Egy jobb Közös Agrárpolitikára van szükség!

Most zajlik a 2020 utáni időszakra szóló Közös Agrárpolitika (KAP) tervezése, amely az elkövetkezendő hét évre fogja majd meghatározni az európai mezőgazdaság és vidékfejlesztés pénzügyi kereteit. Mivel valamennyien élelmiszert fogyasztunk, mindannyiunkat érinti, ezért nagyon fontos, hogy hallasuk szavunkat, mondjuk el, hogy a jövőben milyen Közös Agrárpolitikát szeretnénk!

Mi is az a Közös Agrárpolitika?

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó politikája, amely az EU első közös pénzügyi eszköze volt 1962-ben. Ebben az időben a II. világháború után a politika egyik legfontosabb célja a növekvő európai népesség élelmiszerrel történő ellátása volt. Ezt a célt igen hamar elérte, sőt, az elmúlt évtizedekben már a túltermelés okoz egyre nagyobb környezeti és szociális problémákat.

A KAP számos alkalommal került már megújításra, 1992-ben esett át egy nagyobb reformfolyamaton, a legutóbbi reform pedig 2014-ben zajlott, amely a mostani, 2021-ben induló költségvetési ciklusban induló új Közös Agrárpolitikára is jelentős hatással lesz majd.

Jelenleg a Közös Agrárpolitika teszi ki az EU költségvetésének 40%-át, és ezzel együtt jelenti a legösszetettebb uniós politikáját, hiszen ennek kapcsán született a legtöbb uniós szintű döntés.

A KAP két pillérből áll, amelyeknek megvannak a különböző céljaik és működési mechanizmusaik:

Az első pillér teszi ki a KAP költségvetésének 70%-át, amely közvetlen kifizetést biztosít a gazdálkodóknak. Ez a területalapú kifizetés csupán a használt terület nagyságának függvénye, nem függ attól, hogy a területet hogyan használják és mit termelnek rajta. A második pillér tartalmazza az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket és a vidékfejlesztési támogatásokat, amely részben EU forrást használ fel, de emellett tagállami társfinanszírozás is kapcsolódik hozzá. A KAP-nak ez a része támogatást nyújthat a kezdő gazdáknak, illetve azoknak a termelőknek, akik kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodnak vagy egyéb nehézségek miatt hátrányt szenvednek. Ezen a pilléren hozzáférhetők olyan támogatások is, amelyek a gazdaságok versenyképességének növelését célozzák, vagy a környezetbarát gazdálkodás segítik elő.

A közös piac lehetőséget ad az EU számára arra is, hogy szükség esetén beavatkozzon a mezőgazdasági termékek piacára, biztosítva így az agráripari termékek megfelelő mértékű kivitelét és behozatalát.

Mi a gond a jelenlegi politikával?

Napjainkra azonban a KAP a fentiek következtében az intenzív mezőgazdasági gyakorlatot támogatja, megszüntette a tényleges versenyt a piacokon, és jelentősen hozzájárul a gazdaságméretek növekedéséhez. Teszi ezt ahelyett, hogy egészséges élelmiszert biztosítana az európai lakosság számára, támogatná a vidéki közösségeket, és vonzóvá tenné a gazdálkodói életformát. A KAP nem járul hozzá a környezet védelméhez, a biológiai sokféleség megóvásához, az állatjólét fokozásához, az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez, és a déli félteke gazdálkodóinak boldogulásához.

Ennek ellenére a Közös Agrárpolitika kulcsfontosságú, hiszen az európai gazdáknak támogatásra van szükségük, hogy fel tudják venni a versenyt az Európán kívülről érkező, importtermékekkel, amelyeket igen gyakran olyan területekről származnak, ahol a termékkel kapcsolatos előírások lazábbak és a termelési költségek is alacsonyabbak.

Másodsorban a gazdálkodás nem csupán az élelmiszert biztosítja, hanem sok, mindannyiunk számára fontos dolgot köszönhetünk neki, mint pl. az alacsonyabb függőséget az importtermékektől, a vidéki területek, a táj megőrzését, a változatos gasztronómiai hagyományok megtartását. Ezek a szolgáltatások nem tükröződnek a termékek árában.

Harmadrészt a Közös Agrárpolitika kapcsán lehetőségünk van arra is, hogy közösen lépjünk fel az európai érdekek védelmében, az egyre növekvő globális agrobiznisszel szemben, annak érdekében, hogy megőrizzük élelmiszer-önrendelkezésünket, alkalmazkodjunk az éghajlatváltozás okozta hatásokhoz és megóvjuk a biológiai sokféleséget.

Milyen új politikára van szükség?

Ezért szükség van a KAP komoly, alapjait érintő reformjára, hogy valóban a közösség hasznára fordíthassuk költségvetését. Olyan politikává kell hogy váljon, amely minden gazdálkodó érdekét szolgálja, de emellett Európa lakosságának is hasznára válik. Ehhez azonban véget kell vetni az olyan támogatásoknak, amelyek nincsenek jó gazdálkodási gyakorlathoz kötve, és biztosítani kell a „közpénzt a közösség szolgálatáért” szemlélet megvalósulását. A 2020 utáni Közös Agrárpolitikának nagyobb átláthatósággal, az egyes intézkedéseket egymással összhangban kell megtervezni, és biztosítani kell azt is, hogy a gazdálkodók és a lakosság számára is könnyen átlátható, végrehajtható legyen.

Bővebb információ a kampányról: www.goodfoodgoodfarming.eu

Kiadványok

Mezőgazdaság és élelem

Egészséges élelmiszert helyi gazdáktól

A Magyar Természetvédők Szövetsége élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tevékenységeinek legfőbb célja, hogy elősegítse a lakosság vásárlói tudatosságának erősödését: az élelmiszerek vásárlásánál legyen fontos szempont az, hogy hogyan, milyen körülmények között állították azt elő, helyben termelt és lehetőség szerint ökológiai gazdálkodásból származó (bio) legyen az, amit elfogyasztunk. Fogadják szeretettel tudatos fogyasztásra ösztönző kiadványunkat!

Mezőgazdaság és élelem

Agroökológia - egy új élelmezési rendszer Európa számára

Mi fán terem az agroökológia?
Kiadványunkban válasz talál erre! Az agroökológiát tudósok, gazdák és szervezetek széles köre támogatja. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Föld Barátai Európa számára az agroökológia magába foglalja azt, hogy a teljes élelmiszer rendszert nézzük, beleértve az élelem megtermelését, elosztását és fogyasztását egyaránt. Fontos, hogy az agroökológia bevonja az aktív állampolgárokat és közösségeket, lehetővé teszi az emberek számára, hogy ők döntsenek arról, milyen élelmet termeljenek, illetve fogyasszanak és a térségük természeti erőforrásaival miképpen gazdálkodjanak.