A közel kétmillió városlakóból kevesen tudják, hogy a főváros 525 négyzetkilométere nem csak urbánus gondokat és értékeket, de természeti problémákat és kincseket is rejt. És itt nem csak Budapest világviszonylatban is egyedülálló hévizes barlangjaira gondolunk, hanem kies kertekre, madárdalos erdőkre, parkokra, sziklás sasbércekre, virágos lápokra, zsongó mocsarakra. Olyan helyekre, ahol rácsodálkozhatunk a természet mélyről fakadó harmóniájára.
Természetismereti sétákhoz ajánljuk szeretettel Budapest mocsárvidékét, a Merzse-mocsarat bemutató kiadványunkat, mely kiemelkedő madárvilágával, szemet gyönyörködtető lepkéivel, ízeltlábúival, különféle kétéltű és hüllő populációival, védett növényeivel felkeresésre ösztönöz.
A kiadvány megjelenését a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja támogatta.
Természetismereti sétákhoz ajánljuk szeretettel a Hárs-hegyet bemutató kiadványunkat, melynek földtani, barlangtani, növénytani és kultúrtörténeti értékei egyaránt a felkeresésre ösztönöznek.
A kiadvány megjelenését a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja támogatta.
Az intenzív hús- és tejipari termelés egyre pusztítóbb hatással van az emberi társadalomra és a környezetre. A jelenlegi iparszerű termelési rendszer fenntarthatatlan, ugyanis hatalmas mennyiségű termőföldet, vizet és egyéb természeti erőforrásokat igényel, s a rejtett költségeket a fogyasztóra és a társadalomra hárítja. A Húsatlasz vitát indít a jobb, biztonságosabb és fenntarthatóbb élelem és mezőgazdaság érdekében, és világos egyéni és rendszerszintű megoldásokat javasol. A kiadvány világ körüli utazásra hív. Betekintést nyújt a húsfogyasztás mögött rejlő globális kapcsolatokba, ugyanis kizárólag a tájékozott, kritikus fogyasztó képes a megfelelő döntések meghozatalára és képes követelni a szükséges változásokat.
Az Európai Unió által az elmúlt években tárgyalt kereskedelmi és befektetési egyezmények veszélybe sodorják mindazokat a vívmányokat, amelyeket a környezet- és természetvédelem terén az elmúlt években elértünk. Ezeket a veszélyeket foglalja össze legújabb kiadványunk!
Mi fán terem az agroökológia?
Kiadványunkban válasz talál erre! Az agroökológiát tudósok, gazdák és szervezetek széles köre támogatja. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Föld Barátai Európa számára az agroökológia magába foglalja azt, hogy a teljes élelmiszer rendszert nézzük, beleértve az élelem megtermelését, elosztását és fogyasztását egyaránt. Fontos, hogy az agroökológia bevonja az aktív állampolgárokat és közösségeket, lehetővé teszi az emberek számára, hogy ők döntsenek arról, milyen élelmet termeljenek, illetve fogyasszanak és a térségük természeti erőforrásaival miképpen gazdálkodjanak.
A közösségi energia lényege, hogy az energia ellátással kapcsolatos döntéseket az emberek kezébe adja. Arról szól, hogy a közösségek, önkormányzatok ill. helyi lakosok kezdeményezői, tulajdonosai és üzemeltetői lesznek helyi energiatakarékos, megújuló energiaforrásokkal működő rendszereknek, és élvezik ennek előnyeit amellett, hogy részesülnek a termelt energiából és profitból. A kiadvány az ilyen közösségi energia kezdeményezések tervezéséhez, indításához ad jogi, adminisztratív és pénzügyi útmutatót és számos európai és hazai működő jó példán keresztül mutatja be tanulságaikat.
A Kis-Svábhegy Budapesten a XII. kerületben terül el, 1991-ben védetté nyilvánították. A 6,7 hektáros természetvédelmi terület 259 méter magas dombtetővel és értékes fajokat magában rejtő karsztbokorerdővel egyedi természeti kincs.Természetismereti sétákhoz ajánljuk szeretettel kiadványunkat!
A kiadványt a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja támogatta.
Gyulai Iván: Pénz és Fenntartható Fejlődés
A fenntarthatatlan fejlődés és globális pénzügyeink összefüggéseinek áttekintése.
Hogyan fosztanak ki minket, a harmadik világot és a természetet a pénzünkön keresztül? Miként növeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket a kamatos kamatra alapuló pénzrendszer? A globális pénzrendszer szerepe a növekedési kényszerben és a környezeti válságban. Kísérletek a fenntarthatatlan világ kezelésére.
A Föld Barátai Európa 8 európai ország – köztük hazánk - fogyasztóit kérdezte meg vásárlási szokásaikról és a helyi élelmiszerekről alkotott véleményükről. A közvéleménykutatás eredményeit összegző kiadványból megtudhatjuk, hogy az emberek többsége szívesen vásárol a lakóhelyéhez közel, főleg ha lehetősége van helyi termelőtől beszerezni az élelmiszereket, és szeretne minél több információt kapni arról, hogy hol tud helyi terméket vásárolni. A megkérdezettek döntő többsége (91%) szeretné, ha a kormányzat jobban támogatná a helyi élelmiszer-előállítást, és elérhetővé tennék az emberek számára a helyi termelők és élelmiszer-vállalkozások fenntartható, szezonális és friss élelmiszereit.
