Zaj, egészségkárosodás, környezetszennyezés – A jövő generációi fizetik meg a repülés árát

Zaj, egészségkárosodás, környezetszennyezés – A jövő generációi fizetik meg a repülés árát

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy ne bővítsék közpénzekből sem a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, sem más hazai repülőteret. A civil szervezetek szerint a repülés iránti kereslet mesterséges fenntartása és a repülőjegyek árának alacsonyan tartása nem szolgálja a társadalom hosszú távú érdekeit. 

„A legszennyezőbb közlekedési mód bővítése akkor, amikor csökkentenünk kell a kibocsátásokat, szembe megy a jövő generációk érdekeivel” – hangsúlyozta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

Szakértők szerint különösen aggályos, hogy a budapesti és a békéscsabai repülőtér bővítését adófizetői forrásokból tervezik, miközben a légiközlekedés jelentős lég- és zajszennyezéssel, valamint rendkívül nagymértékű klímakárosító hatással jár.

Az október 15-én, Budapesten megrendezett „Volare necesse est? Konfliktusok a repülés körül” című konferencia – a jövő nemzedékek ombudsmanjának társszervezésében – a növekvő légiforgalom, a repülési iparág adómentessége, a zajterhelés és a klímaváltozás közötti összefüggéseket vizsgálta. Közgazdászok, jogászok, orvosok és más szakemberek osztották meg tudományos és gyakorlati tapasztalataikat a környezetbarátabb közlekedés érdekében.

A repülés a vasúthoz képest akár ötszörös mértékű üvegházgáz-kibocsátással jár, teherszállítás esetében ez az arány 43-szoros is lehet. A természetvédők szerint a klímaválság idején elengedhetetlen a karbonkibocsátás csökkentése és a környezetbarát közlekedési alternatívák előnyben részesítése mind a kereskedelem, mind a személyszállítás terén.

A zajszennyezés sem elhanyagolható: a repülőgépek zajterhelése akár tíz kilométerre is érezhető a repülőtértől, ami Budapesten mintegy egymillió embert érinthet. A szervezetek ezért javasolják a jelenlegi szabályok betartását és további szigorítását, különösen az éjszakai (éjfél és hajnali 5 óra közötti) repülések teljes tilalmát, valamint a légszennyezési szabályozás felülvizsgálatát.

A légiközlekedés jelenleg nem fizet ÁFA-t és kerozinadót a nemzetközi járatok után, ezért a civil szervezetek újfajta környezetvédelmi illeték bevezetését javasolják a „szennyező fizet” elv érvényesítése érdekében. 
 
 A Magyar Természetvédők Szövetsége arra is felhívja a figyelmet, hogy a budapesti repülőtér két éve nem rendelkezik érvényes környezetvédelmi engedéllyel, ami komoly jogi és környezetvédelmi aggályokat vet fel. Emellett továbbra is rendezetlen a zajgátló védőövezet kérdése.
 „A jövő generációinak érdeke nem a repülés mesterséges ösztönzése, hanem a környezettudatos, szelíd turizmus és a környezetbarát közlekedési megoldások – például a vasút – támogatása” – foglalta össze Éger Ákos ügyvezető elnök.

Háttéranyag: https://mtvsz.hu/uploads/files/2025_10_13_repules_kornyezeti_hatasai_hatteranyag.pdf 

 https://mtvsz.hu/repter