Több mint 130 civil szervezet energiapolitikai javaslatai Huszonöt évvel a csernobili katasztrófa, nyolc évvel a súlyos paksi üzemzavar és a hét hete bekövetkezett súlyos fukusimai baleset után a világ sok országában újraértelmezik az energetika kérdéseit. Április 26-án délelőtt, a csernobili szerencsétlenség 25. évfordulója alkalmából rendezett utcaszínház keretében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Greenpeace Magyarország energiapolitikai állásfoglalást adott át Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter részére.

A Föld Napján 113 civil szervezet Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett nyílt levelében tiltakozott a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként védett fajok vadászhatóságát szorgalmazó javaslata ellen.

A közelmúltban nagy vihart kavart Semjén Zsolt az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, miniszterelnök-helyettes levele a vidékfejlesztési miniszterhez, amely szerint tegyen vadászhatóvá több védett madár és emlős fajt. Történik ez akkor, amikor az Európai Unió értékelése szerint az elmúlt 10 évben - számos intézkedés ellenében - nem sikerült megállítani a biológiai sokféleség hanyatlását, természeti értékeink pusztulását. Az értékelés kapcsán az Unió világossá tette, hogy a természeti értékek megóvása az Unió prioritásai közé tartozik.  A kép forrása: Wikipédia

Idén is kiosztották a Goldman Környezetvédelmi Díjat, mely az alulról jövő környezetvédelmi kezdeményezéseket ismeri el. A kitüntetést a világ hat különböző régiójában élő olyan aktivisták kaphatják meg, akik a legsürgetőbb környezetvédelmi problémákkal foglalkoznak, arra motiválva ezzel a helyi közösségeket, hogy vegyenek részt a természetvédelmi tevékenységekben és álljanak ki jogaikért.

Öt civil szervezet az OECD irányelvek megsértésének gyanúja miatt panaszt nyújtott be a Glencore International AG és a First Quantum Minerals vállalatok ellen. 2011. április 12-én a SHERPA (Franciaország), a Center for Trade Policy and Development (Zambia), a Berne Declaration (Svájc), a l’Entraide Missionnaire (Kanada) és a Mining Watch (Kanada) panaszt nyújtottak be a svájci és a kanadai nemzeti hatóságokhoz a Glencore International AG és a First Quantum Minerals Ltd. ellen a multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD irányelvek megsértésének gyanúja miatt.

Értelmesebb célokra is lehetne fordítani az adófizetők pénzét, mint autógyárak támogatására, állapította meg a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége annak kapcsán, hogy a magyar kormány jelentős összeggel járul hozzá az Audi és az Opel beruházásaihoz. A kormány bejelentése szerint [1] a két cég összesen 16,7 milliárd forint állami támogatást kap, azonban egyéb tételekkel együtt az összeg jóval nagyobbra rúg.

Felhívás a japán kormányhoz A Föld Barátai Japán küldte az alábbi felhívást, amelyben japán civil szervezetek és állampolgárok fogalmazzák meg a fukusimai baleset kapcsán a kormányhoz intézett követeléseiket. Várják a nemzetközi támogatást a petícióhoz.

Zöld és csatlakozó szervezetek levelet intéztek az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságához, amelyben a nemzeti konzultáció eredményeire is hivatkozva javasolják, hogy jobban garantálják a jövő nemzedékek érdekeiért felelős alapvető jogi biztos munkájának feltételeit. Emellett többek között kérik, hogy az Alkotmány fogalmazzon meg kötelezettségeket a Kormány számára a társadalommal való együttműködésre.

Környezetvédő szervezetek konkrét módosító javaslatokat készítettek az Alkotmány tervezetéhez a Fidesz-KDNP frakciószövetség részére. A civilek továbbra is határozottan kiállnak az egészséges környezethez való jog biztosítása és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának önállósága mellett.

Az új Alkotmány tervezete komoly visszalépéseket tartalmaz a környezet- és egészségvédelem terén a jelenleg hatályos alaptörvényhez képest. Ezt állapította meg száznégy magyar környezet- és természetvédő civil szervezet, amelyek egyúttal konkrét javaslatokat is eljuttattak a parlamenti frakcióknak és az érintett országgyűlési bizottságoknak. Fájó hiány, hogy a tervezet nem rögzíti az egészséges környezethez való jogot, ehelyett az állam környezetvédelmi kötelezettségei kerülnek túlsúlyba, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy a védelem szintje és annak számonkérhetősége bizonytalanná válik.