A biodiverzitás-védelem finanszírozása
 

A biológiai sokféleség csökkenése az egyik legsúlyosabb probléma, amely az emberiséget fenyegeti. A vadon élő fajok száma vészesen lecsökkent. Élőhelyeink több mint 80%-a rossz vagy kedvezőtlen állapotú. Hatalmas összegeket költünk pusztító vagy kétes eredményű beruházásokra. A természet válságban van.
 

Pedig életünk szinte minden szempontból az egészséges ökoszisztémáktól függ. A víz és a levegő tisztaságát, az élelmiszert, gyógyszereink jelentős részét és még számtalan jótéteményt a természet biztosít számunkra.
 

2020 májusában az Európai Unió vezetői és a tagállamok elkötelezték magukat egy ambiciózus, 2030-ig szóló biodiverzitás-stratégia mellett. Ezzel együtt vállalták, hogy 2026-ra az uniós költségvetés 10%-át a biológiai sokféleség megőrzésére fordítjuk.
 

Mindez kivételes lehetőséget kínál természetvédelmi céljaink elérésére, amennyiben a pénzt helyesen költjük el.
 

A finanszírozási hiány még így is óriási, uniós szinten közel 40%-os, hazai szinten több mint a duplája.


A Magyar Természetvédők Szövetsége nemzetközi partnereivel együtt azon dolgozik, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő pénzügyi források, és növeljük a természetvédelemre fordított közpénzek arányát a költségvetésben.


Kapcsolatokat építünk az ágazatok között. Célunk, hogy a természetvédelem szempontjai és a fenntarthatóság értékrendje minden ágazati szakértő döntését áthassa, és megakadályozzuk a zöldre festést.

 


Esettanulmányok:

Vizes élőhelyek helyreállítása és legeltetés
a Gerje–Perje-síkon

Tisza–Túr árapasztó tározó: Élőhely-helyreállítás és klímaalkalmazkodás

Kép: Szendrőfi Balázs
 

 

 

Az Állampolgári Figyelő (Citizens’ Observatory) elnevezésű projektünk célja, hogy növeljük az Európai Unió NextGenerationEU gazdaságélénkítő csomag keretében biztosított támogatások átláthatóságát és elősegítsük az állampolgári részvételt a pénzügyi döntésekben. 

Jelenleg rendkívül kevés lehetőség van beleszólni az uniós támogatások elosztásával kapcsolatos döntésekbe. Többek között ez is az oka annak, hogy az uniós (és nemzeti) támogatások a biodiverzitás csökkenését és az éghajlatváltozást egy rendkívül leszűkített eszközzel, a szén-dioxid kibocsátás csökkentésével próbálják meg orvosolni, és nem támaszkodnak az ökoszisztéma alapú megoldásokra.  

Pedig hazánk az Európai Unió többi tagállamával együtt vállalta, hogy 2024-re az uniós költségvetésben 7,5%-ra növelik a biológiai sokféleség védelmére és helyreállítására szánt összeget. Jelenleg ettől a céltól nagyon messze vagyunk.  

Projektünk kilenc uniós tagállamban (Csehország, Románia, Horvátország, Szlovénia, Franciaország, Németország, Görögország, Litvánia, Portugália) erősíti a civil kontrollt az uniós pénzügyek felett. 

Szervezetünk a magyar Helyreállítási Terv vízgazdálkodási komponensében zajló beruházásokat monitorozza. 

2020-ban az Európai Bizottság bejelentette a NextGenerationEU (NGEU) gazdaságélénkítési eszközt, amely "egyszer adódó lehetőséget arra, hogy megerősödve kerüljünk ki a világjárványból, átalakítsuk gazdaságainkat és társadalmainkat, és olyan Európát tervezzünk, amely mindenki számára működik". Ez az eszköz 806,9 milliárd eurót biztosított az EU rendes költségvetése mellé, és arra szolgál, hogy a COVID-19 válságból való kilábalást fenntartható, inkluzív és méltányos módon segítse.  

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE, helyreállítási alap, RRF) az NGEU-csomag központi eleme, amelynek célja a világjárvány által kiváltott közép- és hosszú távú hatások enyhítése. Az RRF kulcsfontosságú lehetőséget jelent az európai zöld megállapodás (European Green Deal, EGD) keretében előirányzott éghajlati, energetikai és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések megvalósítására. A HEE keretében a tagállamoknak a helyreállítási alap legalább 37%-át a zöld átmenet támogatására kell fordítaniuk, azzal a követelménnyel együtt, hogy egyetlen intézkedés sem okozhat "jelentős kárt" a környezetben.  

A közfinanszírozás mellett a válság kihívásait nem csak állami támogatásokkal lehet majd megoldani, hanem hitelek és további magánforrások révén megnövelt állami beruházásokra is szükség lesz. Az olyan állami bankok, mint az Európai Beruházási Bank (EBB) és az olyan pénzügyi eszközök, mint az InvestEU alap, döntő szerepet fognak játszani az uniós gazdaságélénkítési alapok társfinanszírozásában és kiegészítésében, az Európai Bizottságtól származó támogatások mellett hiteleket és pénzügyi eszközöket biztosítva.  

A közszféra szerepe kulcsfontosságú az ilyen ambiciózus célok elérésének biztosításában. Mindazonáltal már a tervezési folyamat kezdetén világossá vált, hogy a gazdaságélénkítési tervek kidolgozása kapkodva és a nyilvánosság korlátozott bevonásával történt. A Közép- és Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch Network) és a CAN Europe által 2021 februárjában, mindössze két hónappal a tervek Bizottsághoz történő benyújtása előtt készített felmérés szerint a 20 tagállam közül szinte egyik sem bocsátotta a terveket a nyilvánosság elé, és nem végeztek stratégiai környezeti vizsgálatot, amit a Bizottság általában megkövetel. Egy évvel az elemzésünk után a helyzet nem javult, és az átláthatóság hiánya még mindig kihat a helyreállítási folyamatra, különösen az alapból finanszírozandó projektek kiválasztása során. 

