Az Európai Bizottság javaslata a génmódosított szervezetek új generációjának (új GMO-k) széles körű deregulációjára irányuló javaslatával el akarja venni a gazdák, élelmiszer-feldolgozók, kiskereskedők és fogyasztók azon jogát, hogy tájékoztatást kapjanak arról, hogy az általuk vásárolt takarmány és élelmiszer tartalmaz-e új GMO-kat. "Rántsuk le a leplet az új GMO-król!" című kiadványunkban azt mutatjuk be, miért lenne baj, ha megszüntetnék az új GMO-k jelölési kötelezettségét, és felszámolnák az átláthatóságot.

Európa ismét válaszút elé érkezett, amikor is döntenie kell az intenzív mezőgazdaságban használt, új generációs génmódosított növények és a valóban fenntartható gazdálkodási rendszerek között. 2023. tavaszán az Európai Bizottság a biztonsági szabályozások mérséklését és a termék-megjelölések kötelezettségének feloldását tervezi az „új” génmódosítási technológiákkal – beleértve a CRISPR-CAS9-et – módosított növények esetén is.

A hatóságokra is nyomást gyakorló Bayer és más biotech vállalatok aranybányát látnak ebben az új technológiában, ugyanakkor kevés figyelmet szentelnek a szükséges uniós biztonsági szabályozásoknak. A Bizottság reálisnak nem mondható marketing szövegeket ismételget illetve készséget mutat az olyan kockázatok elhanyagolására, mint például az, hogy az új génmódosítási technikák egyáltalán nem annyira precízek, mint ahogy azt állítják; az új-GMO-k nagyobb kockázatot jelentenek az élővilágra; ha kiengedtük őket a szabadba, az már visszafordíthatatlan; veszélyeztetik az ökológiai gazdálkodási szektort; és használatuk az iparszerű mezőgazdaság további intenzifikálásához vezet, amely a biodiverzitás összeomlásnak így is fő okozója.

Az új GMO-k csak elterelik a figyelmet az élelmezésbiztonság és a természet helyreállításának valódi megoldásáról, az agroökológiáról.