Az Atlanti-óceán mindkét partján azt várják Magyarországtól, hogy álljon a genetikailag módosított növények terjedése elleni küzdelem élére. A génmódosított növények termesztésére kivetett, nemzetközi összehasonlításban a legszigorúbb jogszabályok közé sorolható tilalom révén Magyarország vezető szerepet vívott ki magának az agrobiznisz kordában tartásáért folytatott globális küzdelemben. E példás kiállást azonban veszélyeztetik a zárt ajtók mögött folytatott szabad kereskedelmi tárgyalások. Az állampolgároknak az óceánon innen és túl is fel kell venniük a kesztyűt.

Az európai és magyar agrárpolitika főbb kihívásairól és célkitűzéseiről tanácskoztak a Földművelésügyi Minisztériumban. Az európai és magyar agrárpolitika környezeti és társadalmi kérdéseiről tartott konferenciát a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Természetvédők Szövetsége 2015. február 11-én. A rendezvény apropóját az adta, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) számos eszközzel segíti a természeti erőforrások védelmét, a vidéki helyi lakosság megélhetését. Konferenciánkon az uniós agrárforrások egy részével gazdálkodó magyar Vidékfejlesztési Program természetvédelmi és helyi élelmiszerekkel kapcsolatos támogatási eszközeit mutattuk be, illetve kutattuk az agrárpolitika és a programok jobbításának lehetőségeit.

A három legnagyobb hazai természetvédelmi szervezet, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország 2014. november 20-án levelet intézett a kormányhoz azon kormányzati döntési folyamat kapcsán, amely során 50 ezer hektár védett terület vagyonkezelése a nemzeti park igazgatóságoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerülhet.

A Déli Gázfolyosó, az EU aktuális kedvenc energiaprojektje, nemcsak felesleges a csökkenő gázigény-előrejelzések alapján, de az orosz energiafüggőség áhított csökkentésére sem alkalmas a civil szakértők Gázálmok (Pipe Dreams) című tanulmánya szerint.

Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, és a WWF Magyarország megítélése szerint a hazai természetvédelemben zajló átalakítások egyre inkább rontják a szektor létezésének feltételeit. Véleményünk szerint az utóbbi bő évtizedben folyamatosan csökkennek az ágazat lehetőségei, és gyengül stratégiai jelentősége. Mindez annak ellenére történik, hogy a természetvédelmi problémák tünetei egyre markánsabban követelik a megfelelő társadalmi választ.

Veszélyeztetik hazánk génmódosítás-mentességét a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények – hívta fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Greenpeace és a Védegylet abban a Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek írt levélben, amelyben üdvözölték a miniszter által a génmódosított növények termesztését elutasító uniós tagországok összefogására tett javaslatot. A szervezetek a TTIP és a CETA elleni közös fellépést is szorgalmazzák a génmódosítás-mentes Európa elérését célzó összefogás keretében.

A természeti értékek veszélyeztetését eredményezi, ha a nemzeti parkok földjeinek kezelése felől más intézmény hoz döntéseket – állítja Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezete. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a védett területek vagyonkezelésével foglalkozó törvénytervezet és kormánydöntés visszavonására kéri a kormányt.

A Magyar Természetvédők Szövetsége, az Alapvető Jogok Biztosának Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Helyettese és a Friends of the Earth Europe kerekasztal beszélgetést szervezett a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásokról és hazánk génmódosítás-mentességéről.

Egy független gazdasági elemzés szerint a TTIP Európában 600 ezer munkahely megszűnéséhez, valamint a gazdaság visszaeséshez vezet. Az amerikai CIEL tanulmánya szerint a TTIP a növényvédő szerek felhasználásának növekedését vonja maga után, és veszélybe sodorja az évente több tízmilliárd dolláros forgalmat jelentő bioélelmiszerek ágazatát. 

Már több mint 10 000 csatlakoztak a három természetvédelmi civil szervezet, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország által kezdeményezett aláírásgyűjtéshez. Célunk egy új társadalmi mozgalmat indítani és ennek szimbólumaként kezdeményezni, hogy létrejöjjön a Magyar Természet Napja. Ön aláírta már?