A foglalkoztató azzal a céllal jött létre, hogy a Merzse-mocsár helyi jelentőségű természetvédelmi területet közelebbről megismerd.

A foglalkoztató azzal a céllal jött létre, hogy egy budapesti területet, a Felsőrákosi-réteket, közelebbről megismerhess.

Rovar-és madárbarátok leszünk!

Praktikus tanácsok az óvoda és iskolakertek zöldítéséhez.

Ajánljuk figyelmedbe Húsmentes programunk legújabb kiadványát.

Hogyan készítsünk finom ételeket, olymódon, hogy óvjuk bolygónkat és szervezetünket?

Rövid útmutatónk ötletekkel szolgál arra, hogy miként tudnánk kevesebb, de jobb minőségű húst fogyasztani. Az itt leírtak segítséget nyújthatnak heti egy húsmentes nap beiktatásában is. Ezek az információk akkor is jól jöhetnek, ha pusztán egy kis változatosságra vágyunk, vagy éppen szeretnénk növényi alapú étrendre váltani.

A 2020. december 10-11 közötti Európai Tanácsülésen döntenek a kormányfők az Uniós 2030-as klímacél esetleges emeléséről. Ehhez a kiadványban közérthetően összefoglaltuk, hogy e köztes klímacél erősítése milyen gazdasági, társadalmi és környezeti lehetőségekkel, előnyökkel járhat Magyarországnak és a régiónak, az idézett szakmai tanulmányok alapján. 

A COVID-19 világjárvány sokakat ráébresztett arra a tényre, hogy globalizált életünk sérülékeny, nem fenntartható. A vírus terjedése nem lett volna ilyen veszélyes és gyors, ha nem lenne a gazdaság és az élet ennyire globalizált, másrészt a gazdasági hatásai sem lettek volna ilyen pusztítóak egy helyi erőforrásokra épülő rendszerben. A Magyar Természetvédők Szövetsége komplex javaslatcsomagot dolgozott ki egy fenntarthatóbb és ellenállóbb gazdaság kialakítása érdekében. A javaslatcsomag főbb elemeit tartalmazza ez a kiadvány.

Belátható, hogy a pénzrendszer anomáliáinak közvetlen hatása van fenntarhatóságra. Amelyik állam a GDP-je jelentős részét fordítja adósságvisszafizetésre, állandó növekedési kényszerben van, és elkerülhetetlenül a környezetre és társadalomra terheli e növekedés külső költségeit. A profitnövelésben érdekelt kereskedelmi bankok hitelezési politikái kevéssé veszik figyelembe a közérdeket, a gazdaságot a környezetileg és szociális káros beruházások felé terelik. Több jelentős nemzetközi kezdeményezés szerint a jelenlegi pénzrendszer fenntarthatóságra gyakorolt negatív hatásait jelentős mértékben kiküszöbölné, ha az országok bevezetnék az állami pénzrendszert. Ha elolvassák füzetünket rádöbbenhetnek, hogy miért is lenne alapvető fontosságú az állami pénzrendszer bevezetése.

A természeti értékeink elvesztésének fő oka a társadalmi és gazdasági rendszerünk hibás szabályozóiban és gondolkodásmódunkban rejlik. A problémák egyik kulcs oka a pénzrendszerünk. A pénzrendszer nagymértékben meghatározza a gazdaság működését, így azt is, hogy a társadalom milyen módon bánik a természeti javakkal. Az aktuális pénzrendszer nem képes kellő pénzügyi biztonságot és stabilitást biztosítani a reálgazdaság számára, arra ösztönzi a gazdasági szereplőket, hogy a termelést és a profitot a természet kárára is folyamatosan növeljék. Pénzrendszerváltásra van hát szükségünk! – erről szól a kiállításunk és szórólapunk.

A globális egyenlőtlenségek elleni küzdelem eszköze, a nemzetközi fejlesztés, és a globális export és tőkebefektetések éghajlatváltozásra gyakorolt hatásairól kevesen tudósítottak eleddig. Pedig nagyon lényeges, hogy a pénzügyi befektetéseink és segélyeink milyen hatást gyakorolnak helyben vagy globálisan az éghajlatunkra, hisz kutatások szerint az éghajlatváltozás jobban sújtja az alacsony jövedelmű országokat. Tanulmányunkban rá kívánunk mutatni néhány összefüggésre a pénzügyi befektetések, segélyek és az éghajlatváltozás témájában, kitérve a magyarországi helyzetre is.