Budapest, 2020. június 3. – A ma elfogadott klímavédelmi törvény nem fogja megvédeni a magyarokat a klímaválságtól – ez a szakmai szervezetek egyöntetű álláspontja. A koronavírus okozta vészhelyzet megmutatta: nem élhetünk tovább úgy, ahogy eddig. Megoldást kell találnunk a klíma- és ökológiai válságra, különben a mostaninál jóval súlyosabb krízisekkel kell szembenéznünk. A most elfogadott klímatörvény azonban erre teljesen alkalmatlan: a törvény semmilyen garanciát nem nyújt arra, hogy Magyarország élhető maradjon az elkövetkező évtizedekben. A szakmai szervezetek azt várják az ország minden döntéshozójától: üres szavak és felhígított jogszabályok elfogadása helyett viselkedjenek a válsághelyzetnek megfelelően, és sürgősen tegyenek érdemi lépéseket.

Szakmai szervezetek szerint jelentős változtatásra szorul a klímatörvény tervezete (1), amit jóváhagyott az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága és  június 3-án végszavazásra kerül. A tervezet gyakorlatilag az év elején elfogadott kormányzati éghajlat- és energiapolitikai tervek alapelveit és gyenge célszámait rögzíti. Bár tartalmaz előremutató elemeket is, a célkitűzések nem elég ambiciózusok ahhoz, hogy érdemi választ adva az éghajlati és ökológiai válságra, gazdaságunkat és társadalmunkat időben válságálló és klímabarát pályára állítsák, és megfelelő ütemben csökkenjen a fosszilis energia felhasználása. A tervezet így a vírusválság után szükséges zöld helyreállításra sem ad kellő választ.  

Az Európai Bizottság ma tette közzé új költségvetési javaslatát, amely óvatos lépést tesz egy zöld és igazságosabb gazdasági helyreállítás felé. Most a tagállamokon a sor, hogy megvitassák és véglegesítsék, valamint erősítsék benne az Európai Zöld Megállapodás adta lehetőségeket. A döntéshozókon múlik, hogy mekkora részt juttatnak majd ezekből az új uniós forrásokból nemzeti szinten a zöld fejlesztésekre. A Magyar Természetvédők Szövetsége azonnal értékelte a javaslatcsomagot, miközben szakmai szervezetek és Európa egymillió polgára is sürgeti a fenntarthatóságnak megfelelő döntéseket.

Az Európai Bizottság nemrég kereskedelmi egyezményt kötött a Mercosur-országokkal (Dél-amerikai Közös Piac: Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay). Ratifikálása esetén a két blokk által valaha kötött kereskedelmi egyezmények közül ez lenne a legnagyobb az érintett polgárok számát tekintve. Az egyezmény azonban óriási károkat okozna az emberek és a bolygó számára.

A Magyar Természet Napját május 22-én ünnepeljük.

Száz közéleti személy támogatásával a Magyar Természetvédők Szövetsége aláírásgyűjtést indított az életigenlő társadalom és gazdaság érdekében. Az aláírók gyökeres változásokat szorgalmaznak a koronavírus utáni időkre.

Május folyamán az Európai Unió bemutatja új költségvetési javaslatát, benne a gazdasági helyreállítást érintő elemekkel. Ennek kapcsán az Energiaklub, a GreenDependent Intézet, a Greenpeace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Klímastratégia Intézet 2050, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország arra kérik a magyar kormányt: a gazdaság helyreállítását célzó olyan intézkedéseket fogadjon el, amelyek elősegítik az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) tervezetében megjelölt célokat, vagyis biztosítják a környezetbarát és igazságos átmenetet. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az uniós és hazai közpénzek tervezése és elköltése ebben a szellemben történjen.

Te mit vállalsz a holnapért? Ahogy minden évben, úgy idén is lesz Föld Órája! Idén mi is csatlakozunk a WWF akciójához. A világ legnagyobb önkéntes akciója keretében most arra kérünk mindenkit, hogy március 28-ától egy – vagy akár több – vállalással álljon ki a természet és a fenntarthatóság mellett. Hiszen mi sem lehetünk egészségesek, ha a minket körülvevő ökoszisztéma beteg, ezért itt az utolsó utáni pillanat a szemléletváltásra. Mert amit ma teszel, az lesz a holnapod. Szeretnénk, ha te is részese lennél az idei Föld Órájának, mert hisszük, hogy együtt lehetséges!