A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) moratóriumot kezdeményez a palagáz kitermelésére és feltárására Magyarország teljes területén. Ne lehessen a magyar lakosság (jelenleg két palagáz-projekttel főleg az Alföldön élők) egészségét, megélhetését és a környezetet palagáz-projektekkel veszélyeztetni!
Az MTVSZ és a csatlakozó civil szervezetek, szakértők követelik, hogy:
- Mielőbb vezessenek be palagáz moratóriumot Magyarországon! Állítsák le a palagáz-kitermelést és kutatófúrásokat, feltárást is!
- A hazai döntéshozók végezzék el, amit eddig nem tettek meg: független szakértőkkel vizsgálják meg a hazai palagáz összes környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatát, lehetséges hatásait! Vizsgálják felül a palagáz kérdést, számoljanak olyan forgatókönyvekkel, amelynek a palagáz nem része. A vizsgálat eredményeit és a terveket osszák meg a lakossággal, és tegyenek lehetővé nyilvános konzultációt róluk!
A palagáz-projektek súlyos környezeti és egészségügyi kockázatokat hordoznak, és kimenetelük még gazdaságilag is kétséges. A moratórium egyszerre védi az Alföld vízkészleteit, a mezőgazdaságot, a lakosság egészségét és Magyarország hosszú távú érdekeit – emellett széles társadalmi támogatottsággal valósulhatna meg. A moratórium bevezetése ezért egy kiemelten fontos döntés.
Várjuk további hazai civil szervezetek csatlakozását alább:
Minden szintről (helyi, megyei/régiós és országos), minden területről (pl. egészségügyi, agrár, zöld, szociális, ifjúsági, oktatás-nevelési, hagyományőrző, turisztikai stb.) várjuk civil szervezetek és szakmai ill. civil szerveződések, közösségek csatlakozását. A csatlakozó szervezeteknek rendszeres tájékoztatást, együttműködést ajánlunk.
Szakértőként, gazdaként csatlakoznál a STOP PALAGÁZ! kezdeményezéshez?
Görgess alább további információkért a palagázról és a moratóriumról. Kérdésed maradt a csatlakozás előtt vagy után? Írj a stoppalagaz@mtvsz.hu email-címünkre!
Mi is az a palagáz?
- Palagáz alatt minden nem-hagyományos földgázt értünk, tágabban a nem-hagyományos szénhidrogéneket.
- A palagáz extrém körülmények között található, ezért nevezzük nem-hagyományosnak. Európában és hazánkban 2,5-7 kilométerrel a földfelszín alatt diffúzan, a kőzetek pórusaiba zárva, extrém magas hőmérsékleten és nyomáson fordul elő. (A hagyományos földgáz koncentráltan van jelen, ezért értelemszerűen könnyebb a feltárása.)
- A palagáz feltárása és kitermelése az extrém körülmények miatt csak drasztikus rétegrepesztéses módszerrel, a magas hőmérséklet és nyomás figyelembevételével lehetséges. A rétegrepesztéshez egy speciális repesztőfolyadékot használnak, mely víz, szilárd kitámasztó anyag és vegyi anyag „koktélját” tartalmazza.
- A palagázban 80-95%-ban az éghajlatromboló, szivárgásra hajlamos metán található.
Miért van szükség palagáz-moratóriumra?
1. A palagáz nem-hagyományos jellege miatt (a hagyományos földgáznál is) súlyosabb környezeti, társadalmi, egészségügyi és gazdasági kockázatokkal, lehetséges hatásokkal jár. Ezek rövid és hosszú távon, utóbbinál akár évekkel később is jelentkezhetnek.
- Légszennyezés és annak egészségügyi kockázatai: a rétegrepesztés során a felhasznált, vegyi anyagokat tartalmazó „koktél” használatával veszélyes illékony szerves vegyületek kerülhetnek a légkörbe és a környezetbe – többek között rákkeltő benzol és metán. Számos, a palagáz-technológiában használt vegyi anyag okozhat rákos megbetegedéseket, asztmát és más légúti betegségeket, bőrkiütéseket és/vagy szív- és idegrendszeri károsodást. Hogy ezek mennyiségéről is képünk legyen: egyetlen palagáz-kút élettartama alatt több tonnányi vegyianyagról ír a szakirodalom.
