A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) üdvözli, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a klímatörvény 2030-as határidőre vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás célszámát, mivel nem találta elégségesnek a jogalkotó által meghatározott célt. A természetvédők szerint korszakos jelentőségű, hogy a bírói testület emellett előírta az Országgyűlésnek, hogy 2026. június 30-ig készítsen hazánk sajátosságainak megfelelő átfogó szabályozást az éghajlatvédelem minden területére, beleértve az alkalmazkodás és az ellenállóképesség növelésének eszközeit is.
Az Országgyűlés 2020-ban alkotta meg a klímavédelemről szóló törvényt, amely meghatározza Magyarország céljait az éghajlatvédelem egyes területein. A törvényt már meghozatalakor sokan kritizálták, mert a benne kitűzött célok nem segítik elő az éghajlatváltozás megfékezését és az arra való felkészülést, hiányoznak belőle az alkalmazkodási feladatok. Az országgyűlési képviselők egynegyede két beadványban is az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a törvény több rendelkezése alkotmányellenességének kimondását. A folyamatba számos civil és szakmai szereplő bekapcsolódott beadványaival, a Magyar Természetvédők Szövetsége két alkalommal is megkereste véleményével az Alkotmánybíróságot.
Az Alkotmánybíróság részben helyt adott az országgyűlési képviselők indítványának és megsemmisítette a klímatörvény azon rendelkezését, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest. Az alkotmánybírók szerint az Alaptörvényből származtatható elővigyázatosság és megelőzés elvéből, illetve a nemzedékek közötti igazságosság elvéből következik, hogy ez a szabályozás nem elégséges az éghajlat védelme érdekében. A természetvédők fontosnak tartják kiemelni az Alkotmánybíróság azon megállapítását is, hogy mivel ezt a kibocsátási értéket Magyarország már 2023-ban elérte, a nemzedékek közötti méltányosság és egyenlőség elve érvényesítése miatt az Országgyűlés nem teheti meg, hogy nem határoz meg további lépéseket.
A Magyar Természetvédők Szövetsége ifjúsági programja tagjai idén januárban egy levélben fejtették ki az Alkotmánybíróságnak, hogy generációs igazságtalanságnak tartják, hogy a jelenlegi klímatörvény a kibocsátáscsökkentés döntő feladatait áthárítja a következő nemzedékre. Örülünk neki, hogy a bíróság igazat adott fiataljainknak – mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
Korszakos jelentőségűnek tartja a Magyar Természetvédők Szövetsége, hogy az Alkotmánybíróság a konkrét jogszabályi szakasz megsemmisítésén túl előírta az Országgyűlésnek, hogy jövő év júniusáig készítsen egy olyan átfogó, és kifejezetten Magyarország sajátosságainak megfelelő szabályozást az éghajlatvédelem kibocsátáscsökkentésen túli területeire is, mint az alkalmazkodás és az ellenállóképesség növelésének eszközei – tette hozzá az ügyvezető.
A természetvédők véleménye szerint az Alkotmánybíróság határozata egybevág a magyar emberek érzékelésével, akik egyre jobban aggódnak az éghajlatváltozás mindennapi életet veszélyeztető hatásaival, mint a szélsőséges időjárási jelenségek vagy elhatalmasodó aszály. Éger Ákos emlékeztetett arra, hogy a Magyar Természetvédők Szövetsége már 2008-ban elkészített egy klímatörvényjavaslatot, amely a jelenleginél átfogóbban és ambiciózusabban szabályozta volna az éghajlatvédelmet. A javaslat 2009-ben összpárti támogatással a Parlament elé került, de a fosszilis energia lobbi miatt nem került elfogadásra.
A Magyar Természetvédők Szövetsége felajánlja segítségét a kormánynak és az országgyűlésnek, hogy az elkövetkező évben elkészüljön egy olyan klímatörvény, amely a jelen és jövő generációk érdekében érdemi lépéseket határoz meg az éghajlatvédelem minden területére.
