Agrárpolitika
Egy jobb Közös Agrárpolitikára van szükség!
Növeljük az érintettek és a lakosság ismereteit az új Közös Agrárpoltikával és az Európai Zöld Megállapodással kapcsolatban!
Globalizált világban élünk, ahol már egy-egy ebéd hozzávalói is akár több földrészen átutaznak, amíg a tányérunkra érnek. Ezzel párhuzamosan a következmények is globálisak, a mezőgazdaság terén világszintű problémát jelent az éghajlatváltozás, óriási méreteket ölt a talajpusztulás, és világszerte tűnnek el a természetes élőhelyek valamilyen mezőgazdasági művelés, pl. olajpálma-ültetvények létesítése miatt.
Mi a probléma?
Ezen hatások bennünket is érintenek, Magyarország nagy részén folyik mezőgazdasági termelés, amely jelentős hatást gyakorol természeti értékeinkre. Sajnos ezen belül még mindig viszonylag nagy arányban történik intenzív területhasználat, növekvő mennyiségben használunk műtrágyát, növényvédőszereket, és a hazai termelés igen kis szeletét teszi ki a környezetkímélő gazdálkodás. Mi magunk fogyasztóként sem vagyunk eléggé tudatosak: bár egyre több helyen vannak termelői piacok, működnek bevásárlóközösségek, s így lenne lehetőségünk rövid ellátási láncon keresztül beszerezni élelmiszerünket, vásárlásaink jelentős részét mégis bevásárlóközpontokban, szupermarketekben intézzük.
Mit akarunk?
Környezet- és természetvédő szervezetként azt szeretnénk, ha minél nagyobb területen folyna természetkímélő gazdálkodás, és az élelmiszer a lehető legkisebb utat bejárva jutna el a termelőtől a fogyasztóig. Ennek eléréséhez nagyon fontos lenne, hogy a hazai és uniós források felhasználása során kiemelt szempont legyen a gazdálkodás környezeti teljesítménye, az olyan gazdálkodás ne kapjon támogatást a közösségtől, amelyik elszennyezi a talajvizeket, amelynek nyomán eltűnnek a természetes élőhelyek, és amelyik nem járul hozzá a vidéki területeken a lakosság megtartásához.
Mit teszünk?
A Föld Barátai Európa tagjaként nyomon követjük, és igyekszünk befolyásolni az uniós élelmiszer és mezőgazdasági politika alakulását, hazai szinten részt veszünk az uniós alapok felhasználását felügyelő bizottságok (pl. Vidékfejlesztési Program Monitoring Bizottság) munkájában. Egyes emblematikus ügyek kapcsán – mint pl. az pálmaolaj-előállításhoz kapcsolódó erdőírtás, az orángutánok élőhelyének eltűnése, a dolgozók kizsákmányolása – aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítjuk a jogszabályváltozás szükségességét.
https://mtvsz.hu/mi_a_gond_a_palmaolajjal
Emellett hangsúlyosan foglalkozunk a lakosság szemléletformálásával, akciónapokat, kiállításokat szervezünk, kiadványokat szerkesztünk a környezetkímélő gazdálkodás népszerűsítése érdekében. Felhívjuk a figyelmet annak fontosságára, hogy nem mindegy, hol, milyen módon szerezzük be élelmiszerünket, hogy a jelenlegi hosszú ellátási lánc helyett keressünk kapcsolatot a helyi termelőkkel.
Kiemelten fontosnak tartjuk az utánunk következő generációk nevelését. Ezt többek között interaktív kiállítások és vetélkedők, akciónapok szervezésének segítségével valósítjuk meg. Hiszen a gyerekek lesznek a jövő fogyasztói, és egyáltalán nem mindegy, hogy ők tudatosak lesznek-e a vásárlásuk során.
http://www.supplychainge.org/campaign-eu/europai-fotokiallitas/?L=hu
https://mtvsz.hu/good_food_good_farming__egeszseges_etel_helyi_gazdaktol
„Mozdulj a klímáért!” kampány bemutatás
Alprogramok
Vegyi anyagok
Mindenkinek joga van tájékozódni afelől, hogy a kedvenc terméke, árucikke, milyen összetétellel rendelkezik. Vajon tartalmaz-e különös aggodalomra okot adó anyagokat (SVHC)? De vajon melyek lehetnek azok az összetevők, melyek aggodalomra adhatnak okot? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre segít választ adni a Life AskREACH program, és azon belül is a Scan4Chem alkalmazás.