- Jelentős vízhasználat a fúráshoz és rétegrepesztéshez (kb. 10-15 ezer köbméter egy palagáz-kútnál)
- Felszíni és felszín alatti víz- és talajszennyezési kockázatok a feltárásnál, kitermelésnél ill. palagáz-infrastruktúráknál használt vegyianyag-mix miatt, amelyek a helyi mezőgazdaságot, halászatot, élővilágot és lakosságot, hosszabb távon akár a gyógyfürdő-turizmust is veszélyeztethetik
- Fokozza az éghajlati válságot, amely már ma is súlyos károkat okoz Magyarországon és különösen az elsivatagosodás veszélyének kitett Alföldön. A palagáz elégetése jelentős mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, a gázt zömében alkotó éghajlatromboló metán szivárgása pedig nem kerülhető el teljesen sem a kitermelésnél, sem a szállításánál, felhasználásánál.
- A rétegrepesztés és a palagáz termelést kísérő szennyvíz földbe sajtolása földrengés-kockázattal jár.
2. A hazai palagáz-projektek megalapozatlanok és átgondolatlanok. Nincs átfogó stratégia a palagáz-fejlesztésekről, hiányzik a projektek körül a magyar társadalmi konszenzus. Ennek ellenére úgy indulnak újabb projektek, hogy készült volna stratégiai szemléletű környezeti vizsgálat a palagáz-feltárás és kitermelés hazai összesített hatásaira, kockázataira nézve, vagy konzultáltak volna az érintett helyi közösségekkel.
3. Az egyes projektek környezeti hatásvizsgálatai jelenleg nem alkalmasak a rendszerszintű kockázatok kiszűrésére, megelőzésére, kivédésére és a hatások, károk minimalizálására. Léteznek ugyan előírások és technológiák a különféle káros kibocsátások megelőzésére, de azok hatástalanok, ha nincs megfelelő végrehajtatás és ellenőrzés, monitorozás. A projektek nemzetgazdasági kiemeltté tétele ráadásul gyorsítósávot jelent, és nehezíti az alapos hatásvizsgálatot. A palagáz-kitermelés kockázatai az Alföldre nézve különösen veszélyesek, hiszen ezen a tájegységen a vízbázisok és a mezőgazdasági területek kiemelten sérülékenyek.
4. Az európai országok tapasztalatai és gyakorlata is óvatosságra int. A palagáz-kitermelést Európa számos országában betiltották, korlátozták, vagy moratóriumot vezettek be, főleg környezeti és társadalmi okokból: a mezőgazdaság és vízkincs védelméért vagy a földrengések és vízszennyezés megelőzése érdekében. Jelenleg csak Magyarországon van érdemi palagáz-kitermelés Európában.
Magyarul: a palagáz-kitermelésnek több a kockázata, mint a haszna.
Tematikus palagáz-honlapunk, például részletes információkkal a ma is futó békési Corvinus palagáz projektről és a Kiskunhalasnál tervezett új palagáz-projektről: https://mtvsz.hu/palagaz
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) moratóriumot kezdeményez a palagáz kitermelésére és feltárására Magyarország teljes területén. A kezdeményezéshez várják további civilszervezetek, helyi közösségek, szakértők és gazdák csatlakozását.
Eddig 44 civil szervezet csatlakozott a STOP PALAGÁZ! kezdeményezéshez, ami a nem-hagyományos szénhidrogének kutatására és kitermelésére (rétegrepesztés) vonatkozó moratórium mielőbbi bevezetését követeli hazánkban.
A civilek arra figyelmeztetnek, hogy a nem-hagyományos szénhidrogének (összefoglaló néven palagáz) feltárása és kitermelése azok elhelyezkedésénél, jellegénél fogva a hagyományos szénhidrogének kitermelésénél is súlyosabb környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatokkal, hatásokkal járnak.
1. Tény: Magyarország bár exportra szorul, de nincsenek gázellátási problémái. Az Alföldön eddig kitermelt palagáz elenyésző, csekély, az éves hazai gázfogyasztás 1%-át sem fedezte 2024-ben. Energetikai és gazdasági szakértők is kritikusak. Mindezek azt jelzik, hogy nem indokolt a hazai palagáz-láz, nem kellene ebbe a zsákutcába belefutnia az országnak.
