A közösségi energia lényege, hogy az energia ellátással kapcsolatos döntéseket az emberek kezébe adja. Arról szól, hogy a közösségek, önkormányzatok ill. helyi lakosok kezdeményezői, tulajdonosai és üzemeltetői lesznek helyi energiatakarékos, megújuló energiaforrásokkal működő rendszereknek, és élvezik ennek előnyeit amellett, hogy részesülnek a termelt energiából és profitból. A kiadvány az ilyen közösségi energia kezdeményezések tervezéséhez, indításához ad jogi, adminisztratív és pénzügyi útmutatót és számos európai és hazai működő jó példán keresztül mutatja be tanulságaikat.

A Kis-Svábhegy Budapesten a XII. kerületben terül el, 1991-ben védetté nyilvánították. A 6,7 hektáros természetvédelmi terület 259 méter magas dombtetővel és értékes fajokat magában rejtő karsztbokorerdővel egyedi természeti kincs.Természetismereti sétákhoz ajánljuk szeretettel kiadványunkat!
A kiadványt a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja támogatta.

Gyulai Iván: Pénz és Fenntartható Fejlődés

A fenntarthatatlan fejlődés és globális pénzügyeink összefüggéseinek áttekintése.
Hogyan fosztanak ki minket, a harmadik világot és a természetet a pénzünkön keresztül? Miként növeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket a kamatos kamatra alapuló pénzrendszer? A globális pénzrendszer szerepe a növekedési kényszerben és a környezeti válságban. Kísérletek a fenntarthatatlan világ kezelésére.
 

A Föld Barátai Európa 8 európai ország – köztük hazánk - fogyasztóit kérdezte meg vásárlási szokásaikról és a helyi élelmiszerekről alkotott véleményükről. A közvéleménykutatás eredményeit összegző kiadványból megtudhatjuk, hogy az emberek többsége szívesen vásárol a lakóhelyéhez közel, főleg ha lehetősége van helyi termelőtől beszerezni az élelmiszereket, és szeretne minél több információt kapni arról, hogy hol tud helyi terméket vásárolni. A megkérdezettek döntő többsége (91%) szeretné, ha a kormányzat jobban támogatná a helyi élelmiszer-előállítást, és elérhetővé tennék az emberek számára a helyi termelők és élelmiszer-vállalkozások fenntartható, szezonális és friss élelmiszereit.

A Margit-sziget alapjaiban természetes képződmény, amit a Duna zátonyképző erői hoztak létre. Felszínét azonban emberi tevékenység formálta és formálja mind a mai napig, így vált a Duna által körülölelt sziget a főváros egyik legszebb, védett parkjává, melyen számos ritka, értékes és egyúttal szemet gyönyörködtető növény és állat él. Sétánk során találkozhatunk itt a fákon ugrándozó mókussal, rovarevők közül pedig sokak kedvencével, az éjszakai életmódot folytató sünnel is. A Margit-sziget történeti, irodalmi és kertészeti szempontból is jelentős értékeket őriz, története egybeforrt Budapestével. Természetismereti sétákhoz ajánljuk szeretettel kiadványunkat!

A Róka-hegy Budapest jelentős természeti értéke, 1977 óta a főváros védett természeti területe, mely engedély nélkül látogatható. A felhagyott, három bánya udvar részre elkülönülő kőbánya jelentős geológiai és botanikai értékekkel bír. A terület védetté nyilvánításának célja elsősorban a művelés során feltárt geológiai emlékek védelme és bemutatása volt. A Róka-hegyi kőfejtő eocén, oligocén képződményeket és paleokarszt formákat rejt és a bányához értékes növény és állatvilág tartozik. Természetismereti sétákhoz ajánljuk szeretettel kiadványunkat!

A Gellért-hegy országos jelentőségű természetvédelmi terület, de legalább ilyen értékes történelmi, kulturális és szakrális múltja miatt is. Növényvilágát illetően a meredek, sziklás keleti részeken még fennmaradtak viszonylag jó állapotban a nyílt és zárt dolomit-sziklagyep kisebb állományai, olyan értékes, védett növényekkel, mint az ezüst aszat, a csikófark, a hegyi ternye, vagy a budai imola, a budai nyúlfarkfű, a tavaszi odvas- és ujjas keltike, valamint a legnagyobb kincs, a Magyarországon csak itt élő sárgás habszegfű. A természeti értékeken túl igen gazdag kulturális értékekben és látnivalókban is a terület.
Természetismereti sétákhoz ajánljuk szeretettel kiadványunkat!

A 16 hektáros Naplás-tó és környéke Budapest második legnagyobb, összesen 152 hektáros természetvédelmi területe. A Naplás-tó a közeli Cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos madárnak fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. Bölömbikával, vízityúkkal, barkóscinegével, gyurgyalaggal, búbos bankával, tövises gébiccsel és sok egyéb madárfajjal találkozhatunk itt. Emellett a területkülönböző békák, vízisiklók, mocsári teknősök élőhelye. Természetismereti sétákhoz ajánljuk szeretettel kiadványunkat!

Rovarölő hatású mérget termelő kukorica, a gyomirtószerek felhasználásának növekedése, rezisztenssé vált gyomnövények, rovarok elterjedése, egészségügyi kockázatok, a vetőmagok árának emelkedése – csak néhány azon problémák közül, melyek a génmódosított növények elterjesztése kapcsán közvetlenül felmerülnek. Ha viszont elkezdjük vizsgálni az összefüggéseket, akkor további problémák hálózatát tárhatjuk fel az agroüzemanyagoktól a
földzsákmányláson és a talajpusztuláson át egészen a vidék elnéptelenedéséig. A génmódosítás témakörében megjelenő újabb kiadványcsomagunk első, rövidebb kiadványa itt olvasható.