A világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során DDT-vel és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot, földjeinket, vizeinket, a levegőt, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket.

Géntechnológiai úton olyan növényeket állítottak elő, amelyek minden sejtje rovarirtó szert termel, vagy pedig ellenállóvá vált valamilyen – általában a vállalat által előállított – totális gyomirtó szerrel szemben. Amennyiben ezek a növények bejutnak a táplálékláncba, kiszabadulnak az ellenőrzés alól, komoly egészségügyi, ökológiai és gazdasági károkat okozhatnak. A gyomirtószertűrő és a "rovarrezisztens" génmódosított növények a világ számos országában jelentős mértékben megnövelték a növényvéfőszer-felhasználást.

Újabban azzal próbálkoznak, hogy "precíziós nemesítés" köntösbe bújtatva csempésszék be Európába az új génmódosítási technológiákat.

Emellett a különféle szabadkereskedelmi egyezményeken keresztül is megpróbálják lazítani, illetve kikerülni a génmódosított szervezetekre vonatkozó uniós szabályozást.

A génmódosított haszonnövények és intenzív nagyüzemi mezőgazdaság helyett alternatívaként az agroökológia térnyerését szorgalmazzuk.

 

Hírek
2018. szept 11.
Új nemesítési technikák és génmódosítás

Új nemesítési technikák és génmódosítás

- konferencia az ombudsman hivatalában 2018. szeptember 11.

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága, a Jövő Nemzedékek Szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör konferenciájának  fontosságát önmagában is aláhúzza annak felismerése, mekkora potenciállal, milyen következményekkel képes a modern ember beavatkozni a természeti folyamatokba a génmódosítás eszközeivel.

2018. szept 11.
 Új nemesítési technikák és génmódosítás

Új nemesítési technikák és génmódosítás

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága, a Jövő Nemzedékek Szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör konferenciájának fontosságát önmagában is aláhúzza annak felismerése, mekkora potenciállal, milyen következményekkel képes a modern ember beavatkozni a természeti folyamatokba a génmódosítás eszközeivel.

Kiadványok

Génmanipuláció

A laborból a tányérba

KRITIKUS KÉRDÉSEK AZ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK LABORATÓRIUMBAN ELŐÁLLÍTOTT ALTERNATÍVÁIVAL KAPCSOLATBAN

Háttér Az emberek a világ minden táján, már évszázadok óta fogyasztanak növényi fehérjéket, mint például tofut. Az egyre eliparosodó állattenyésztéssel kapcsolatos problémák széles körű elterjedésével egyidőben a növényi alapú termékeken kívül a hús- és tejtermék-helyettesítők iránti érdeklődés is megnőtt. A közelmúltban komoly befektetések történtek az olyan nem növényi alapú termékek kutatásába és fejlesztésébe, amelyek utánozzák (imitálják) az állati termékeket, az állati sejtkultúrákból állati szérummal tényésztett állati szövetektől kezdve egészen a génmódosított algával és élesztővel előállított fehérjékig. A gyártók állítása szerint a termékek minimalizálják az iparszerű állattenyésztés környezeti hatásait azáltal, hogy az állati termékeket szintetikus termékekkel helyettesítik. E mesterséges anyagok előállítása azonban az energia- és vízfogyasztása, valamint az olyan alapanyag igénye – mint például a cukor és a metán –, illetve vegyianyag-szükséglete miatt ugyanúgy erőforrás-igényes. Az új, állati eredetű élelmiszereket helyettesítő termékeket „tiszta hús”, „állati eredetű anyagtól mentes”, „növényi alapú” néven forgalmazzák vagy hirdetik, az ígéretek megalapozottsága azonban megkérdőjelezhető. A növényi alapú élelmiszerektől való eltávolodás következtében számos biotechnológiai termékre érkeztek javaslatok. A Memphis Meats például a „világ első tenyésztett húsgolyójának” és a „laborban tenyésztett baromfihúsának”1 előállítása során állati szérumot használ, hogy az állati sejtekből szöveteket tudjon növeszteni. Más vállalatok géntechnológiával állítják elő az állati fehérjéket utánzó összetevőket. Az Impossible Foods például a „véres növényi alapú burgeréhez” szükséges „növényi vér” (leghemoglobin „hem” fehérje) előállításához genetikailag módosított élesztőt használ, a Finless Foods az „algaalapú garnélarákjához” szükséges fehérje előállításához pedig génmódosított algát használ. Emellett számos olyan állati eredetű élelmiszereket helyettesítő készítményre érkeztek javaslatok, melyekben a hozzávalók előállításához génmódosított élesztőt használnak, ilyen például a Gelator vállalat zselatinhelyettesítő készítménye, a Perfect Day tejhelyettesítő termékei, illetve a Clara Foods tojásfehérjehelyettesítő készítményei.

 

A teljes kiadvány letölthető itt.

Mezőgazdaság és élelem

Agroökológia - egy új élelmezési rendszer Európa számára

Mi fán terem az agroökológia?
Kiadványunkban válasz talál erre! Az agroökológiát tudósok, gazdák és szervezetek széles köre támogatja. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Föld Barátai Európa számára az agroökológia magába foglalja azt, hogy a teljes élelmiszer rendszert nézzük, beleértve az élelem megtermelését, elosztását és fogyasztását egyaránt. Fontos, hogy az agroökológia bevonja az aktív állampolgárokat és közösségeket, lehetővé teszi az emberek számára, hogy ők döntsenek arról, milyen élelmet termeljenek, illetve fogyasszanak és a térségük természeti erőforrásaival miképpen gazdálkodjanak.