Európa ismét válaszút elé érkezett, amikor is döntenie kell az intenzív mezőgazdaságban használt, új generációs génmódosított növények és a valóban fenntartható gazdálkodási rendszerek között. 2023. tavaszán az Európai Bizottság a biztonsági szabályozások mérséklését és a termék-megjelölések kötelezettségének feloldását tervezi az „új” génmódosítási technológiákkal – beleértve a CRISPR-CAS9-et – módosított növények esetén is.

A hatóságokra is nyomást gyakorló Bayer és más biotech vállalatok aranybányát látnak ebben az új technológiában, ugyanakkor kevés figyelmet szentelnek a szükséges uniós biztonsági szabályozásoknak. A Bizottság reálisnak nem mondható marketing szövegeket ismételget illetve készséget mutat az olyan kockázatok elhanyagolására, mint például az, hogy az új génmódosítási technikák egyáltalán nem annyira precízek, mint ahogy azt állítják; az új-GMO-k nagyobb kockázatot jelentenek az élővilágra; ha kiengedtük őket a szabadba, az már visszafordíthatatlan; veszélyeztetik az ökológiai gazdálkodási szektort; és használatuk az iparszerű mezőgazdaság további intenzifikálásához vezet, amely a biodiverzitás összeomlásnak így is fő okozója.

Az új GMO-k csak elterelik a figyelmet az élelmezésbiztonság és a természet helyreállításának valódi megoldásáról, az agroökológiáról.

KRITIKUS KÉRDÉSEK AZ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK LABORATÓRIUMBAN ELŐÁLLÍTOTT ALTERNATÍVÁIVAL KAPCSOLATBAN

Háttér Az emberek a világ minden táján, már évszázadok óta fogyasztanak növényi fehérjéket, mint például tofut. Az egyre eliparosodó állattenyésztéssel kapcsolatos problémák széles körű elterjedésével egyidőben a növényi alapú termékeken kívül a hús- és tejtermék-helyettesítők iránti érdeklődés is megnőtt. A közelmúltban komoly befektetések történtek az olyan nem növényi alapú termékek kutatásába és fejlesztésébe, amelyek utánozzák (imitálják) az állati termékeket, az állati sejtkultúrákból állati szérummal tényésztett állati szövetektől kezdve egészen a génmódosított algával és élesztővel előállított fehérjékig. A gyártók állítása szerint a termékek minimalizálják az iparszerű állattenyésztés környezeti hatásait azáltal, hogy az állati termékeket szintetikus termékekkel helyettesítik. E mesterséges anyagok előállítása azonban az energia- és vízfogyasztása, valamint az olyan alapanyag igénye – mint például a cukor és a metán –, illetve vegyianyag-szükséglete miatt ugyanúgy erőforrás-igényes. Az új, állati eredetű élelmiszereket helyettesítő termékeket „tiszta hús”, „állati eredetű anyagtól mentes”, „növényi alapú” néven forgalmazzák vagy hirdetik, az ígéretek megalapozottsága azonban megkérdőjelezhető. A növényi alapú élelmiszerektől való eltávolodás következtében számos biotechnológiai termékre érkeztek javaslatok. A Memphis Meats például a „világ első tenyésztett húsgolyójának” és a „laborban tenyésztett baromfihúsának”1 előállítása során állati szérumot használ, hogy az állati sejtekből szöveteket tudjon növeszteni. Más vállalatok géntechnológiával állítják elő az állati fehérjéket utánzó összetevőket. Az Impossible Foods például a „véres növényi alapú burgeréhez” szükséges „növényi vér” (leghemoglobin „hem” fehérje) előállításához genetikailag módosított élesztőt használ, a Finless Foods az „algaalapú garnélarákjához” szükséges fehérje előállításához pedig génmódosított algát használ. Emellett számos olyan állati eredetű élelmiszereket helyettesítő készítményre érkeztek javaslatok, melyekben a hozzávalók előállításához génmódosított élesztőt használnak, ilyen például a Gelator vállalat zselatinhelyettesítő készítménye, a Perfect Day tejhelyettesítő termékei, illetve a Clara Foods tojásfehérjehelyettesítő készítményei.

A teljes kiadvány letölthető itt.