A lakosság négyötöde a természetvédelmet helyezné a befektetői érdekek elé, a többség szerint pedig az államnak kell lépnie a tópart védelmében – derül ki a 21 Kutatóközpont országos, reprezentatív kutatásából. A válaszadók 72 százaléka azt is támogatná, hogy a Balaton partján felfüggesszék az új beruházások engedélyezését és a már engedélyezett beruházások kivitelezését is, amíg tudományos vizsgálat készül környezeti hatásaikról.
A magyar társadalom elsöprő többsége a Balaton védelme mellett áll, és ehhez az állam határozott fellépését is elfogadná. A 21 Kutatóközpont friss felmérése szerint a válaszadók 77 százaléka úgy látja, hogy a Balaton-parti fejlesztéseknél a természetvédelmi szempontoknak kell elsőbbséget kapniuk, és mindössze 13 százalék tenné előre a gazdasági, befektetői érdekeket. A többség a folyamatban lévő beruházások felfüggesztését és szükség esetén az érintett területek kisajátítását is támogatja. Az SOS Balaton kampány szerint ez egyértelmű felhatalmazás a kormány számára.
A többség leállítaná a veszélyes beruházásokat
A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy a Balaton partján felfüggesszék az új beruházások engedélyezését és a már engedélyezett beruházások kivitelezését is, amíg tudományos vizsgálat készül környezeti hatásaikról. 44 százalék ezt teljes mértékben támogatja.
Ha egy már engedélyezett vagy folyamatban lévő beruházásról kiderül, hogy jelentős természeti veszélyt jelent a tóra, a válaszadók 53 százaléka szerint mindenképpen le kell állítani. További 40 százalék szerint a beruházás csak módosított feltételekkel, a károkat mérsékelve folytatható. Mindössze 5 százalék gondolja úgy, hogy a beruházást a meglévő engedély alapján, a károktól függetlenül folytatni kell.
A Balaton védelme a kormány feladata – akár kisajátítással is
A többség (55 százalék) szerint a Balaton mint természeti érték megőrzése elsődlegesen az állam felelőssége. A helyi önkormányzatokat 22, a lakosságot pedig 9 százalék nevezte meg.
A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy ahol egy tervezett vagy folyamatban lévő beruházás veszélyezteti a tó természeti állapotát, az állam kisajátítással és kártalanítással vegye köztulajdonba az érintett területeket. Csak 21 százalék ellenzi ezt. A kiemelten fontos területeken teljes építési tilalmat a válaszadók 84 százaléka támogatna.
Pártállástól független többség
A Balaton védelme nem pártkérdés. A kisajátítást minden pártpreferencia-csoportban a többség támogatja: a Tisza szavazóinak 85, az egyéb pártok szavazóinak 79, a pártnélkülieknek 63, a Fidesz szavazóinak 54 százaléka. A természetvédelmi szempontok elsőbbségét még a fideszesek 60 százaléka is támogatja, az építési tilalmat pedig kétharmaduk.
A társadalom a problémát is látja: 65 százalék szerint az elmúlt évtizedekben túlzottan beépítették a Balaton partját, 60 százalék szerint pedig nincs elegendő szabadon és ingyenesen hozzáférhető partszakasz.
„A társadalom már döntött, most a kormányon a sor”
„A kutatás egyértelmű üzenetet küld, a magyarok nem akarják, hogy tovább fogyjon a természetes Balaton-part. Nem csupán egyetértenek a tó védelmével, hanem készek támogatni a határozott lépéseket is. A többség a veszélyes beruházások leállításával és szükség esetén az érintett területek kisajátításával is egyetért, és ezeket a lépéseket az államtól várja. A kormánynak társadalmi felhatalmazása van a cselekvésre, a jogi nehézségek nem lehetnek a tétlenség indokai” – mondta Éger Ákos, az SOS Balaton kampány egyik kezdeményező szervezete, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
Az SOS Balaton kampányt indító szervezetek október 8-án nyílt levélben fordultak a kormányhoz és az illetékes országgyűlési képviselőkhöz. A levél a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet állásfoglalására épít, amely szerint a partmenti beépítések mértéke mára kritikus helyzetet eredményez, „minden egyes újabb beépítési szándék vagy mesterséges beavatkozás súlyos ökológiai felelőtlenség!”
A kampány három lépést követel:
- STOP – a természetes és természetközeli partszakaszokat veszélyeztető nagyberuházások azonnali felfüggesztése és az érintett területek állami tulajdonba vétele, elsőként a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatánál. Elsősorban megállapodásos vásárlással, ennek hiányában kisajátítással és teljes kártalanítással.
- VÉDELEM – a még megmaradt természetes partszakaszok, torkolatok és zöldterületek tudományos alapú azonosítása és tartós védelme.
- HELYREÁLLÍTÁS – tudományos alapú Balaton-parti rehabilitációs és rekultivációs program.
A finanszírozásra a kampány 15–30 milliárd forintos induló kerettel létrehozandó Balaton-védelmi alap létrehozását javasolja, ami a GDP 0,1 százalékánál is jóval kisebb összeg.
Az SOS Balaton kampányról
Az SOS Balaton civil kampány a Balaton természetes partszakaszainak védelméért indult „Mentsétek meg a partjainkat!” jelszóval. A nyílt levelet a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, a Levegő Munkacsoport, a Greenpeace Magyarország és a Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért vezetői írták alá. A kampányhoz több tucat helyi és országos civil szervezet csatlakozott. A petíció a sosbalaton.hu oldalon írható alá.
További információ az SOS Balaton kampányról
- A kampányról, a csatlakozó szervezetekről és a kapcsolódó anyagokról további információ a sosbalaton.hu oldalon érhető el.
- Interaktív adatvizualizáció a Balaton-part beépítettségéről A sosbalaton.app oldalon települési szinten, kereshető és interaktív formában böngészhetők a Balaton-part beépítettségére vonatkozó adatok.
A közvélemény-kutatás részletes eredményei
A 21 Kutatóközpont Balaton-parti beruházásokról készített országos, reprezentatív kutatásának részletes adatai és eredményei itt érhetők el: https://21kutatokozpont.hu/balaton-beruhazasok-2026-10.html
