Európa még mindig a fosszilis energiát támogatja

Európa még mindig a fosszilis energiát támogatja

Egy most nyilvánosságra hozott jelentés szerint az európai kormányok és az EU évente több mint 112 milliárd euróval támogatják a legnagyobb károsanyag- kibocsátással járó (fosszilis) energia termelését és felhasználását. Ez szembemegy azzal a vállalással, miszerint 2020-ig megszüntetik ezeket a káros támogatási rendszereket.


A CAN (Climate Action Network) éghajlatvédelmi szövetség és az ODI (Overseas Development Institute) független nemzetközi szakértő intézet frissen közzétett jelentése elsőként összegzi az Európai Unióban jelen lévő fosszilis energia támogatások mértékét. A „Kivezetés 2020: Európa fosszilis támogatásainak felmérése” című jelentés részletesen összegyűjtötte az EU és 11 tagállamának a kőolaj, földgáz és a szén kitermelésére és felhasználására 2014 és 2016 között nyújtott támogatásait.

A közlekedési ágazat kapta a legtöbb támogatást, több mint 49 milliárd eurót, beleértve a gázolaj árát csökkentő adókedvezményeket is. Összességében a közlekedési ágazat a beazonosított kormányzati támogatások 44%-át emésztette fel. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ezek az adókedvezmények továbbra is ösztönzik a gázolaj használatát, miközben a dízeljárművek légszennyezéséből adódó egészségügyi költségek, problémák egyre erősebben jelentkeznek. Ennek káros hatása Magyarországon is aktuális kérdéseket vet fel, hiszen a kormány erőfeszítéseket tesz az elektromos autók elterjedése érdekében. Azaz a dízeljárművek bármilyen mértékű támogatása hátráltatja az alacsony kibocsátású közlekedésre történő átállást, például az elektromos autók elterjedését.

A jelentés arra is fényt derített, hogy 2014 és 2016 között az EU évente – költségvetéséből, illetve fejlesztési és befektetési bankjain és alapjain keresztül – átlagosan 4 milliárd euró fosszilis támogatást nyújtott. A földgáz és a szén továbbra is magas támogatása különösen aggasztó.

A fosszilis energiának nyújtott támogatások életben tartása szembemegy az európai kormányok és az EU ígéretével, miszerint2020-ra kivezetik az ilyen típusú támogatásokat, és ellentétes a Párizsi Klímamegállapodással is.

„A felesleges új gázinfrastruktúrákra költött évi 4 milliárd euró és a széntüzelésre adott évi 2 milliárd euró évtizedekre bebetonozza Európa függőségét a fosszilis energiától ahelyett, hogy az energiaátmenetet támogatná. Ezen túlmenően a káros támogatások – részben közpénzekből – évente több ezermilliárd forint kárt okoznak a magyar társadalomnak. Magyarország ráadásul nem készít pontos leltárt a fosszilis energiák számára nyújtott támogatásokról” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia programvezetője.

„Szakértőink számításai szerint Magyarországon a GDP mintegy 5 százalékának megfelelő összeget tesz ki az az adóbevétel-kiesés, ami azáltal keletkezik, hogy a magáncélú autóvásárlást és -használatot széles körben céges költségként számolják el” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

"A fosszilis energiahordozók támogatása helyett az energiahatékony technológiák és szolgáltatások elterjedésének előmozdítását kell elősegíteni, ami nemcsak az egyes országok éghajlatvédelmi céljainak eléréséhez járul hozzá, hanem javítja az életminőséget, és több millió munkahelyet hoz létre. Az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével ugyanis növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény. Ma Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiafelhasználó, az ország primerenergia-felhasználásának 35 százalékával. Ennek legalább fele megtakarítható lenne” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.

„A hazai szénszektor még mindig jelentős kedvezményekben és támogatásokban részesül. A Mátrai Erőmű például, amely hazánk szén-dioxid-kibocsátásának több mint 10%-áért felelős, évek óta a megújuló energia támogatási rendszer egyik legnagyobb kedvezményezettje, mivel az alacsony hatásfokú kazánjaiban a rossz hatékonyságú lignit mellett biomassza is elégetésre kerül. Az erőmű emellett előnyhöz jut az alacsonyan tartott bányajáradékon keresztül is.Ezen kívül az állami szociális tűzifa program keretében az önkormányzatok és a lakosság számára juttatott barnakőszén és lignit támogatása is a káros támogatások egyike. Mindezek kivonására és az energiaátmenet segítésére történő átcsoportosításra van szükség” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia szakértője.