Megrémülve az egyre több konfliktustól, az EU igyekszik leépíteni a kiszámíthatatlan energiaforrásokat. Energiapolitikája a környező országokban való kőolaj-, földgáz-, villamos energia- és napenergia projektek kiépítésére összpontosít, ezzel szándékozik változatossá tenni Európa energiaellátását. A ténylap felfedi, hogy ezek a projektek legtöbbször nem növelik az energiabiztonságot.

Az palagázból kinyerhető „olcsó és bőséges” energia mítosza a palagáz egyesült államokbeli robbanásszerű felfutásában gyökerezik, amely azonban vállalati túlbecsléseken és mesterségesen fenntartott, spekulációs árakon alapul. Az európai helyzet keményebb diónak ígérkezik a kedvezőtlenebb geológiai adottságok, a magasabb népsűrűség, valamint a szakértelem és infrastruktúra hiánya miatt. A palagáz európai útja rögös lesz, amely potenciálisan magasabbra tornázza a gázárakat, még jobban a fosszilis tüzelőanyagokhoz kötve az állami támogatásokat a megújuló energiaforrások kárára.

A palagáz körüli európai felhajtás az amerikai palagáz robbanásszerű népszerűségében gyökerezik, ahol ez az „olcsó és bőséges” energiahordozó látszólag hozzájárul az energiabiztonsághoz. Azonban ha közelebbről is megvizsgáljuk az amerikai palagáz-felfutást, láthatjuk, hogy az gazdaságilag ingatag lábakon áll, másodlagosnak tekinti az egészségügyi és környezetvédelmi szempontokat, és vállalatok készlettúlbecslései és spekulációk által mesterségesen fenntartott árakra támaszkodik. Röviden, ez egy gazdasági és környezeti buborék, amely hamarosan kipukkan. Az amerikai palagázeset ne példaértékű legyen Európa számára, hanem intő jel.

Összefoglaló arról, mit értünk energiabiztonságon és milyen kérdések merülnek fel vele kapcsolatban nemzetközi szinten és az EU-ban.

Az erőforrás hatékonyság növelése Európában az alumínium, pamut és lítium hulladék gyűjtése, újrahasznosítása, és újra történő használata révén

A Föld Barátai tagszervezetei és a Sustainable Europe Research Institute gondozásában a REdUSE projekt keretében megjelent új tanulmány három különböző alapanyag – a lítium, az alumínium, és a pamut – példáján keresztül mutatja be, hogy a hulladék gyűjtése, újrahasznosítása, és újra történő használata terén még bőven akad tennivaló Európában az erőforrás hatékonyság javítása érdekében.

A biológiai sokféleség jelentőségéről, a globális és hazai helyzetről, valamint a biológiai sokféleség megőrzésének cselekvési irányairól.

A kiadvány számos tévhitet oszlat el a nem hagyományos fosszilis energiaforrásokkal, köztük elsősorban a palagázzal kapcsolatban. Például alátámasztja, hogy e gázok nem gazdaságos energiaforrások és környezeti-társadalmi hatásaik sem kezelhetők biztonságosan. Uniós jogi szabályozásuk sem elégséges, többek között ezért is várja civil szervezetek, kutatóintézetek, hatóságok és cégek véleményét az Európai Bizottság az uniós társadalmi konzultáció keretében

Ez a tanulmány az anyaghasználat és a hozzá kapcsolódó földhasználat összefüggéseit vizsgálja, és
azáltal, hogy rávilágít az összefüggésekre, felhívja a figyelmet arra, hogy nagyon sürgősen csökkentenünk
kell a föld, mint erőforrás túlzott fogyasztását, annak érdekében, hogy fenntartsuk az élővilág regenerációs
képességét, és megőrizzük az erőforrásokat a jövő generációk számára.