A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) nemzetközi partnerségben (EuroNatur, Közép és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat) elkészítette a 2024-ben hatályba lépett uniós Természet-helyreállítási Jogszabályhoz (NRR) kapcsolódó hazai költségbecslést. A kutatás célja, hogy megalapozott számadatokkal támogassa a döntéshozókat a 2026 szeptemberéig benyújtandó Nemzeti Helyreállítási Terv kidolgozásában. 

Módszertan 

A felmérés a hivatalos országos jelentések alapján számszerűsítette a négy legfontosabb szárazföldi élőhelykategória (vizes élőhelyek; folyók és tavak; gyepek; erdők) leromlott területeit. A jövőbeli kiadások alapja az elmúlt 13 év sikeres hazai természetvédelmi (LIFE, Kohéziós Alap) projektjeinek tényleges, egy négyzetkilométerre vetített medián költsége, melyet a 2026-os árszínvonalhoz igazítva vettünk figyelembe.  

Főbb megállapítások 

  • Forrásigény: a leromlott élőhelyek 30%-a helyreállításához legalább 314 millió euróra van szükség. 
  • Gazdasági realitás: Ez az összeg makrogazdasági szinten mérsékelt - kb. 15–30 km autópálya építési költségével egyenlő. 
  • Megtérülés: A természetbe fektetett források társadalmi-gazdasági megtérülése egyedülálló. A természet által biztosított ökoszisztéma-szolgáltatások (ivóvíz-bázis védelme, aszály- és árvízvédelem, talajvédelem, stb.) nem csak az emberek, de a gazdaság működéséhez is nélkülözhetetlenek. 

Szakpolitikai javaslatok 

Az MTVSZ álláspontja szerint a sikeres végrehajtáshoz elengedhetetlen az elkülönített (ring-fenced) biodiverzitás alapok létrehozása az uniós költségvetésen belül. Továbbá érdekeltté kell tenni, és szükség esetén igazságosan kompenzálni kell a földtulajdonosokat. A hazai természetvédelmi intézményrendszer (szakminisztérium, nemzeti park igazgatóságok) humán- és szakmai kapacitásainak érdemi megerősítése is szükséges. 

Jelentésünk javaslatot tesz egy végrehajtást segítő bizottság létrehozására is, melyben teret adnak az ágazati szempontok összehangolására.