1970 óta hívja fel a figyelmet minden évben a Föld napja április 22-én a bolygó és az élhető környezetünk megóvására – csakhogy a Földre nem elegendő pusztán egyetlen nap figyelnünk! Ezért kötelezte el magát a Magyar Természetvédők Szövetsége amellett, hogy a már aktív és kiemelten a felnövekvő generációval megértesse: a földi rendszerek egyensúlyától függ az emberi társadalom egyensúlya és az emberek egészsége is.   A Szövetség tagszervezeteivel együtt egész Magyarországon folyamatosan indít fenntarthatóságra nevelési programokat, melyek a környezet megóvása és a természet megszerettetése mellett a globális nevelésre is nagy hangsúlyt fektetnek. 

Huszonegy, országos hatókörű vidék- és területfejlesztési, környezet- és természetvédelmi valamint agrár szervezet tartott egyeztetést 2026. április 17-én Budapesten. Az egyeztetésen a résztvevők elfogadtak egy felhívást. Ebben a szervezetek azt javasolják, hogy induljon el a közös munka az intézményi, tudományos és civil szektor képviselőinek együttes részvételével a lehető legnagyobb egyetértésen alapuló, integrált, hosszú távú vidék- és agrárstratégia elkészítése érdekben.

A Homokhátságot és a Hortobágyot is érintenék az új palagáz-koncessziók Homokhátsági, hortobágyi és zalai védett területeket, vizeket is érintenének új palagáz-kitermelési koncessziók, miközben a helyi érintett lakosság nem kap érdemi tájékoztatást. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Stop palagáz! kezdeményezését támogatók szerint mielőbb országos palagáz moratóriumra van szükség, hogy ne alakulhasson ki az akkugyárakéhoz hasonló helyzet.

Az energiaátmenet fontos szereplői, az energiaközösségek hazai helyzetéről rendez fórumot március 31-én az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért. 

Tagszervezetünk, a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért egyesület felhívása.  PROJECT X - A küldetés Játékos, interaktív környezeti nevelési vetélkedő 7-13. osztályos diákok 4 fős csapatai számára.

Budapest, 2026. március 10. Az Európai Bizottság ma bemutatta az új Citizen Energy Package javaslatát. A csomag szerint 2030-ra a közösségi formában telepített megújulóenergia-kapacitást akár a tízszeresére is lehetne növelni. Ehhez több mint 16 millió háztartás, 630 ezer kis- és középvállalkozás és 300 ezer közintézmény is kapcsolódhatna. A kezdeményezés tétje Magyarország számára is kézzelfogható, a helyben megtermelt és helyben felhasznált energia csökkentheti a rezsiterheket, mérsékelheti a külső energiafüggőséget, és erősítheti a helyi közösségek energiabiztonságát. Ezzel egy időben Magyarországon is új mérföldkőhöz érkezett az energiaközösségek ügye, megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország. 

Több mint 180 civil szervezet közreműködésével elkészült az Új klímatörvény civil koncepciója, amelyet a kezdeményezők 30 napos társadalmi vitára bocsátanak. A javaslat célja, hogy Magyarország olyan klímatörvényt alkosson, amely felkészíti az országot az éghajlatváltozás hatásai kivédésére, világos kibocsátáscsökkentési pályát ír elő, és számonkérhető garanciákat tartalmaz. 

Három jól ismert civil szervezet közösen indít természetvédelmi szemléletformáló projektet az „Otthonunk a természet: Ismerd! Szeresd! Védd!” címmel, amelynek célja a természet iránti felelős gondolkodás és a mindennapokban is alkalmazható, madár- és természetbarát megoldások megismertetése. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, 700 millió forint Európai Uniós, vissza nem térítendő támogatás segítségével 2026 és 2028 között.

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti.