A városokban található természetes élőhelyeknek a klímaváltozás miatt felértékelődött a jelentősége. Ezeknek az ökológiai zöldfolyosóknak a megőrzésében, gazdagításában komoly szerep jut az önkormányzatoknak a kezelésükben lévő zöldfelületek kialakítása, gondozása által – október 21-i konferenciánkon az önkormányzatok e területen megvalósított jó gyakorlataiból mutatunk be egy inspiráló válogatást.    

Hiánypótló konferenciát szervezünk partnereinkkel a légiforgalom környezeti és szociális hatásairól október 15-én Volare necesse est? Konfliktusok a repülés körül címmel. 

Friss információkkal bővült, és immár naprakész az Útmutató energiaközösségek számára című COMMENCE kiadványunk! A közösségienergia-kezdeményezések elindulását az üzleti modelljük kidolgozásában segítő kiadvány első változata idén február végén készült el, azóta azonban pontosabbak lettek a társasházi energiamegosztás jogszabályi keretei, s ennek fényében átdolgoztuk az útmutatót. 

Lassan vége a nyári zöldség- és gyümölcsdömpingnek, de ha elég változatosan alakítottuk ki kertünket, még szüretelhetünk szőlőt, almát, körtét, paradicsomot, paprikát, padlizsánt, amiket akár el is tehetünk télire természetes tartósítási módszerekkel.  

Metán szakpolitika és palagáz Magyarországon címmel rendeztünk konferenciát szeptember 26-án Budapesten. Az előadások és panelbeszélgetések során kitértünk a palagázkitermelés környezeti és egészségi kockázataira, valamint a metánkibocsátás csökkentésének hazai és régiós tapasztalataira, lehetőségeire. Az előadások alább letölthetők. 

Harmincnégy civil és szakmai szervezet közös kiáltványban indít társadalmi párbeszédet egy új, átfogó magyar klímatörvény megalkotásáért. Az Alkotmánybíróság 2025 nyarán hozott döntése kimondta: a jelenlegi szabályozás nem elégséges, új klímatörvényre van szükség. A szervezetek célja, hogy elinduljon egy széleskörű társadalmi párbeszéd, amely az éghajlatvédelem minden területére kiterjed. A kiáltványhoz további szervezetek csatlakozását várják.

Óriási győzelem a civileknek: semmissé nyilvánították azt a jogsértő határozatot, amely környezetvédelmi engedélyt adott a Békés vármegyei rétegrepesztéses (fracking) technológiával működő földgázkitermelés bővítésének. A döntés kimondja, hogy a Greenpeace Magyarországot az elsőfokú hatóság jogellenesen zárta ki az eljárásból, nem biztosítva számára a törvényben garantált ügyféli jogokat. A másodfokú eljárás a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) fellebbezései alapján indult meg. A határozat megsemmisítése lehetőség a környezetet több szempontból is veszélyeztető palagáz-kitermelés szükségességének újragondolására.

Idén először magyar szervezetek – a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület – is csatlakoztak a légiközlekedés éjszakai zajszennyezése elleni, több mint 200 szervezet részvételével zajló akciónaphoz, melyet a világ számos pontján szeptember 13-án rendeztek meg. A környezetvédők azt kérik: tartsák be a meglévő szabályokat, éjfél és hajnal öt között ne legyen repülés, és alkossák újra a légszennyezés szabályozását! Ennek hazánkban szeptember 13-án 15:00 órától a kőbányai Szent László téren egy Párnás Piknikkel adtak nyomatékot – közös, köztéri pihenéssel pótolva be az otthon a repzaj miatt elveszített pihenőórákat.

A közösségi médiában nagy figyelmet kapott az „Oroszlány VI. barnakőszén” bányatelek – közismert nevén Cica-homok – rekultivációja, ami lényegében egy bányagödörben kialakult tó feltöltését és a bányatelek tájrendezését jelenti. Az évek óta húzódó ellentmondásos ügyben nehéz minden részletet átlátni, azonban a Cica-homok rekultivációja rávilágít olyan rendszerszintű jogértelmezési problémákra, illetve a versengő közérdekek közötti mérlegelés hiányosságaira, amelyek mellett nem szabad szó nélkül elmenni.