A Kanada és EU közötti megállapodást ellenző civil szervezetek szerint a kormány hibát követ el azzal, hogy aláírja a káros hatású szabadkereskedelmi egyezményt, s ezzel hozzájárul ahhoz, hogy megkezdődjön a ratifikációs eljárás. A szervezetek sürgetik, hogy Magyarország forduljon az Európai Bírósághoz és kérje az egyezmény uniós joggal való összeférhetőségének vizsgálatát.

Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója, valamit a civil szervezetek is azt szorgalmazták egy mai konferencián, hogy Magyarország ne írja alá az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt. Az ombudsmanhelyettes emellett kérte a kormányt, hogy forduljon az Európai Bírósághoz a szerződés jogi vizsgálata érdekében.

Az Európai Bizottság 2016. július 5-én terjesztette be az Európai Tanács elé az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt, a CETA-t. Az egyezményről az EU kereskedelmi minisztereinek szeptember 23-i, informális tanácsülésén tárgyaltak Pozsonyban és október 27-ére az Európai Bizottság már a közös ratifikációt tervezi Kanada miniszterelnökével. Magyarország azonban még nem foglalt állást a CETA-t illetően. Itt az ideje, hogy megállítsuk ezt az előnytelen, sőt veszélyes egyezményt! Írj most a döntéshozóknak!

A Föld Barátai Európa (magyar tagja a Magyar Természetvédők Szövetsége), a Greenpeace, az Európai Megújuló Energia Szövetség és a REScoop.eu megbízásából készült friss kutatás [1] szerint: az energiarendszer demokratizálásával az EU 2050-re átállhatna 100%-ban a megújuló energiák használatára, mégpedig úgy, hogy az uniós áramszükséglet felét közösségek, háztartások állítják elő. Ez biztosítaná az európai energiarendszer szén-dioxid semlegességét és az energia mainál jóval hatékonyabb felhasználását. A zöld szervezetek azt várják a döntéshozóktól, hogy még 2016-ban fogadjanak el egy közösségi energiatermelést támogató uniós szabályozást.

A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet egy szimbolikus CETA-kalapáccsal tüntetett ma a Parlament előtt az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) [1] ellen. Az esemény apropóját Cecilia Malmström, az Európai Unió kereskedelmi biztosának látogatása adta, aki a napokban a CETA-val kapcsolatos magyar álláspont kialakításáról tárgyal a hazai döntéshozókkal. A zöld civil szervezetek azt várják a politikusoktól: Magyarország utasítsa el az ország önrendelkezését és az állampolgárok érdekeit súlyosan veszélyeztető CETA-t.

Az általunk elfogyasztott ételek és italok előállítása és értékesítése világszerte milliárdos hasznot hoz. Az asztalunkra került portékák a világ bármely országából származhatnak. Az élelem termelője vagy gyártója teljesen elszakadt mára a fogyasztótól. A piacot a nagyobb mennyiségben termelő vállalatok és az üzletláncok tartják ellenőrzésük alatt, és ők kapják a bevételek legnagyobb részét. Nincs ez másként a csokoládé esetében sem.

Civil szervezetek Szijjártó Péter külügyminiszterhez írt nyílt levélben hívják fel a figyelmet: az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény sérti Magyarország érdekeit, ezért azt szorgalmazzák, hogy Magyarország ne támogassa az egyezményt. A Greenpeace, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Magyarországért Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet által kezdeményezett levelet több mint száz civil szervezet írta alá.

A 2016/2017-es tanévre immár a 16. alkalommal hirdetik meg a Lehoczky János Komplex Környezeti Emlékversenyt a Kárpát - medencében. A versenyre minden érdeklődő 7. osztályos tanuló jelentkezését várják a szervezők.

Az Európai Bizottság 2016. július 5-én beterjesztette a tagállamok elé az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ratifikálásra. Az egyezmény ratifikálásának kérdését várhatóan az ősz folyamán az Európai Tanács és az Európai Parlament is napirendre tűzi. Az MTVSZ által készített háttéranyagban összefoglaljuk a legfőbb érveket, amelyek alapján azt kérjük a hazai döntéshozóktól, ne támogassa az Európai Parlamentben, illetve a Tanácsban a CETA hatályba léptetését.

Olyan szén-dioxid kibocsátáscsökkentési uniós vállalásokat támogasson a magyar kormány a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás terén, amely megfelel a Párizsi Klímamegállapodásnak – ezt kéri Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek írt levelében a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége.