A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége felhívása a magyar önkormányzatokhoz.
A települések extrém hőhullámok és tartós csapadékhiány közepette próbálnak működni – a városi hőszigetek pedig tovább súlyosbítják a helyzetet. A zöldfelületek, parkok, ligetek szerepe most különösen felértékelődik, ám az önkormányzati gyakorlat gyakran ennek ellenében hat: közterületeken továbbra is rendszeres a teljes nyírás, még a legnagyobb forróság idején is.
A tarra nyírt gyep nem segíti az életet
A zöldfelületek védelme közös felelősség, de ebben az önkormányzatoké a kulcsszerep: szabályozóként, fenntartóként és példamutatóként meghatározó befolyásuk van arra, hogy milyen állapotban marad fenn a települések zöldhálózata, és hogyan alkalmazkodunk a változó klímához.
Felhívjuk a figyelmet: az intenzív fűnyírás a hősziget-hatás fokozásával tovább rontja a városlakók életminőségét, miközben ellehetetleníti a természetes párologtatást, árnyékolást és a biológiai sokféleség fennmaradását. A tarra nyírt, élettelen gyepek nem nyújtanak sem hűtést, sem menedéket az élőlényeknek – és a vízmegőrző képességük is nulla.
Közegészségügyi kérdés is a megfelelő növényzet
A klímaváltozás tükrében elengedhetetlen, hogy településeinken változzon a zöldfelületek kezelési gyakorlata. A nyírott pázsit helyett sokszínűbb, ligetes, fás-bokros, virágos növényzettel lehetne javítani a mikroklímát, hűteni a levegőt, és alkalmazkodni az egyre gyakoribb forró, száraz időszakokhoz.
Ez nem csak környezeti kérdés, hanem közegészségügyi is: a városi klíma javítása a lakosság komfortérzetét, egészségét és életminőségét védi.
Párbeszédre van szükség
Ezért arra kérjük az önkormányzatokat: legalább az aszályos, extrém meleg időszakokban függesszék fel a rendszeres fűnyírást, ahol megoldható, hagyják magasabbra nőni a gyepet és kezdjenek párbeszédet a lakossággal egy klímatudatosabb zöldfelület-gazdálkodásról.
- Legalább az aszályos időszakban szüneteltessék a rendszeres fűnyírást a közterületeken.
- Kerüljék a teljes, tarra nyírást: hagyjanak helyet virágos, magasabb vegetációnak.
- Törekedjenek ligetes, fás-bokros növénystruktúrák kialakítására, amelyek árnyékot adnak, párologtatnak, hűtenek.
- Ne tekintsék elvárásnak az egységes, nyírott pázsitot – sem a köz-, sem a magánterületeken.
- Indítsanak párbeszédet a lakossággal, ismertessék, hogy a magasabb, természetközelibb vegetáció hűt, vizet tart meg, és segít alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.
- Ne szankcionálják a természetesebb, biodiverz kertfenntartást, engedjék meg és bátorítsák a magasabbra hagyott, fajgazdag növényzetet a magánterületeken.
- Kommunikáljanak tudatosan a lakosság felé a változó kezelési elvekről, mutassanak példát.
- Fontolják meg a fátlan, parlagon hagyott területek fásítását, ligetek kialakítását.
- Mérlegeljék a levélhullás természetes kezelését (gereblyézés elhagyása), mint költségkímélő és ökológiai megoldást.
A témában készült részletes szakmai állásfoglalás és felhívás, amely tudományos háttérrel és konkrét javaslatokkal is alátámasztja a sürgető változtatás szükségességét…
Ötletek és háttér a biodiverzitásbarát településekkel kapcsolatban:
Dr. Gyulai Iván: Biodiverzitás-barát települések…
