Az érintett polgárok számát tekintve (700 millió ember) az EU és a Mercosur-országok (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) közötti kereskedelmi egyezmény lenne a két blokk által valaha kötött kereskedelmi egyezmények közül a legnagyobb.
Az egyezmény azonban óriási károkat okozna az emberek és a bolygó számára.
A közösségi energiáról közérthetően mindenkinek.
Nemcsak a hazai 100 ezer, lignittel fűtő háztartás figyelmébe ajánljuk új, Mi a gond a lignittel? című szórólapunkat, hanem mindenkinek, akit érdekelnek a háztartási lignit-tüzelés egészségügyi és környezeti veszélyei, valamint a lehetséges alternatívái.
Manka és Zsigi boltba megy! – A Magyar Természetvédők Szövetségének feladatgyűjteménye, két kismókus kalandjain keresztül, játékos feladatokkal tanítja a legkisebbeket tudatos bevásárlásról, kertészkedésről, szelektív hulladékgyűjtésről. Ingyenes, szabadon fénymásolható foglakoztató.
Gúzsba kötve - avagy hogyan gátolják a kereskedelmi- és befektetési egyezmények az előrelépést az agroökológia és az élelmiszer-önrendelkezés terén?
Ajánljuk figyelmetekbe a Föld Barátaival közösen készített kiadványunkat!
A világ országai az ENSZ keretében 2015-ben fogadták el a Fenntartható Fejlődési Célokat, mellyel végre együtt próbálják kezelni a világ összefüggő problémáit. Kiadványunk kritikusan elemzi a célokat és javaslatokat fogalmaz meg a sikeres hazai megvalósítás érdekében.
Az új uniós javaslat állandósítani fogja a vállalatok támadásait az egészséggel és a környezettel szemben
Az elmúlt évek öt legnagyobb port kavaró vitarendezési ügyének elemezése azt mutatja, hogy az Európai Bizottság által a transzatlanti kereskedelmi egyezményekbe javasolt befektetési bírósági rendszer nemhogy nem küszöbölne ki egyet sem a sok vitát kiváltó peres támadások közül, de minden bizonnyal meg is sokszorozná azok számát.
A Canadian Centre for Policy Alternatives, a Corporate Europe Observatory, a Föld Barátai Európa, a Forum Umwelt und Entwicklung és a Transnational Institute által készített kiadvány magyar változatát a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet Egyesület készítette a Greenpeace Magyarország támogatásával.
A közel kétmillió városlakóból kevesen tudják, hogy a főváros 525 négyzetkilométere nem csak urbánus gondokat és értékeket, de természeti problémákat és kincseket is rejt. És itt nem csak Budapest világviszonylatban is egyedülálló hévizes barlangjaira gondolunk, hanem kies kertekre, madárdalos erdőkre, parkokra, sziklás sasbércekre, virágos lápokra, zsongó mocsarakra. Olyan helyekre, ahol rácsodálkozhatunk a természet mélyről fakadó harmóniájára.
