Mindannyian fogyasztók vagyunk, nap mint nap vásárolunk, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük. Amikor bemegyünk egy üzletbe és leveszünk egy terméket a polcról, ritkán gondolunk bele, hogy azt hol, hogyan, milyen körülmények között állították elő, kinek a munkája van annak elkészítése, termesztése mögött.

Korábban ez kérdés kevésbé merült fel, hiszen régebben sok szempontból önellátó volt a társadalom, ha mégsem, piacon, közvetlenül a termelőtől, termék előállítótól vásároltunk, ezzel szemben ma globalizált világban élünk. Magunk is meglepődnénk azon, ha egy-egy bevásárlásunk után ki kellene számolnunk, hogy „hány kilométert eszünk?”, azaz mennyit utaztak a megvett termékek, míg elértek a bolt polcaira. Ma Magyarországon az élelmiszerek több mint 65%-át 400 nm-nél nagyobb üzletben, szupermarketban vásároljuk meg, és sajnos a nagy üzletekben jellemző a központosított árubeszerzés, és csak elvétve találkozunk a környékből származó termékkel.

Az áruk, termékek utaztatása a szállításból eredő környezetszennyezés mellett még egy komoly veszélyt rejt magában: nem tudjuk, hogy azt a terméket ki, hol és hogyan állította elő. Használt-e például valamilyen növényvédőszert, tartósítószert az előállítás során, és ha igen, mifélét (az EU területén jellemzően egységes az ezzel kapcsolatos szabályozás, de ha az unión kívülről érkezik az áru, már vannak jócskán eltérések a szabályozásban). Emellett fontos szempont, hogy az, aki termelte, előállította, vajon kapott-e méltó fizetést érte, nem kapcsolódik-e kizsákmányoló gyermekmunka a termékhez.

A közvéleménykutatások szerencsére azt mutatják, hogy van remény, egyre több helyen létesül termelői piac, alakulnak bevásárló-közösségek, és a magyarok egyharmada törekszik arra, hogy magyar terméket válasszon. Bár azt szinte mindenki elismeri, hogy a magyar élelmiszerek kiváló minőségűek, a vásárlók kétharmada elsősorban az élelmiszerek ára alapján dönt annak megvásárlása mellett. A zöldségek és gyümölcsök esetében szerencsére jobb a helyzet, egyre többen keressük a helyben termett terményeket, akár közvetlenül a termelőtől termelői piacon vagy szedd magad akciók keretében.

Mit tehetünk fogyasztóként?

  1. Elsőként érdemes végiggondolni, hogy valóban szükségem van-e a megvásárolni kívánt termékre. Ehhez nagy segítséget nyújthat egy bevásárló lista, így kisebb a csábítás, hogy olyasmit vegyünk, amit aztán csak kerülgetünk – vagy élelmiszer esetén kidobunk, mert megromlik, mielőtt elfogyaszthatnánk.
  2. Ha a vásárlás mellett döntünk, mindenképp nézzük meg, hogy a termék honnan származik, keressük a helyi termékeket, hazai árucikkeket, hiszen ebben az esetben a hazai gazdaságot támogatjuk, és nem mellesleg a szállításból eredő környezetszennyezés is jóval alacsonyabb.
  3. Nagyon fontos, hogy idénygyümölcsöket és –zöldségeket vásároljunk. Bizonyára mindannyian kóstoltunk már paradicsomot és földiepret decemberben, s tapasztaltuk, hogy azok zamata, vitamintartalma meg sem közelíti a nyáron termettekét, arról nem is beszélve, hogy igen gyakran a külföldről származó gyümölcsökön, zöldségeken növényvédőszer-maradványok, tartósítószerek mutathatók ki.
  4. Keressük a környezetkímélő gazdálkodásból, illetve méltányos kereskedelemből származó bio és fairtrade termékeket, amelyek előállítása során óvják a környezetet és a termelők biztos megélhetését is biztosítják.

Hasznos linkek:

Tudj meg többet a saját márkás termékekről!

A kakaóról szóló kutatásunkat itt tudod elovasni

Kutatás a naracslevekről

Kutatás a pálmaolajról

Kutatás az ananászról

Kutatás a baromfiról

Bővebben a nádcukorról

Kiadványok

Mezőgazdaság és élelem

Egészséges élelmiszert helyi gazdáktól

A Magyar Természetvédők Szövetsége élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tevékenységeinek legfőbb célja, hogy elősegítse a lakosság vásárlói tudatosságának erősödését: az élelmiszerek vásárlásánál legyen fontos szempont az, hogy hogyan, milyen körülmények között állították azt elő, helyben termelt és lehetőség szerint ökológiai gazdálkodásból származó (bio) legyen az, amit elfogyasztunk. Fogadják szeretettel tudatos fogyasztásra ösztönző kiadványunkat!

Tudatos fogyasztás

Húsatlasz: A fogyasztásra kerülő állatok – a tények és az adatok tükrében

Az intenzív hús- és tejipari termelés egyre pusztítóbb hatással van az emberi társadalomra és a környezetre. A jelenlegi iparszerű termelési rendszer fenntarthatatlan, ugyanis hatalmas mennyiségű termőföldet, vizet és egyéb természeti erőforrásokat igényel, s a rejtett költségeket a fogyasztóra és a társadalomra hárítja. A Húsatlasz vitát indít a jobb, biztonságosabb és fenntarthatóbb élelem és mezőgazdaság érdekében, és világos egyéni és rendszerszintű megoldásokat javasol. A kiadvány világ körüli utazásra hív. Betekintést nyújt a húsfogyasztás mögött rejlő globális kapcsolatokba, ugyanis kizárólag a tájékozott, kritikus fogyasztó képes a megfelelő döntések meghozatalára és képes követelni a szükséges változásokat.