Tudatos fogyasztás
Mindannyian fogyasztók vagyunk, nap mint nap vásárolunk, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük. Amikor bemegyünk egy üzletbe és leveszünk egy terméket a polcról, ritkán gondolunk bele, hogy azt hol, hogyan, milyen körülmények között állították elő, kinek a munkája van annak elkészítése, termesztése mögött.
Húsmentes Nap
Az intenzív hús- és tejtermék-előállítás globális rendszere egyre károsabb hatással van környezetünkre és társadalmunkra. A megművelhető területek túlnyomó részét a globális hús- és tejtermékipar használja fel, és ezzel a legfőbb felelős a mezőgazdasági tevékenységhez köthető üvegházhatású gázok kibocsátásért, víz- és légszennyezésért.
Génmanipuláció
A világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során DDT-vel és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot, földjeinket, vizeinket, a levegőt, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket.
Hírek
2024.
júl
10.
Az egész EU-ra kiterjedő ivóvízvizsgálat a minták 94%-ában TFA „örök vegyianyag” szennyezést mutatott ki
Csak a PFAS-peszticidek és F-gázok gyors betiltása mentheti meg az ivóvizünket
A Pesticide Action Network (PAN Europe) partnereivel és a Magyar Természetvédők Szövetségével 55 ivóvízmintát (csapvíz és ásványvíz) elemzett 11 uniós tagállamból azt figyelve, milyen mértékű az „örök vegyianyagok” közé tartozó TFA (trifluorecetsav) vegyszer jelenléte az európai ivóvizekben. Az aggasztó eredmények fényében a környezetvédő szervezetek az „örök vegyianyagokat” (PFAS-vegyületek) tartalmazó peszticidek és a flourtaltalmú gázok (F-gázok) betiltását követelik.
2024.
feb
26.
Veszélyes PFAS-peszticidek a gyümölcsökben és zöldségeinkben
Keserű igazságot tárt fel a Pesticide Action Network Europe által készített tanulmány: az európai polgárok egyre inkább ki vannak téve az ún. PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek” koktéljainak. Ezeket a vegyi anyagokat szándékosan permetezik az élelmiszernövényekre, így a friss gyümölcsök és zöldségek közvetlen és rendszeres kitettséget jelentenek a fogyasztók számára. A PAN Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége a PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticidek betiltását szorgalmazza.
Kiadványok
Távirányítás és paraszti intelligencia
Az automatizált döntésekről, a hagyományos ismeretek eltűnéséről és a tudás mibenlétének változásáról
A digitális technológiára gyakran tekintenek csodafegyverként. Az innovációhoz és számos globális kihívás kezeléséhez elengedhetetlen eszközként hivatkoznak rá, pedig az igazság ennél jóval összetettebb. Az új digitális technológiák mellett érvelők időnként ezt a nélkülözhetetlennek beállított narratívát használják fel nagyvállalati és politikai terveik terjesztésére, valamint a gazdasági és politikai hatalom megszilárdítására. Pedig a technológiák alkalmazása nem következmények nélküli. Fejlesztésük, értékesítésük és használatuk elválaszthatatlanul összefonódik különféle gazdasági és politikai érdekekkel, kulturális hatásokkal, ismeretekkel és emberi kapcsolatokkal. Ezt látjuk most a mezőgazdaságban is, ahol a biodigitális technológiák az európai (és a világ más területein élő) gazdák számára alapvető erőforrásokká erősödnek, és befolyásolják a gazdálkodással kapcsolatos kulcsfontosságú döntéseiket. Eközben azonban kulcsfontosságú dolgok veszhetnek el: fennáll a kockázata annak, hogy a paraszti autonómia, a paraszti gazdálkodás és az agroökológia értékes ismeretei törlődnek a leegyszerűsített adatvezérelt folyamatok előtérbe kerülése miatt.
Kiadványunkban azt vizsgáljuk meg, hogy miként erősíti meg pozícióit a Big Tech az agráriumban, illetve hol vannak a súrlódási pontok az új digitális technológiák és az európai paraszti autonómia illetve az agroökológiai gyakorlatok között Európában.
Húsatlasz - A fogyasztásra kerülő állatok – a tények és az adatok tükrében 2022
A tudósok több mint egy évtizede azt hangsúlyozzák, hogy egy éghajlat- és biodiverzitás-barát étrend kevesebb mint feleannyi húst tartalmaz, mint amennyit ma az iparosodott országokban fogyasztunk. A húsatlasz legújabb kiadásában a fogyasztás mellett többek között a húsfeldolgozás, a húsipar finanszírozásának, legfontosabb kérdésköreit is körbejárjuk, de szó van benne a pásztorló állattenyésztés szerepéről is. Az elemzések, adatok, összefüggések megértését grafikonok, ábrák teszik könnyűvé.
