Jogi szempontból kettős mérföldkőnél jár a fosszilis Corvinus-projekt, derítette ki a Magyar Természetvédők Szövetsége. Egyfelől a békési Sarkad környéki (nyékpusztai) palagáz-kitermelés kapcsán átfogó környezeti hatásvizsgálatot írt elő az engedélyező hatóság, a gázüzem napi kapacitásának 500 ezer köbméter fölé tervezett bővítése miatt. A vizsgálatban a természetvédők által szorgalmazott szempontokat is figyelembe kell venni. Másfelől az új metánrendelet értelmében a projektnek sürgősen változtatnia kell metánfáklyázási és -lefúvatási gyakorlatán, hiszen a gázüzem tavalyi napi földgázkapacitásának 10%-át elvesztegették, amely ráadásul a levegőt szennyezte üvegházgázzal.
A Kormány által 2021-ben indított Corvinus-projekt célja a hazai földgázkitermelés fokozása a Békés vármegyei Sarkad környékén a 3,7-4,5 kilométer mélyen levő palagáz és kondenzátumolaj hasznosításával. A projekt státusza nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított projekt, amely lehetővé teszi az engedélyezési eljárások egyszerűsítését, rövidítését.
A projektre vonatkozóan eddig nem végeztek teljeskörű környezeti hatásvizsgálatot (KHV). A projekt egyes elemeit – kutak, gáz- és olajvezetékek – külön-külön bocsátották engedélyezésre. Csak előzetes vizsgálati eljárások zajlottak, ahol a környezethasználati engedélyekért felelős hatóság, a Békés Vármegyei Kormányhivatal rendszerint megállapította, hogy nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra, mert „jelentős környezeti hatások nem feltételezhetőek.”
A Magyar Természetvédők Szövetsége a legutóbbi engedélyezési eljáráshoz ügyfélként adott véleményében szorgalmazta, hogy részletes KHV lefolytatása indokolt, mert a rendeletben küszöbértékként meghatározott napi 500 ezer köbméter földgázkitermelést már számításai szerint eléri a projekt, ha az eljárásban vizsgált 3 palagázkút már működni fog (1). Továbbá nem elég a tervezett kutak hatásait nézni, hanem a korábbiakkal együtt az összesített (kumulatív) hatásaikat kell vizsgálni, hiszen azok összetartozó tevékenységek. Az MTVSZ emellett szempontokat adott az elvégzendő környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan. (2)
Válaszul, a 3 kútra kiadott engedély (3) (kormányhivatali határozat) kimondja, hogy a Nyékpuszta Gázüzem 500 ezer köbméter/nap feletti bővítését megelőzően KHV-t és egységes környezethasználati engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Az is kiderült, hogy a gázüzem jelenlegi napi kapacitása 480 ezer köbméter.
“Mérföldkő, hogy végre részletes környezeti hatásvizsgálatot kell lefolytatni a Corvinus palagáz-projekt kapcsán - az MTVSZ javaslatai figyelembe vételével -, például vizsgálni kell a kutak összesített hatásait, a helyi lakosság egészségére vonatkozó rövid- és hosszútávú hatásokat és a fejlesztés alternatíváit. Elvárjuk a hatóságtól, hogy ne csak a gázüzem bővítésére, hanem az egész projektre várja el a részletes környezeti hatásvizsgálatot.” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
2024 nyarán lépett hatályba az energiaágazat metánkibocsátásairól szóló uniós rendelet, amely tiltja kitermelt földgáz (melynek zöme metán) metántartalmának légkörbe kiengedését (szellőztetés/lefúvatás) és rutinszerű elégetését (fáklyázás). A fáklyázás mértéke a Corvinus-projekt sarkadi gázüzemén 18 millió (!) köbméter volt 2023-ban Világbank adatai szerint. 2023. február és 2024. április között 67 millió köbméter földgázt termeltek ki. A sarkadi kutakból felhozott földgáz összesített mennyisége azóta elérte a 100 millió köbmétert, ami még mindig csak az éves hazai gázigény (2023: 8,3 milliárd köbméter) alig 1%-a.
“Aggasztó, hogy a kiemelt státusszal és könnyített engedélyezéssel támogatott, drága fosszilis Corvinus-projektnél ennyi gázt vesztegettek el fáklyázással: a tavaly kitermelt mennyiség több, mint negyedét. Így 2023-ban a sarkadi gázüzem napi kapacitásának 10%-a kárba veszett. Ráadásul a Corvinus-projektnek már az új metánrendeletnek is meg kellene felelnie: drasztikusan változtatnia kell az eddigi fáklyázási és metán szellőztetési/lefúvatási gyakorlatán.” - mondta Galambos Eszter, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia programfelelőse.
A Magyar Természetvédők Szövetsége 2010 óta foglalkozik palagáz ügyekkel. A Corvinus-projekttel kapcsolatos engedélyezési eljárásokat a kezdetek óta (2021) nyomon követi, ügyfélként részt vesz azok véleményezésében.
1.Legutóbb, 2024. májusban 3 palagázkút termelésbe állítási engedélyezése zajlott (Nyékpuszta-17 fúrását 2024. augusztusban fejezték be, a Nyékpuszta-11 fúrása folyamatban van, a harmadik a fúrásra váró Nyékpuszta-7 jelű kút).
2. A meglévő és tervezett kutak hatásainak összesített vizsgálata, fúrási technológia ismertetése a felhasznált veszélyes anyagok kockázatának bemutatásával, a projekt alternatíváinak vizsgálata, a helyi lakosság egészségére gyakorolt hatások bemutatása, az üvegházhatású gázkibocsátások bemutatása, új kutak és vezetékek ütemezése stb.
3. A 3 kút becsült maximális földgázhozama 3x120 ezer köbméter a vállalat szerint, a minisztérium által kommunikált 67 millió köbméteres összeg napra lebontásával (kb. 160 ezer m3) már 500 ezer fölötti.
