2021. februárjában, válaszként a COVID-19 világjárvány okozta pénzügyi válságra, egy egyedülálló, 672,5 milliárd eurós finanszírozási eszköz lépett hatályba az Európai Unióban: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz.

Hogyan költik el a kelet- és közép-európai tagállamok ezt a támogatást? Valóban olyan zöldek a helyreállítási tervek, mint amilyennek mutatják magukat?

Jelentésünk célja, hogy rávilágítsunk kilenc közép- és kelet-európai ország gazdaságélénkítő terveinek ellentmondásos intézkedéseire, beszámoljunk a terveket megelőző konzultációs folyamat hiányosságairól, és javaslatokat tegyünk arra, hogy miért és hogyan kell a finanszírozást úgy kialakítani, hogy a biodiverzitás védelmét garantálni lehessen.

Például Magyarországon, a Helyreállítási Alapból finanszírozni tervezett Homokhátság vízpótlási projekt rövid távon enyhítheti ugyan az aszály közvetlen hatásait, de nem kínál hosszú távú megoldást az elsivatagosodásra. A döntéshozók nem tettek erőfeszítéseket a földhasználat gyakorlatának megváltoztatására, sem a talaj vízmegtartó képességének növelésére, amelyek pedig az első lépések kellettek volna, hogy legyenek egy valódi megoldás felé vezető úton. A tervezett intézkedés valószínűleg a legdrágább, egyben legkevésbé hatékony módja az elsivatagosodással kapcsolatos problémák kezelésének – általa csupán a tünetek enyhítése valósulna meg, az okok kezelése nélkül.

A Föld Barátai Európa utánajártak és a következőkre jutottak.

A Föld Barátai Európa szakértői megvizsgálták, hogy az új Közös Agrárpolitika hozzájárul-e az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. Lássuk, hogy mire jutottak!

Boldog és zöldebb új évet! Megjelent 2022-es naptárunk, amely segítséget nyújhat azoknak, akik zöldebbé szeretnék tenni mindennapjaikat. Környezettudatosabb évet kívánunk!

Kisokos füzetünk hasznos, az energiaszámlán spórolós tippekkel; tanácsok energetikai felújításhoz: hőszigeteléshez, fűtéskorszerűsítéshez; napelemek, napkollektorok vagy hőszivattyú beruházás előtt.

Készült az Energiafordulat – Lakossági energiatudatossági szemléletformáló kampány Újbudán (KEHOP-5.4.1-16-2016-00828 ) pályázatunk keretében.

A Magyar Természetvédők Szövetsége élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tevékenységeinek legfőbb célja, hogy elősegítse a lakosság vásárlói tudatosságának erősödését: az élelmiszerek vásárlásánál legyen fontos szempont az, hogy hogyan, milyen körülmények között állították azt elő, helyben termelt és lehetőség szerint ökológiai gazdálkodásból származó (bio) legyen az, amit elfogyasztunk. Fogadják szeretettel tudatos fogyasztásra ösztönző kiadványunkat!

A biológiai sokféleség csökkenése az egyik legsúlyosabb probléma, ami jelenleg az emberiséget érinti. A vadon élő fajok száma globális szinten vészesen lecsökkent és egymillió fajt fenyeget a néhány évtizeden belüli kihalás veszélye.

Az EU és Magyarország világos célkitűzéseket szabott magának a biológiai sokféleség megőrzésére, és soha nem látott összegek állnak rendelkezésünkre gazdaságfejlesztésre. A természetbe történő beruházások mégsem növekednek.

A természet megőrzése számos gazdasági és társadalmi hasznot hajt, célszerű lenne tehát az EU példa nélküli COVID-19 gazdasági helyreállítási alapját a természet megőrzésére felhasználni.

A Magyar Természetvédők Szövetsége folyamatosan konzultált a magyar Kormánnyal a Helyreállítási Tervről annak beadásáig, így sikerült megakadályozni a leginkább természetpusztító beruházásokat. Pozitív javaslataink azonban rendre süket fülekre találtak, annak ellenére, hogy a Magyarországon és a világban is számos példa van a természettel együttműködő gazdasági fejlesztésekre.

Tanulmányunk átfogóan elemzi a közép- és kelet európai régió helyreállítási terveit és kiemelten foglalkozik a magyar célkitűzésekkel.

A kiadvány elkészítését a MAVA Alapítvány finanszírozta.

Engedd, hogy a természet igazítson útba!

A biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás napjaink legjelentősebb környezeti fenyegetései, amelyekkel szembe kell néznünk. E válságok kezelése céljából az EU az európai zöld megállapodás részeként egy sor éghajlati és környezetvédelmi célkitűzést határozott meg. Például az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-os csökkentését, vagy a szárazföldi és a tengeri területek 30%-ának védelem alá helyezését 2030-ig.

E célok eléréséhez a következő évtizedben a természetvédelmi finanszírozás és a beruházások jelentős növelésére van szükség. A két válság nem kezelhető külön, csak együtt. Mindkét fronton cselekvésre van szükség a céljaink eléréséhez.

Tanulmányunk öt kiemelkedően hatékony példát - köztük egy magyart - mutat be, melyek a biológiai sokféleség helyreállításával segítik elő a klímavédelmet és az adott térség gazdasági fellendülését.

Olvasd el tanulmányunkat!

„ÉGHAJLATVÁLTOZÁS: A nemzetközi és a magyarországi klímatudományi
együttműködés és a klímapolitika” címmel adja közre a Magyar
Természetvédők Szövetsége azt az összeállítást, amely a napjainkig tartó
több évtizedes időszak főbb történéseit és a jövőre is vonatkozó
tanulságait veszi sorra. Ebből is kiderül, hogy a tudományos közösség
növekvő bizonyossággal hívta és hívja fel a figyelmet e veszélyes
folyamatra és arra, hogy a megfékezéséhez megfelelő – az eddigieknél
jóval határozottabb – intézkedésekre és cselekvésre van szükség szerte a nagyvilágban és itthon is.

A kiadvány innen letölthető.

Részt vennél egy európai szintű véleménykutatásban?

18-29 év közötti fiatalokat keresünk, akik velünk tartanának egy pár órás beszélgetés erejéig Budapesten. Szeretnénk hallani a véleményeteket, érzéseiteket és tapasztalataitokat környezetvédelemmel és az emberi jogokkal kapcsolatban.

Ha ráérsz augusztus végén vagy szeptember elején csupán két órára és szívesen segítenél a kutatásban, jelentkezz augusztus 8-ig a következő felületen. Kedvességedet természetesen honoráljuk, és ha vidéki vagy, még az útiköltségedet is álljuk.