Budapest, 2019. november 26. – Az Európai Tanács júniusi ülése során Magyarország – három másik tagállammal együtt – megvétózta, hogy egységesen kiálljanak az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi célja mellett. December 12-én új lehetőséget kapnak a vétózó országok.

Az éghajlatvédelem nemcsak környezeti, de társadalmi ügy is. A Magyar Természetvédők Szövetsége ezért ‘A szénkivezetés hősei’ című hiánypótló kiadványában (1) bemutatja, hogyan élik meg a közép- és kelet-európai, köztük a borsodi szénrégióban a lakosok a szénkivezetés kihívásait, hogyan vesznek aktívan részt benne a helyi közösségek. Az MTVSZ Visegrádi partnereivel együtt egyúttal petíciót (2) indított, amelynek célja, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia tegye meg a szükséges lépéseket az energiatakarékos, megújuló alapú gazdaság felé való energiaátmenetért és már most köteleződjön el a szénkivezetés és a 2050-es Európai Uniós karbonsemlegesség mellett.

(Budapest, 2019. október 24.) - A Magyar Természetvédők Szövetsége tájékoztatása szerint Brüsszelben több mint 50 európai civil szervezet tiltakozik, mert az Európai Bankhatóság engedélyezte, hogy a hatóság jelenlegi főigazgatója, Farkas Ádám azonnal átüljön legnagyobb európai banki lobbicsoport vezérigazgatói székébe. Az esetet az Európai Parlament plenáris ülése is megvitatja a mai napon.

Szervezeteink kezdeményezték hazai áruházaknál pálmaolajmentes polc felállítását, mely örömünkre mind a lakosság, mind a szakmai szervezetek között gondolkodást indított el. A Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Jane Goodall Intézet, a Humusz Szövetség, a Felelős Gasztrohős, a SzóKiMondóka és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a pálmaolajnak létezik alternatívája. Ha a környezetet és az emberek egészségét a gazdasági érdekek elé helyezzük, ha komolyan vesszük az éghajlatváltozást, akkor ezeken az alternatívákon kell dolgozni, nem a fenntarthatatlant védeni.

Ez a sűrű klímapolitikai hét tanulságos volt. A magyar kormány most is inkább tesztelt[1]: mennyit ér az EU-nak, ha pl. 2050-re karbonsemlegességet vállal. Ahhoz viszont le kell állnunk a fosszilis energia támogatásával és inkább az energiaátmenetre fordítani a közpénzeket. Vajon mibe fáj nekünk a klímaválság és hogyan tovább, hazai klíma- és energiapolitika?   [1] https://merce.hu/2019/06/21/magyarorszagot-nem-izgatja-ha-2050-re-belehalunk-a-szen-dioxid-kibocsatasba/

A klímaválságot –amely az ökológiai-társadalmi válság része – csak rendszerszintű változtatásokkal, energiaátmenetre ösztönző eszközökkel lehet megoldani. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a Globális klímahét és az ENSZ Közgyűlés kapcsán erre hívja fel a figyelmet cikksorozatában és ezért vesz részt aktívan a Klímahét eseményein.

Magyarország az egyik olyan uniós tagállam, amelynek Nemzeti Energia- és Klímaterve (#NEKT) tervezetében az szerepel, hogy nemzeti szinten "a fosszilis üzemanyag-fogyasztás nem részesül támogatásban". Ezzel szemben az Európai Bizottság és szakmai civilszervezetek kimutatásai, kutatásai alapján a fosszilis energiák itthon évente(!) átlag 370-660 millió euró támogatást kapnak, ami közel négyszer annyi, mint amennyit a megújuló energiákra jut. Új civil jelentés.

A magyar kormány napokban megjelent nyilatkozatai nem mutatnak egységes és világos álláspontot az EU karbonsemlegességére vonatkozóan. Szakmai szervezetek egyértelmű elköteleződést várnak a magyar kormánytól a klímaválság elleni fellépésben az Európai Tanács ma kezdődő ülésén.

A háztáji energia, azaz a megújuló energia termelő-fogyasztó egyének és a megújulóenergia-közösségek új jogairól tartott szakmai fórumot a Magyar Természetvédők Szövetsége az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával együttműködésben. A fórumon többek között részt vett és előadott a jogharmonizációért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) képviselője is.