MTVSZ: a helyiek megélhetését fenyegetné az Alföldön a palagázkitermelés
Beláthatatlan ökológiai kockázatokkal járna, fokozná a vízhiányt és veszélybe sodorná a helyi gazdálkodók megélhetését, amennyiben a jövő év elején beindulna Békés megyében a palagáz-kitermelés. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a már meglévő hazai hagyományos földgázmezőkön átmenetileg, rövid távon fokozható a kitermelés, ha alapos környezeti-társadalmi hatásvizsgálatok engedik. A nem-hagyományos fosszilis gázok – mint a palagáz – drasztikusabb, repesztéses módszerrel történő kitermelését azonban egyáltalán nem lenne szabad elkezdeni a várható súlyos gazdasági, környezeti és társadalmi károk miatt. A szakmai civilszervezet álláspontja szerint ehelyett a hazai óriási fosszilisenergia-függés fokozatos, de tempós csökkentésére és az energiatakarékos, megújuló energiaforrásokon alapuló gazdaságra való átmenet felgyorsítására van szükség az energiaválság valós és tartós megoldásához.
A fosszilisenergia-ellátási válság és a Nemzeti Energiastratégia éppen zajló felülvizsgálata lehetőséget kínál arra, hogy a magyar kormány felülvizsgálja energiapolitikáját és intézkedéseit annak érdekében, hogy az ország energiaszükségletét tiszta energiából, energiabiztonságos módon biztosítsa. Az MTVSZ szerint az energiastratégiát jobban az energiaátmenetre, 2050-re elérendő vállalt klímasemlegességre kellene hangolni mert a jelenlegi formájában 2030-ig, illetve 2040-ig elégtelen mértékben és túl lassan csökkentené hazánk függőségét a fosszilis energiaforrásoktól.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter október elején bíztatóan úgy nyilatkozott, hogy kiemelt feladat az Energiastratégia felülvizsgálata, azon belül a földgáz arányának jelentős csökkentése az energiamixben. Ugyanakkor a jelenlegi 11,1 milliárd köbméteres évi nemzeti gázigényt középtávon 2030-ra 9,2 milliárdra csökkentenék, és hosszú távra azaz 2050-ra is csak 3,9 milliárdra – ami jelenleg a lakosság teljes éves gázfelhasználásának felel meg – aminek 40%-a még mindig import lenne. Ugyanakkor a magyar kormány 2022 nyarán energia-veszélyhelyzetet hirdetett, melynek kezelésére hozott akcióterve – egyebek mellett – a hazai gázkitermelés évi 1,5 milliárd köbméterről legalább 2 milliárdra történő növelését tűzte ki célul. A miniszter októberi nyilatkozata alapján ez új mezők nyitása nélkül 2023-ra lehetséges.
„A társadalmilag egyeztetendő, közép- és hosszabb távra szóló nemzeti energiastratégia átdolgozásakor felül kell vizsgálni a rövid távra szóló energia-veszélyhelyzeti akciótervet is, amit a stratégiához kell igazítani, és nem fordítva. A miniszter által egyelőre felvázolt ilyen 2030/2040/2050-es tervek azonban nem adnak tartós választ az energiaválságra, és nem gyorsítják fel eléggé a fosszilisenergiától való függetlenedésünket. Sem az energiabiztonsággal, sem a klímasemlegességgel nem összeegyeztethető, ha még 2050-ben is az átmenetinek szánt földgáznak vagyunk kiszolgáltatva: nem elég, ha a jelen gázigényt 2050-re csak a harmadára szorítják csak le, és annak is 40%-a import lesz.” – fejtette ki Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
Az MTVSZ szerint a meglevő, nem természetvédelmi vagy sérülékeny területen levő, hagyományos művelésű hazai gázmezőkön bővíthető a kitermelés néhány évre, de az újabb mezők nyitása, illetve az új gázinfrastruktúrákba való évtizedes bebetonozás nem jó stratégia. Még aggályosabb a magyarországi palagáz-kitermelés tervezett beindítása, ami mint új mező nyitása, nem lenne szükséges a 2 milliárd köbméterre való hazai gázkitermelés-bővítéshez.
Palagázkutak nyelhetik el a békési vízkészleteket
A magyarországi palagázkitermelés beindítására kidolgozott Corvinus-projekt célja, hogy a Békés megyei Sarkadkeresztúrhoz tartozó Nyékpuszta térségében 3700-4500 méter mélységben elhelyezkedő, nem hagyományos földgázmezőn mielőbb megkezdődhessen az ásványvagyon kiaknázása. A projektet a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította, melynek következtében mentesül a normál esetben érvényes műemléki, környezetvédelmi és helyi építési szabályok alól. Ennek következtében a projekt részeként akár már 2023. januártól beindíthatják a palagáz-kitermelést az Alföldön.
