Szövetségünk  2012-től követi az európai palagáz-vitát, együttműködve a Föld Barátai Európával és a Közép-kelet-európai Bankfigyelő Hálózattal. Regionális/helyi civil szervezetekkel aktualitástól függően foglalkozunk a palagáz-tevékenységekkel és azok társadalmi-környezeti-gazdasági hatásaival és erre a lakosság és a döntéshozók figyelmét is felhívjuk.

 

 

MI A "PALAGÁZ" ÉS HOGYAN TERMELHETŐ KI?

A palagáz (shale gas) a homokgázhoz (tight gas, más néven tömött gáz) és a szénhez kötött metánhoz (coal bed methane) hasonlóan a földgázok egy nem hagyományos módon előforduló formája, mely nagyrészt metánból áll, és mélyen az alapkőzet pórusaiba zárva található. Fellelhetőségüknek geológiai környezete miatt nevezik ezeket "nem hagyományos"-nak. A pala, márga, homokkő üledékes kőzet és nem vízáteresztők. Ez megnehezíti a nem hagyományos gázok kitermelését; a rétegrepesztésnek (fracking) nevezett eljárással nyerhetők csak ki.

A rétegrepesztés abból áll, hogy mélyen a földbe fúrnak (általában legalább 1500-1600 méterre, Európában 3-6 km-re), függőlegesen ill. vízszintesen, és egy folyadékeleggyel, amely vízből, szemcsés anyagból (pl. homok) és vegyi adalékokból (pl. a fokozottan rákkeltő hatású benzolból és formaldehidből) áll, magas nyomáson megrepesztik a kőzetet és kikényszerítik a gázt a kőzet pórusain át a furatba, majd onnan a kútaknába. A földben természetesen jelenlévő szennyező anyagok pl. nehézfémek által szennyezett repesztőfolyadék (flowback) visszakerül a felszínre. Itt a folyadék nagy részét több-kevesebb kezelés után újrahasznosítják új repesztéshez; amit nem azt tárolni kell. Nemzetközi számítások szerint a folyadék "25-90%-a a föld alatt marad."

A nem-hagyományos gázok természetesen alacsony koncentrációja miatt a kutak általában 1-1,5 év működés után exponenciálisan kimerülnek. Ez arra készteti az üzemeltetőket, hogy újabb és újabb kutakat fúrjanak az első körül, ami nagy kútsűrűséghez és halmozódó környezeti és társadalmi hatásokhoz vezet.

(A továbbiakban a 'palagáz' gyűjtőnéven említjük a nem-hagyományos gázokat.)

 

Nemzetközi palagáz fórum, 2014 május 26., Budapest: előadások, fórumjegyzet, friss EU és argentin helyzetelemzés letölthető:

Az európai és hazai palagáz-helyzet - Botár Alexa előadása

Rövid helyzetelemzés - palagáz Európában és itthon (2014)

Diego Risio argentin szakértő előadása

Carolina Garcia argentin szakértő előadása

Palagáz-láz Argentínában összefoglaló

A nemzetközi fórum fő üzenete: A jogi szabályozás szigorítása szükséges, hogy megelőzzük itthon is a nem hagyományos szénhidrogének, köztük a palagáz kitermelésével járó súlyos környezeti és társadalmi károkat.

„Argentína Neuquén régiójában csak a 90-es években 900 millió USD környezeti kárt okozott az olaj- és gázipar. Az argentin nem-hagyományos szénhidrogén-fejlesztések problémái több mint egyharmad magyarországnyi területen jelentkeznek. Az argentin példa azt mutatja, hogy ha a cégek elé nem állítanak szigorú szabályozást, vagy könnyű azok alól kibújni, akkor súlyos, visszafordíthatatlan kár érheti a lakosságot és környezetet. A vízkincs, a sokszínű természetvédelmi területek és a helyi lakosság jólléte olyan gazdaságilag is fontos értékek, amelyet nem szabad rövid távú hasznokért, álmegoldásokért odadobni.” – mondta Diego di Risio, politikatudományi szakértő, az argentin Observatorio Petrolero Sur társalapítója.

 

Letölthető ténylapok az USA-beli és európai palagáz-fejlesztésekről gazdasági szempontból (2013 nyár):

'Az olcsó és bőséges palagáz mítosza az USA-ban' ténylap

'Lassú és költséges út a semmibe: Palagáz-fejlesztések Európában' ténylap

 

 

 

Hírek
2022. júl 12.
A természetvédők szerint egy új palagáz-láz végleg tönkretenné az Alföld vízkincseit

A természetvédők szerint egy új palagáz-láz végleg tönkretenné az Alföld vízkincseit

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) emlékezteti a hazai döntéshozókat: a nem-hagyományos földgáz, palagáz feltárása és kitermelése végzetes hatással lehet az Alföld vízellátására. Az energiafüggetlenség növeléséhez a teljes hazai fosszilisenergia függőség csökkentése szükséges, ehhez az uniós vagy hazai közpénzeket energiatakarékossági - és hatékonysági, továbbá megújuló energiás fejlesztésekre kellene költeni. 

2015. ápr 15.
Magyarország nem tanult a palagáz európai bukásából?

Magyarország nem tanult a palagáz európai bukásából?

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Levegő Munkacsoport (LMCS) elfogadhatatlannak tartja, hogy bármiféle hatástanulmány vagy szakértői, társadalmi egyeztetés nélkül, salátatörvényben akarja a magyar kormányzat sebtében drasztikusan csökkenteni a palagáz bányajáradékát. Ez ugyanis sem az energiabiztonságot, sem a lakosság érdekeit nem szolgálja.