Jövő évtől a magyar jogban is megjelenik az energiaközösség fogalma. A közeljövőben több pályázati forrás is segítheti az első hazai energiaközösségek létrejöttét, működését, de sok még a kérdés a jogi szabályozásban, a finanszírozásban, a műszaki megoldások és a társadalmi részvétel terén. E kérdések megválaszolásán dolgozott a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) múlt pénteki közösségi energia fóruma.

  A Magyar Természetvédők Szövetsége Életigenlő - Bólints rá! kampányához számos ismert ember csatlakozott. Azt kérik, hogy a Black Friday okozta őrület helyett mindenki válassza a fenntartható életet, csökkentse a fogyasztását és ezzel is védje a természetet! A kampány 3 kisfilmmel indul, amelyben Kollár-Klemencz László, Pokorny Lia és Vecsei H. Miklós arra kéri a nézőket, hogy tegyenek ők is kis lépéseket a mindennapokban a fenntarthatóság felé.

  A Magyar Természetvédők Szövetsége idén sikeresen pályázott a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjára. A projekt keretében ingyenes programot kínálunk, melynek keretében iskolai csoportok alaposan megismerkedhetnek egy-egy budapesti védett területtel, ezen kívül zöldebbé varázsolhatják iskolaudvarukat.

A Covid19-világjárvány terjedéséhez nagymértékben hozzájárult a modern életformánk. Elvettük az állatok élőhelyeit, így megnőtt az állatról emberre terjedő betegségek száma, a globális világ miatt a koronavírus gazdasági, társadalmi következményei az egész emberiség számára pusztítóak. Ebben a rendkívül nehéz, embert próbáló helyzetben mindannyiunk kedvence, a kultikus Kistehén figura újra színre lép és segít. A Magyar Természetvédők Szövetsége Életigenlő petíciójának arcaként, a most induló Bólints rá! kampány keretében a Kistehén a hétköznapi életben is alkalmazható, konkrét megoldásokra hívja fel a figyelmünket.

A tavasszal szervezett online szemináriumok alkalmával megvizsgáltuk az Életigenlő társadalmat és gazdaságot! petíció elvi hátterét. A mostani őszi beszélgetés-sorozat során előadóink segítségével megnézzük, hogy a petíció négy területén milyen konkrét lépéseket lehetséges és kellene megtenni egyéni, közösségi és döntéshozói szinten.  

Új olajfúrási engedélyeket adott ki a norvég kormány a környezeti következményekkel nem törődve, miközben idén először fordult elő, hogy november elejére nem kezdődött el az Északi-sarki-óceán jegesedése. 

Az Európai Parlament eddiginél szigorúbb 2030-as klímacélt fogadott el az uniós klímatörvény vitája során: 40% helyett legalább 60%-kal kell csökkenteni az EU kibocsátásait. Ez az érték elmarad a tudomány által szükségesnek ítélt 65%-tól, de közelebb viszi az EU-t a Párizsi klímaegyezmény céljához, hogy a Föld felmelegedését a kritikus küszöbnél, legfeljebb 1,5 Celsius foknál meg tudjuk állítani.

Több mint 70 civil szervezet követeli tavaink Alaptörvény által garantált védelmét Budapest, 2020. október 7. – Több mint 70 civil szervezet foglalt állást a Balaton, a Fertő tó, a tatai Öreg-tó és a Velencei-tó védelme mellett. Közös nyilatkozatukban felszólítják a magyar kormányt és minden illetékes szervet: garantálják, hogy a természeti örökségünknek számító, kiemelt értéket képviselő nagy tavaink nem esnek áldozatul állami és magánberuházásoknak.

Összesen több mint 180 kelet-közép-európai, köztük számos magyar civil- és ifjúsági szervezet, intézmény, tudományos szervezet, cég és helyi vagy regionális kezdeményezés sürgeti kormányát, hogy haladjanak az európai zöld megállapodás mentén és álljanak ki a válságálló, felelősebb uniós éghajlatvédelmi lépések mellett. Az Európai Tanács jövő heti ülésén ugyanis a kormányfők megvitatják az Unió középtávú (2030-as) éghajlatvédelmi céljának emelését.