Budapest, 2026. március 10. Az Európai Bizottság ma bemutatta az új Citizen Energy Package javaslatát. A csomag szerint 2030-ra a közösségi formában telepített megújulóenergia-kapacitást akár a tízszeresére is lehetne növelni. Ehhez több mint 16 millió háztartás, 630 ezer kis- és középvállalkozás és 300 ezer közintézmény is kapcsolódhatna. A kezdeményezés tétje Magyarország számára is kézzelfogható, a helyben megtermelt és helyben felhasznált energia csökkentheti a rezsiterheket, mérsékelheti a külső energiafüggőséget, és erősítheti a helyi közösségek energiabiztonságát. Ezzel egy időben Magyarországon is új mérföldkőhöz érkezett az energiaközösségek ügye, megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország. 

Több mint 180 civil szervezet közreműködésével elkészült az Új klímatörvény civil koncepciója, amelyet a kezdeményezők 30 napos társadalmi vitára bocsátanak. A javaslat célja, hogy Magyarország olyan klímatörvényt alkosson, amely felkészíti az országot az éghajlatváltozás hatásai kivédésére, világos kibocsátáscsökkentési pályát ír elő, és számonkérhető garanciákat tartalmaz. 

Három jól ismert civil szervezet közösen indít természetvédelmi szemléletformáló projektet az „Otthonunk a természet: Ismerd! Szeresd! Védd!” címmel, amelynek célja a természet iránti felelős gondolkodás és a mindennapokban is alkalmazható, madár- és természetbarát megoldások megismertetése. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, 700 millió forint Európai Uniós, vissza nem térítendő támogatás segítségével 2026 és 2028 között.

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti.

2026. 02. 05. – Védett erdei élőhelyek pusztulnak – miközben a kivágott és erőművekben elégetett fa kétharmada nem az otthonok fűtését, hanem veszteségként az utcák és a környezet melegítését szolgálja. A rendszerszinten rossz fakitermelési és fafelhasználási gyakorlat visszásságaira mutatott rá több szervezet egy vágásterületen, a Bükki Nemzeti Park közepén.

Konferenciánkon arra kerestük a választ, hol tart a hazai energiaátmenet, hogyan látják a különféle szereplők és szektorok a folyamat előrehaladását, jövőjét és kihívásait, valamint saját részvételüket. A konferencia előadásai, anyagai az alábbiakban olvashatók, letölthetők. 

  Az új GMO-k deregulációjának várható hatásait és a még lehetséges cselekvési utakat vitattuk meg január 22-én az Agrárminsztérium kupolatermében tartott konferencia során. Akik nem tudtak részt venni, vagy szeretnék feleleveníteni az előadók által megosztott gondolatokat, azoknak örömmel újságoljuk, hogy a konferencia előadásainak diái honlapunkról letölthetők!  A rendezvényt a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület közösen szervezte.  

Peszticid-koktélok – „Örök vegyianyagok” és neurotoxinok az európai almák többségében Kérdések és válaszok az almatesztek kapcsán Számos telefonhívást és elektronikus üzenetet kapunk az európai almák peszticid-szennyezettségét mérő vizsgálat miatt, amiben a PAN Europe Network tagjaként működtünk közre. Az alábbiakban összeszedtük a közvélemény részéről felmerült kérdéseket, s igyekeztünk mindegyikre kielégítő választ adni. Az eredeti (angol nyelvű) teljes jelentés adatokkal: https://www.mtvsz.hu/uploads/files/PFASinAPPLE_report.pdf Részletes táblázat az összes vizsgált almában talált szermaradványokról elérhető itt.  

A tiszta levegőt, a biztonságosan fogyasztható vizet és a természethez való hozzáférést jelenleg jogszabályok védik az Európai Unióban. Mégis, egyesek készek ezeket feláldozni az „egyszerűsítés” nevében egy deregulációs folyamat során.  Bár az egyszerűsítés kifejezés akár valami pozitívumot is fedhetne, a gyakorlatban létfontosságú környezetvédelmi szabályok leépítéséhez vezet, az egészségünkre és a biztonságunkra való tekintet nélkül.