Projektünk központi motívuma, hogy a fellendülés és a gazdasági átalakulás során állampolgár-központú megközelítésre van szükség. Azon dolgozunk, hogy megerősítsük az európai polgárokat, különösen azokat, akik hátrányos helyzetűek és alacsonyabb jövedelműek, vagy akiket szélsőséges időjárás, növekvő energiaszámlák és munkahelyek elvesztése sújt a hagyományos fosszilis tüzelőanyag-ágazatokban. 

Bár az új finanszírozási eszköz hozzájárult az éghajlatváltozással kapcsolatos ambíciók ösztönzéséhez, az igazi kihívás annak biztosítása lesz, hogy a végrehajtás valóban elősegítse a hosszú távú zöld célkitűzések elérését, és hogy az új uniós pénzügyi források az állampolgárok számára közszolgáltatásokat teremtsenek.  Eddig aggodalmaink megalapozottak, mivel azt látjuk, hogy számos uniós ország a fosszilis energiába történő beruházásokat helyezi előtérbe a megújuló energiaforrásokkal szemben, vagy programjuk olyan projekteket tartalmaz, amelyek súlyosan akadályozzák a biológiai sokféleségre vonatkozó 2030-as stratégia célkitűzéseinek elérését. Emellett a támogatások a kevesek érdekét szolgáló megaprojekteket részesítik előnyben az olyan beruházásokkal szemben, amelyek valóban a polgárok jólétét és a Covid egészségügyi válságának társadalmi hatásait kezelik. 

Az európai zöld megállapodás állampolgári figyelője

(Citizens’ Observatory for Green Deal Financing)

Virtuális Túra: Édenkert vagy Sivatag - Vízvisszatartási lehetőségek az Alföldön

A projektet az Európai Unió támogatta. A projekt keretében publikált anyagokban (videóban, tanulmányban, stb.) kifejtett nézetek és vélemények csak a szerző(k) véleményét tükrözik, és nem feltétlenül azonosak az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) véleményével. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem tehető felelőssé értük.

 

KIÁLTVÁNY AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉNEK JÖVŐJÉRŐL
Prioritásaink egy igazságos és ökológiai átmenet megvalósításához

Az Európai Zöld Megállapodás példa nélküli kihívásokkal néz szembe. Nagy hatalommal rendelkező vállalatok arra használják jelentős érdekérvényesítő képességeiket, hogy lelassítsák a környezetvédelmi célok megvalósítását és fenntartsák rövidtávú, kockázatos üzleti modelljeiket. Azt hitetnék el velünk, hogy a megélhetési válság kezeléséhez fenn kell tartani a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló gazdaságot.

Hogyan lehet ezen a helyzeten változtatni?

Az állami és uniós beruházásoknak hatalmas szerepe van a válságok kezelésében. A kiáltványunkban javasolt 10. intézkedés biztosíthatja, hogy a közpénz eljusson azokra a helyekre, ahol a legnagyobb szükség van rá, és azokhoz az emberekhez, akiknek a leginkább szükségük van rá. 

Javaslataink között szerepel többek között az uniós támogatások átstrukturálása oly módon, hogy azok a zöld átmenetet szolgálják, egy célzott természetvédelmi alap létrehozása, valamint a magán- és állami cégek átláthatóságának növelése.

 

 

Alprogramok

EP választási iránytű

Választási iránytű a 2024-es európai parlamenti választásokhoz 

 

Választási iránytűnk célja, hogy növeljük az unió által biztosított támogatások elköltésének átláthatóságát és elősegítsük az állampolgári részvételt a közös pénzügyeinkkel kapcsolatos döntésekben. 

A közberuházásoknak hatalmas szerepe van a válságok kezelésében, mert így lehet finanszírozni a pénzügyileg még nem nyereséges, de hosszú távon elengedhetetlen beruházásokat. Választási kiáltványunkban és javaslatcsomagunkban javasolt intézkedések biztosíthatják, hogy a közpénz eljusson azokra a helyekre, ahol a legnagyobb szükség van rá, és azokhoz az emberekhez, akiknek a leginkább szükségük van rá.  

 

Mindeközben nagy hatalommal rendelkező vállalatok arra használják érdekérvényesítő-képességüket, hogy lelassítsák a környezetvédelmi célok megvalósítását és fenntartsák rövidtávú, kockázatos üzleti modelljeiket. Azt akarják elhitetni velünk, hogy a megélhetési válság kezelése megkívánja a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló gazdaság fenntartását, miközben figyelmen kívül hagyják a klímaválsággal való megküzdés társadalmi-gazdasági előnyeit.  

Az EU jövője attól függ, hogy polgárai bíznak-e intézményeiben, folyamataiban. Ha az állampolgárok hallatják a hangjukat, akkor működésbe lépnek a megfelelő társadalmi elszámoltathatósági mechanizmusok.  

 

Projektünk keretében az elmúlt évben lezajlott rendezvények célja volt, hogy támogassuk és informáljuk az állampolgárokat, különösen azokat, akik hátrányos helyzetűek, alacsonyabb jövedelműek, vagy akiket közvetlenül érinti a szélsőséges időjárás és a növekvő energiaszámlák. 

EP választási iránytű
Hírek