Rovarölő hatású mérget termelő kukorica, a gyomirtószerek felhasználásának növekedése, rezisztenssé vált gyomnövények, rovarok elterjedése, egészségügyi kockázatok, a vetőmagok árának emelkedése – csak néhány azon problémák közül, melyek a génmódosított növények elterjesztése kapcsán közvetlenül felmerülnek. Ha viszont elkezdjük vizsgálni az összefüggéseket, akkor további problémák hálózatát tárhatjuk fel az agroüzemanyagoktól a
földzsákmányláson és a talajpusztuláson át egészen a vidék elnéptelenedéséig. A génmódosítás témakörében megjelenő újabb kiadványcsomagunk első, rövidebb kiadványa itt olvasható.

Gyulai Iván 2012-es tanulmánya a fenntartható fejlődésről. "Amit biztosan állíthatunk, hogy a jelenlegi technikai ismereteink mellett a bolygónk nem tudja eltartani a jelenlegi 7 milliárd embert. Az eltartóképesség lokális, vagy globális meghaladásáról, a hely (ökoszisztémák), vagy a tér (bioszféra) visszajelzéseiből értesülhetünk, általában utólag, amikor az már jól látható degradációban nyilvánul meg."

Módszertani segédlet és példatár az EU projektek tervezéséhez.

E ténylap áttekinti a megújuló energiaforrások fejlesztését, az alapvető tudnivalókat, valamint helyüket az uniós politikában. Ismerteti továbbá a megújuló energiaforrásokat körülvevő tévhiteket, illetve előnyeiket és kockázataikat.

A 27 EU tagállam közül 14-nek van atomreaktora. Közelebbről megvizsgálva a már létező és tervezett atomerőműveket, számos hasonló problémát fedezhetünk fel velük kapcsolatban a negatív közvéleménytől a befektetők hiányán át a finanszírozásig.

A szén a legkörnyezetszennyezőbb és az egészségre egyik legártalmasabb fosszilis tüzelőanyag. Bármely olyan intézkedés, amely a szén károsító hatásait próbálná csökkenteni, költséges befektetéseket és magasabb fogyasztói energiaárakat követel. Ennek ellenére a szenet még mindig tényezőnek tartják az energiaellátásban. A ténylap körüljárja ezt a szénporos helyzetet és alternatívákat mutat.

Megrémülve az egyre több konfliktustól, az EU igyekszik leépíteni a kiszámíthatatlan energiaforrásokat. Energiapolitikája a környező országokban való kőolaj-, földgáz-, villamos energia- és napenergia projektek kiépítésére összpontosít, ezzel szándékozik változatossá tenni Európa energiaellátását. A ténylap felfedi, hogy ezek a projektek legtöbbször nem növelik az energiabiztonságot.

Az palagázból kinyerhető „olcsó és bőséges” energia mítosza a palagáz egyesült államokbeli robbanásszerű felfutásában gyökerezik, amely azonban vállalati túlbecsléseken és mesterségesen fenntartott, spekulációs árakon alapul. Az európai helyzet keményebb diónak ígérkezik a kedvezőtlenebb geológiai adottságok, a magasabb népsűrűség, valamint a szakértelem és infrastruktúra hiánya miatt. A palagáz európai útja rögös lesz, amely potenciálisan magasabbra tornázza a gázárakat, még jobban a fosszilis tüzelőanyagokhoz kötve az állami támogatásokat a megújuló energiaforrások kárára.

A palagáz körüli európai felhajtás az amerikai palagáz robbanásszerű népszerűségében gyökerezik, ahol ez az „olcsó és bőséges” energiahordozó látszólag hozzájárul az energiabiztonsághoz. Azonban ha közelebbről is megvizsgáljuk az amerikai palagáz-felfutást, láthatjuk, hogy az gazdaságilag ingatag lábakon áll, másodlagosnak tekinti az egészségügyi és környezetvédelmi szempontokat, és vállalatok készlettúlbecslései és spekulációk által mesterségesen fenntartott árakra támaszkodik. Röviden, ez egy gazdasági és környezeti buborék, amely hamarosan kipukkan. Az amerikai palagázeset ne példaértékű legyen Európa számára, hanem intő jel.

Összefoglaló arról, mit értünk energiabiztonságon és milyen kérdések merülnek fel vele kapcsolatban nemzetközi szinten és az EU-ban.