgy erőforrás-igényes. Az új, állati eredetű élelmiszereket helyettesítő termékeket „tiszta hús”, „állati eredetű anyagtól mentes”, „növényi alapú” néven forgalmazzák vagy hirdetik, az ígéretek megalapozottsága azonban megkérdőjelezhető. A növényi alapú élelmiszerektől való eltávolodás következtében számos biotechnológiai termékre érkeztek javaslatok. A Memphis Meats például a „világ első tenyésztett húsgolyójának” és a „laborban tenyésztett baromfihúsának”1 előállítása során állati szérumot használ, hogy az állati sejtekből szöveteket tudjon növeszteni. Más vállalatok géntechnológiával állítják elő az állati fehérjéket utánzó összetevőket. Az Impossible Foods például a „véres növényi alapú burgeréhez” szükséges „növényi vér” (leghemoglobin „hem” fehérje) előállításához genetikailag módosított élesztőt használ, a Finless Foods az „algaalapú garnélarákjához” szükséges fehérje előállításához pedig génmódosított algát használ. Emellett számos olyan állati eredetű élelmiszereket helyettesítő készítményre érkeztek javaslatok, melyekben a hozzávalók előállításához génmódosított élesztőt használnak, ilyen például a Gelator vállalat zselatinhelyettesítő készítménye, a Perfect Day tejhelyettesítő termékei, illetve a Clara Foods tojásfehérjehelyettesítő készítményei.

 

A teljes kiadvány letölthető itt.