Megjelent a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-magyarországi Zöld Kör legújabb kisgyermekeknek szóló foglalkoztató füzete. Ingyenes, szabadon másolható kiadvány.

Manka és Zsigi a tanyán – Fogadjátok szeretettel a Magyar Természetvédők Szövetségének új feladatgyűjteményét, amely a nagysikerű Manka és Zsigi boltba megy foglalkoztató folytatásaként két kismókus kalandjain keresztül, játékos feladatokkal tanítja a legkisebbeket. Ingyenes, szabadon fénymásolható kiadvány.

Az MTVSZ több mint tíz éve foglalkozik az energiaközösségekkel, ennek keretén belül számos szakmai kiadványt készítettünk, többek között 2020-ban lefordítottuk a Community Energy Guide akkor releváns részeit. Az energiaválság és a magyar energiaszabályok változása azonban arra késztettek minket, hogy átvizsgáljuk a teljes Közösségi Energia Kézikönyvet, és az eddig hiányzó részeket is lefordítsuk a formálódó magyar energiaközösségek számára. A magyar fordítás elkészültét az Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium Európai Éghajlatvédelmi Kezdeményezése (EUKI) és az European Climate Foundation (ECF) támogatta.

A Rovar Atlasz szerint világszerte csökken a rovarok száma az iparszerű gazdálkodás és a nagy mértékű növényvédőszer-felhasználás miatt, ami veszélyezteti az élelmiszer-előállítást. 
A rovarok működtetik bolygónk ökológiai rendszerét, és biztosítják élelmiszer-ellátásunkat – legfontosabb növényeink 75%-a a rovarok beporzásától függ. A rovarok emellett a trágya és az elhalt növényi anyagok lebontásával javítják a talajminőséget és csökkentik a növényi kártevőket. 
A Rovar Atlasz rámutat, hogy a rovarfajok és a beporzók száma súlyos hanyatlásban van a növényvédő szerektől függő iparszerű gazdálkodás miatt. A kiadvány emellett javaslatokat is megfogalmaz a döntéshozók számára a folyamat megfordítása érdekében. 

A kiadvány innen is letölthető.

A tudósok több mint egy évtizede azt hangsúlyozzák, hogy egy éghajlat- és biodiverzitás-barát étrend kevesebb mint feleannyi húst tartalmaz, mint amennyit ma az iparosodott országokban fogyasztunk. A húsatlasz legújabb kiadásában a fogyasztás mellett többek között a húsfeldolgozás, a húsipar finanszírozásának, legfontosabb kérdésköreit is körbejárjuk, de szó van benne a pásztorló állattenyésztés szerepéről is. Az elemzések, adatok, összefüggések megértését grafikonok, ábrák teszik könnyűvé.

A kiadvány innen tölthető le.

Mindannyian fogyasztók vagyunk, nap mint nap döntést hozunk, hogy mit, hol, hogyan vásárolunk. Szórólapunkkal abban segítünk, hogy ez a lehető legjobb legyen az egészségünk és a környezetünk számára is.

Ajánljuk figyelmébe heti 1x húsmentesen! kiadványunkat!

2021. februárjában, válaszként a COVID-19 világjárvány okozta pénzügyi válságra, egy egyedülálló, 672,5 milliárd eurós finanszírozási eszköz lépett hatályba az Európai Unióban: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz.

Hogyan költik el a kelet- és közép-európai tagállamok ezt a támogatást? Valóban olyan zöldek a helyreállítási tervek, mint amilyennek mutatják magukat?

Jelentésünk célja, hogy rávilágítsunk kilenc közép- és kelet-európai ország gazdaságélénkítő terveinek ellentmondásos intézkedéseire, beszámoljunk a terveket megelőző konzultációs folyamat hiányosságairól, és javaslatokat tegyünk arra, hogy miért és hogyan kell a finanszírozást úgy kialakítani, hogy a biodiverzitás védelmét garantálni lehessen.

Például Magyarországon, a Helyreállítási Alapból finanszírozni tervezett Homokhátság vízpótlási projekt rövid távon enyhítheti ugyan az aszály közvetlen hatásait, de nem kínál hosszú távú megoldást az elsivatagosodásra. A döntéshozók nem tettek erőfeszítéseket a földhasználat gyakorlatának megváltoztatására, sem a talaj vízmegtartó képességének növelésére, amelyek pedig az első lépések kellettek volna, hogy legyenek egy valódi megoldás felé vezető úton. A tervezett intézkedés valószínűleg a legdrágább, egyben legkevésbé hatékony módja az elsivatagosodással kapcsolatos problémák kezelésének – általa csupán a tünetek enyhítése valósulna meg, az okok kezelése nélkül.