A palagáz nagyrészt metánból áll, amely 20 éves távon közel nyolcvanszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, tehát a légkörbe kerülve rövidebb távon, de intenzíven gyorsítja a globális felmelegedést.
Ennél is aggasztóbb, hogy a palagázt ún. hidraulikus rétegrepesztésnek nevezett eljárással termelik ki, melynek során függőlegesen és vízszintesen több kilométer mélyen a kőzetbe fúrnak, majd egy vízből, szemcsés anyagból (pl. homok) és vegyi adalékokból – például fokozottan rákkeltő benzolból és formaldehidből – álló eleggyel magas nyomáson megrepesztik a kőzetet, a kitermelő kútba kényszerítve ezzel a gázt. Ezt követően a szennyezett repesztőfolyadék (egy része) is visszakerül a felszínre. A kutak átlagosan 1-2 év után kimerülnek, ezért újabb kutak fúrása szükséges a kitermelés folytatásához. Négyzetkilométerenként több mint egy kút lehet szükséges, így akár 10 kút is lehet egy telepen, ami hatványozza a fúrás negatív hatásait.
„Egy rétegrepesztési művelet kb. 15 millió liter vizet igényel, és egy palagázkútnál akár 10-szer is végezhetnek repesztést. Egyetlen palagázkútnál felhasznált vízmennyiség elegendő lenne 10 ezer európai lakos egy évi vízigényének kielégítésére, tehát rendkívül vízigényes eljárásról van szó, amit a Békési régió esetében ráadásul egy aszályoktól sújtott területen kívánnak alkalmazni. A kitermelésjelentős mértékben veszélyeztetné a terület vízgazdálkodását, ugyanakkor a repesztőfolyadék a felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázisok elszennyeződésének jelentős kockázatát is magával vonja.” – hangsúlyozta Molnár Mátyás, az MTVSZ energia programfelelőse.
A gazdálkodók megélhetését is veszélyeztetheti a palagáz kitermelése
A palagáztermelés legsúlyosabb társadalmi következménye, hogy az aszály sújtotta térség egyébként is szűkös vízkészleteinek drasztikus kizsákmányolása veszélybe sodorja az érintett térségben élők, főleg a gazdák megélhetését: a mezőgazdaságban dolgozókat, az állattenyésztéssel és halászattal foglalkozókat, illetve a termálvizekkel kapcsolatos munkákat végzőket is. Maguk a palagáz kutak pedig néhány év alatt kimerülnek, ezért a helyi lakosság számára azok csak arra a rövid időszakra képesek új munkahelyeket teremteni, amíg a kutak működnek. Továbbá ezek a munkakörök nem igényelnek speciális tudást (pl. éjjeliőr, sofőr stb.), így az időszakosan felvett dolgozóknak nem javulnak a hosszú távú esélyei a munkaerőpiacon. Mindezeket figyelembe véve az MTVSZ szerint nem lenne szabad itthon palagáz-kitermelésbe kezdeni, főleg olyan sérülékeny területen, mint az Alföld.
Leszoktatóprogram kell a gázfüggőség csökkentéséhez
Az MTVSZ szerint ezért az energiaválság megoldásához fel kell gyorsítani az energiaátmenetet, és a teljes fosszilisenergia-függést csökkentenie kell az országnak.
Minden új gázfeltárási, illetve -kitermelési projekt előtt, így a békési Corvinus-projekt kapcsán is a beruházás környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatainak és hatásainak alapos felmérése előírt alapkövetelmény az MTVSZ szerint, olyan teljes és független hatásvizsgálattal, amelynek megvitatása megfelelő társadalmi részvétellel, minden érintett fél bevonásával zajlik. A vizsgálati és egyeztetési folyamat végkövetkeztetése alapján a projektet törölni vagy módosítani kell.
„Természetvédelmi, illetve más, környezetileg vagy társadalmilag értékes, sérülékeny – mint például a vízhiánynak, klímaváltozásnak fokozottan kitett alföldi – hazai területeken ne tervezzenek, ne engedélyezzenek és ne végezzenek új fosszilisgáz-feltárást és -kitermelést. Kiemelt beruházások, gazdasági érdekek sem veszélyeztethetik a helyi védett környezetet vagy a sérülékeny régiók lakosainak életminőségét, egészségét, megélhetését” – tette hozzá Molnár Mátyás.
A MTVSZ Gázfüggőség-csökkentési programja, az október 25-i szakmai fórum előadásaival együtt: www.mtvsz.hu/gazkivezetes és www.mtvsz.hu/palagaz.
