Az MTVSZ és a csatlakozó civilszervezetek, szakértők követelik, hogy:

- Mielőbb vezessenek be palagáz moratóriumot Magyarországon, azaz állítsák le a palagáz-kitermelést és kutatófúrásokat, feltárást.

- A hazai döntéshozók végezzék el, amit eddig nem tettek meg: független szakértőkkel vizsgálják meg a hazai palagáz összes környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatát, lehetséges hatásait, és vizsgálják felül a palagáz kérdést, számoljanak olyan forgatókönyvekkel, amelynek a palagáz nem része. A vizsgálat eredményét és a terveket megfelelően konzultálja a lakossággal.

A palagáz-projektek súlyos környezeti és egészségügyi kockázatokat hordoznak, gazdaságilag kétségesek. A moratórium egyszerre védi az Alföld vízkészleteit, a mezőgazdaságot, a lakosság egészségét és Magyarország hosszú távú érdekeit – és széles társadalmi támogatottsággal valósulhatna meg. A moratórium bevezetése egyszerűen meghozható fontos döntés, amelyet a mindenkori kormányzat saját hatáskörében, rövid idő alatt el tud rendelni. 

Mi az a palagáz?

- Palagáz alatt értünk minden nem-hagyományos földgázt, tágabban a nem-hagyományos szénhidrogéneket

- Extrém körülmények között található, ezért nem-hagyományos: Európában, hazánkban 2,5-7 kilométerrel a földfelszín alatt; nem koncentráltan, mint a hagyományos földgáz, hanem diffúzan, a kőzetek pórusaiba zárva, extrém magas hőmérsékleten és nyomáson előforduló fosszilis gáz

- Feltárása, kitermelése így csak drasztikus (repesztőfolyadékos) rétegrepesztéses módszerrel, a magas hőmérséklet és nyomás figyelembevételével lehetséges. A repesztőfolyadékban víz, szilárd kitámasztó anyag és vegyi anyag-”koktél”/mix

- A palagáz összetétele 80-95% ban az éghajlatromboló metán (szivárgásra hajlamos)

Miért van szükség palagáz-moratóriumra?

1. A palagáz nem-hagyományos jellege miatt (a hagyományos földgáznál is) súlyosabb környezeti, társadalmi, egészségügyi és gazdasági kockázatokkal, lehetséges hatásokkal jár. Ezek rövid és hosszú távon, utóbbinál akár évekkel később is jelentkezhetnek.

Légszennyezés és egészségügyi kockázatai: a vegyi anyag mixet/“koktélt”  használó rétegrepesztés során, kapcsán pl. (rákkeltő) benzol, illékony szerves vegyületek és metán kerülhet a legkörbe, környezetbe. A palagáz-technológiában használt számos vegyi anyagot rákos megbetegedéseket, asztma és más légúti betegségeket, bőrkiütéseket és/vagy szív- és idegrendszeri károsodást okozóként tartják számon. Egy kút élettartama alatt több tonnányi vegyianyagról ír a szakirodalom.

Jelentős vízhasználat a fúráshoz és rétegrepesztéshez (kb. 10-15 ezer köbméter egy palagáz-kútnál)

Felszíni és felszín alatti víz- és talajszennyezési kockázatok a feltárásnál, kitermelésnél ill. palagáz-infrastruktúráknál használt vegyianyag-mix miatt, amelyek a helyi mezőgazdaságot, halászatot, élővilágot és lakosságot, hosszabb távon akár a gyógyfürdő-turizmust is veszélyeztethetik

Az éghajlati válságot - amely már ma is súlyos károkat okoz Magyarországon és különösen az Alföldön - fokozza: a palagáz elégetése jelentős mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, a gázt zömében alkotó éghajlatromboló metán szivárgása nem elkerülhető teljesen sem a kitermelésnél, sem a szállításánál, felhasználásánál.

Földrengési kockázatok a rétegrepesztés és a palagáz termeléskísérő szennyvíz földbe sajtolása során/miatt.

2. Megalapozatlanok, átgondolatlanok a hazai palagáz-projektek: nincs a palagáz-fejlesztésről stratégia, magyar társadalmi konszenzus; újabb projektek indulnak anélkül, hogy (előtte) lenne átfogó stratégiai környezeti vizsgálat (a palagáz-feltárás és kitermelés hazai összesített hatásaira, kockázataira) és a helyi (leendő) érintettek megfelelő konzultálása is hiányzik.  

3. Az egyes projektek környezeti hatásvizsgálatai jelenleg nem alkalmasak a rendszerszintű kockázatok kiszűrésére, megelőzésére/kivédésére és a hatások, károk minimalizálására.  (Például a különféle káros kibocsátások megelőzésére ugyan vannak előírások és technológiák, de azok hatástalanok, ha nincs megfelelő végrehajtatás és ellenőrzés, monitorozás. A projektek nemzetgazdasági kiemeltté tétele gyorsítósávot jelent és nehezíti az alapos hatásvizsgálatot.) A palagáz-kitermelés kockázatai különösen veszélyesek az Alföldön, ahol a vízbázisok és a mezőgazdasági területek kiemelten sérülékenyek.

4. Az európai országok tapasztalatai és gyakorlata óvatosságra int. A palagáz-kitermelést Európa számos országában betiltották, korlátozták, vagy moratóriumot vezettek be, főleg környezeti és társadalmi okokból: a mezőgazdaság és vízkincs védelméért vagy a földrengések és vízszennyezés megelőzése érdekében. Jelenleg csak Magyarországon van érdemi palagáz-kitermelés Európában.

Magyarul: a palagáz-kitermelésnek több a kockázata, mint a haszna.