Több lakossági pályázat ill. hitelprogram nyílik a közeljövőben a lakások energetikai korszerűsítésére. Az alábbiakban néhány megújuló energiaforrást hasznosító berendezést tekintünk át, melyeket egy alapos energiahatékonysági felújítás részeként vagy azt követően érdemes megfontolni.
Napelem
Egy megfelelő tájolású (DK-D-DNY), a növényzet és a szomszédos építmények által nem árnyékolt, 15-20 m2 tetőfelületet igénylő háztartási napelemes rendszer használatával az áramszámlája minimálisra csökkenthető (és a termelt többlet értékesíthető). Egy átlagos családi napelemes rendszer: 3000 kWh/év áramfogyasztás fedezésére 2,8 kWp teljesítményű, 8 modulos napelem; 1,5 tonna szén-dioxid kibocsátás-csökkentést hoz. A minőségi napelemek élettartama akár 30-35 év, 1 kW kapacitással, évi átlag 1 100 kWh áram termelhető. A napelem több mint 90%-ban újrahasznosítható, a hazaiakra is vonatkozik a begyűjtés és újrahasznosítás EU-s kötelezettsége (környezetvédelmi termékdíj).
2023 végéig hálózatra csatlakozó háztartási méretű kiserőművek (HMKE) esetében még a jelenleg is érvényes éves szaldó elszámolással köthetünk szerződést, ami addig érvényben marad, amíg nem módosítunk a szerződésünkön, gyakorlatilag nem növeljük a termelési kapacitásunkat, illetve a fogyasztási teljesítményünket. 2024-től hálózatra csatlakoztatott napelemes rendszerek már csak bruttó elszámolással köthetnek szerződést.
Éves szaldó elszámolás: éves szinten nézi a szolgáltató, hogy a háztartásunk mennyi áramot vételezett ill. termelt és táplált be a hálózatba, és csak a különbséget kell fizetni. Ha többet termeltünk, mint amennyit fogyasztottunk, akkor a vételi áramár (kb. 35 Ft) helyett kb. 15 Ft-ot kapunk kWh-nként, de ez bizonyos korlátig személyi jövedelemadó mentes bevételnek számít. Szaldó elszámolásnál az éves fogyasztásunkra érdemes méretezni a napelemes rendszerünket.
Bruttó elszámolás: Nem éves szinten, hanem okosmérőn keresztül negyedóránként nézi a szolgáltató, hogy mennyi áramot vételeztük / tápláltunk be a hálózatba. Így a megtérülés azon is múlik, mennyire tudjuk a fogyasztásunkat a termelésünkhöz, azaz a napos időszakokhoz igazítani. Téli fűtésre használva lassabb lesz a megtérülés, mint nyári hűtés esetén.
Napkollektor
A napkollektor a napenergiából közvetlenül állít elő vízmelegítésre használható hőt. A nyári félévben közel 100%, a téli félévben kb. 30-40% melegvízigényt tud fedezni, azaz ennyi megtakarítás érthető el vele. Egy lakos átlagosan kb. 50-60 liter/nap melegvizet használ, ennek előállításához kb. 2-3 kWh hőenergia szükséges, amit kb. 1-1,5 m2 napkollektor tud fedezni. Fűtésrásegítésre csak az átmeneti őszi és tavaszi időszakban hatékony; ha alacsony hőmérsékletű felületfűtésünk (padló, fal- vagy mennyezetfűtés) van, nem érdemes a kollektort fűtésre méretezni, mert a nyári melegben nem tudjuk kihasználni.
Hőszivattyúk
A leggyakoribb, levegő-víz hőszivattyú vagy más néven levegős hőszivattyú a levegőből nyeri ki az energiát (némi villamosenergia kell a működéséhez) és az energiával vizet melegít (hőenergia). Az ilyen hőszivattyú a levegőt beszívja, majd egy levegő-hőcserélőn keresztül lehűti és visszaengedi a lehűlt levegőt a környezetbe. Minél alacsonyabb a külső levegő hőmérséklete, annál kevesebb hőenergia hasznosítható belőle. A COP értéke azt mutatja meg, hogy egy egység áramból, hány egység hőt tud termelni adott körülmények között. A levegő-vizes hőszivattyú COP-értéke ugyan kisebb, mint a víz-víz és föld-víz hőszivattyúké, de bárhova és egyszerűen-gyorsan telepíthető; kis helyigényű, a legolcsóbb hőszivattyú-típus. Könnyen illeszthető már meglevő fűtési rendszerhez. Hátránya, hogy a külső hőmérséklettől függ a teljesítménye, illetve alternatív fűtési rendszert igényelhet a leghidegebb téli napokon.
További információk: www.mtvsz.hu/otthonosenergia
KEHOP-5.4.1-16-2016-00828 azonosítószámú Energiafordulat – Lakossági energiatudatossági szemléletformáló kampány Újbudán című projekt.
