Környe - Budapest, 2010. december 2: Rövid időn belül már a második holland beruházó által tervezett, hatalmas méretű sertéstelep ellen tiltakoznak a helyi lakosok. A komárom-esztergom-megyei Környe területén uniós pénzből épülő telep mérete, és az alkalmazott trágyakezelési technológia miatt környezeti katasztrófa fenyegeti a környező településeket. A telep mellett több lakóház és természetvédelem alatt álló tavat tápláló patak is található. A hígtrágya kihelyezése nem megoldott, így a közeli nitrátérzékeny területek veszélybe kerülnek. A vállalkozót már megbüntették illegális trágyakihelyezés miatt, ezért a helyiek nem értik, hogy kaphat a telep engedélyt és állami támogatást.A 20 millió eurós befektetéssel és Európai Uniós támogatással megvalósuló telep évi százezer hízósertés és száznegyvenezer malac felnevelésére lenne képes. A törvényi előírások szerint a bűzhatás miatt 500-1000 méterre kell lennie a telepnek a lakóházaktól, a tervek szerint azonban kevesebb, mint 300 méterre 21 lakóépület körülbelül hatvan ember mindennapi életét lehetetlenítené el. De további lakóépületek is vannak ezer méteren belül Vértessomló irányában.
Az ügyre felfigyelt a Magyar Természetvédők Szövetsége által elindított Zöld Régiók Hálózata is. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló Hálózat fő célja, hogy a lakosság és a civil szervezetek belelássanak a településeken zajló beruházásokba, fejlesztésekbe. A hígtrágyás technológia, melyet a telep alkalmazna, rendkívül nagy környezeti terhelést jelent. A telep tulajdonosát már az idei évben megbüntette a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal túlzott trágya-kijuttatás miatt. A beruházónak jelenleg nem áll rendelkezésére a trágya elhelyezéséhez szükséges földterület, a helyi gazdák többsége írásban jelezte, hogy a földjükre nem engedik kiönteni a trágyát. [1]
„Az ügy jól példázza, hogy milyen veszélyeket rejt a külföldi állampolgárok földtulajdonlása, hiszen a holland beruházó nyíltan közölte , hogy számára a földterület csak azért kell, hogy a hígtrágyát kijuttassa. A Magyar Természetvédők Szövetsége által létrehozott Zöld Régiók Hálózata többek között éppen ezért jött létre, hogy a hasonló káros beruházások veszélyeire felhívja a figyelmet és segítse az állampolgárok összefogását” – mondta Fazekas László, a Magyar Természetvédők Szövetsége regionális politika munkacsoportjának programfelelőse.
A környék ráadásul a kiemelten védendő karsztvíz bázishoz is tartozik, mely a régió egy részének ivóvíz ellátását biztosítja, sőt Környe település egy része és a szomszédos Vértessomló nitrát-érzékeny terület. A tatai Öreg-tavat tápláló Által-ér vízgyűjtő területe is itt fekszik. A tatai Öreg-tó természetvédelmi terület és kiemelkedően fontos madárfészkelő-hely. Az elmúlt években az Által-ér Szövetség a kormányzattal közösen rendkívül nagy erőfeszítéseket tett a mezőgazdasági eredetű szennyezések megszüntetésére és azok negatív hatásainak semlegesítésére.
„A megvalósuló beruházás ellen széles összefogás jött létre, Környe, Tata, Kecskéd és Vértessomló Önkormányzata, az Által-ér Szövetség és a helyi gazdálkodók részvételével. Észrevételeik hatására felfüggesztették az istállók építési engedélyét. Mindez azonban nem zavarja a holland tulajdonost, az építkezések tovább folytatódnak. Nem értjük, hogy az állam mért nem védi meg a polgárait, és támogatja az adófizetők pénzéből a környezetünket és életünket tönkretevőket” - mondta Szabadka Péter Pál a beruházást ellenző helyi gazdálkodók egyik tagja.
"Nemrégiben egy hasonló beruházást sikerült megállítani Újlengyel mellett. Látható, hogy ezek a nagy méretű sertéstelepek rendkívül intenzíven terhelik a talajt, ami miatt Hollandiában és Belgiumban már nem megengedettek. Felmerül a kérdés, hogy miként lehet fontosabb egy külföldi befektetői érdek, mint az ökológia egyensúly és a területen élő emberek érdeke? Érdemes lenne végre a rövid távú anyagi haszon helyett hosszú távú, mindenki számára előnyös és a környezetet kevésbé terhelő fejlesztéseket előnyben részesíteni. Ebbe azonban semmiképpen nem illik bele egy érzékeny területre tervezett, rendkívül szennyező technológiát használó, hatalmas méretű, külföldi befektető által tervezett sertéstelep" – hangsúlyozta Fazekas László, a Magyar Természetvédők Szövetsége regionális politika munkacsoportjának programfelelőse.
Jegyzet:
[1] A keletkező hígtrágya mennyisége (benne a sertéstartás során használt hormonok, gyógyszerek, fertőtlenítő szerek) évente legalább hatvankilencezer köbméter. Egy 2500-3000 lélekszámú településen fél év alatt keletkezik ekkora mennyiségű szennyvíz. Ekkora sertéstelepnek a legkisebb keletkező trágyamennyiséggel számolva is minimum 1.400 hektár földterületre lenne szüksége ahhoz, hogy biztonságosan juttathassa ki a keletkezett hígtrágyát. Ebben az esetben a legoptimistább becsléssel számoltunk, de ez a földterület igény a 2-3-szorosára is felmehet. Ezek után érthető, hogy a helyi gazdák és földtulajdonosok nem akarják a beruházónak megengedni a trágyakihelyezést a földjükre. A fenti közvetlen környezeti veszélyeken felül a telepen évente (a telep saját környezethasználati tanulmánya alapján) több mint százötven tonna hulladékká vált állati szövet keletkezne. Ennek elszállítása mindenképpen valamelyik környező településen keresztül történne. A sertésberuházás külföldi tulajdonosának a helyi gazdákkal történt egyeztetése is hamar megszakadt miután kiderült, hogy megbüntették őket túlzott kijuttatás miatt.
