- Közeledik a fűtési szezon, amit a lakosságtól kezdve az önkormányzatokon, különböző intézményeken át a cégekig, üzletekig, gyárakig mindenki egy újfajta aggodalommal vár. Ki tudom-e fizetni a rezsi számláimat, vagy lesz-e egyáltalán áram, gáz, vagy akár tűzifa? Az éghajlati válságról közben egyre kevesebbet beszélünk, nemhogy foglalkoznánk vele. - Az energiaközösségek megoldást jelenthetnének az emelkedő rezsiárakra - állítják a természetvédők - miközben megújulókat használva az éghajlatra nehezedő nyomást is csökkenthetik. - Ehhez viszont a kormányzatnak kellene megoldania az energiaközösségeket érintő részletszabályozás hiányosságait, a Parlamenten keresztül kellene nyomást gyakorolnia az Energiahivatalra és a hálózati engedélyes cégekre az energiaközösségek engedélyezésének meggyorsítása érdekében.

Európán belül a Kárpát-medence kiemelkedő földhő azaz geotermikus potenciállal rendelkezik, ezért a szakértők és döntéshozók feladata, hogy ezt a megújuló energiaforrást a lakosság szolgálatába állítsák. Távfűtésben való felhasználása csökkenti a fosszilis energiahordozóktól való függést és elősegíti a távhőszolgáltatás kibocsátás-mentesítését.  A rövid tanulmányban a magyarországi és szlovákiai távhő-földhősítési projekteket mutatunk be, a további lehetőségeket és a forrásokat. A tanulmány letölthető innen.

Megérkezett Magyarország kormányának válasza arra a nyílt levélre, amelyet hat zöld civil szervezet fogalmazott meg a tűzifarendelettel kapcsolatban, és amelyet több mint 110.000 ember írt alá. Az Agrárminisztérium által jegyzett válasz nem ismeri el, hogy a kormányrendeletben szereplő lazítások hátrányosak az erdők természeti értékeinek védelme szempontjából, ugyanakkor a jogszabály szükség szerinti felülvizsgálatát ígéri. A zöld szervezetek álláspontja szerint az ország védett és Natura 2000 területeinek nagy részén már eddig is túlzott intenzitású, vágásterületekkel járó erdőgazdálkodás zajlott. A tűzifa iránti megnövekedett kereslet sem indokolhatja, hogy a korlátozások lazításával a természeti értékek megőrzése a jelenleginél nagyobb mértékben háttérbe szoruljon.

A magyar természetvédők szerint az uniós Helyreállítási Alap forrásainak nagy részét energetikai lakáskorszerűsítési pályázati programra kellene költeni   Új lehetősége nyílt Magyarországnak arra, hogy az uniós forrásokra támaszkodva indítson lakossági energiahatékonysági pályázatokat. Ugyanis hamarosan minden tagállamnak ki kell egészítenie a nemzeti helyreállítási tervét egy új, REPowerEU fejezettel arra vonatkozóan, hogy az oroszországi energiahordozóktól való függőséget miként csökkentené a helyreállítási forrásokból. A magyar kormány már jelezte, a Helyreállítási Alap támogatási és hitel részét is lehívnák, együttesen mintegy 5900 milliárd forint értékben. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint ennek az uniós pénznek jelentős részét egy átfogó lakossági energiahatékonysági programra kellene fordítani: egy többéves, az alacsony és átlagos jövedelműeket differenciáltan elérő, mélyfelújításra ösztönző komplex energetikai otthonfelújítási pályázatcsomag formájában.

A kiszámíthatóbb lakossági napelemes támogatási rendszer segítené a földgázfelhasználás csökkentését!   A 2021-ben kiírt lakossági napelemes pályázatok nyerteseinek mindössze fele kapta meg idén szeptember elejéig a támogatást a kifizetések lassúsága, a kínálat akadozása, az euró árfolyamának emelkedése és a kivitelezési díjak meredek emelkedése következtében. Pedig az energiakrízis, a fosszilis energiaforrások kivezetése és az energiabiztonság miatt kulcsfontosságú a napenergia fenntartható mértékű kiaknázása, amit elősegíthetnek a lakossági napelemes pályázatok. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szakértői szerint a második pályázati fordulót át kell tervezni és sikeréhez kiszámíthatóbb szabályozási környezetre van szükség, a támogatott pályázókat pedig energiaközösségek létrehozására érdemes ösztönözni.

Az energiafogyasztás csökkentésén, az energiahatékonyság növelésén és a fosszilis energiát helyettesítő megújuló energiaforrások fokozott kiaknázásán alapuló energiaátmenet az út a békés, megfizethető, tiszta és biztonságos energiaellátás felé – figyelmeztet 26 európai civil szervezet az uniós energiaügyi miniszterek pénteki találkozója előtt.

A XXI. század legnagyobb természeti-társadalmi és gazdasági kihívásai közé tartozik a Klímaváltozás, valamint az ahhoz köthető természeti jelenségek hatásainak enyhítése, az okozott károk mértékének csökkentése és megelőzése. Ezen kihívások felkészült szakembereket igényelnek mind a közigazgatási, mind a vállalati szinteken, akik a klímaváltozás folyamatát értik, a hatásainak lokálisan jelentkező változásait, veszélyeit képesek felmérni, azok kivédésére különböző alkalmazkodási/klímaadaptációs akcióterveket tudnak kidolgozni és megvalósítani.