Lassan vége a nyári zöldség- és gyümölcsdömpingnek, de ha elég változatosan alakítottuk ki kertünket, még szüretelhetünk szőlőt, almát, körtét, paradicsomot, paprikát, padlizsánt, amiket akár el is tehetünk télire természetes tartósítási módszerekkel.
Ebben az időszakban lehetőségünk van a jövő évi kertünk kialakítására is. Ilyenkor érdemes az évelő fűszer- és gyógynövényeket elültetni (pl. levendula, zsálya, rozmaring, kakukkfű, borsikafű, citromfű). Az e napokban cserépből a szabadba ültetett növények még megerősödnek a télen remélhetőleg megérkező fagyokig, és tavasszal újult erővel hajtanak ki. Lehetőség szerint minél többféle növényből alakítsuk ki az ágyásainkat, keressük az ellenálló, helyi, esetleg tájfajtákat, és mindenképp kerüljük a távolról származó, inváziós növények telepítését.
A fűszer- és gyógynövények mellett ilyenkor kell a tavaszi hagymás virágokat is elültetni. Legyen köztük hóvirág, krókusz, jácint is, hiszen ezek a virágok amellett hogy szépek, mézelők is, táplálékot biztosítva a korán felébredő poszméhek számára.
Remek időszak ez új gyümölcsfák telepítésére is, itt is törekedjünk a sokszínűségre, ha van elegendő helyünk, telepítsünk többféle gyümölcsöt, melyről amellett, hogy változatos termést takaríthatunk be, változatos táplálékot nyújthatunk a rovarok, madarak és a kertünkben előforduló más állatok számára is.
A kerti növények és fák mellett ekkor jön el az ideje a sövények kialakításának is: ültessünk bodzát, ribizlit, szedret, csipkebogyót, amelyek termése mellett remek élőhelyet is biztosítanak.
Ha még eddig nem készítettünk búvóhelyeket, kalandra fel! A kertben élő apró (katicák, fátyolkák, fülbemászók) és nagyobb (békák, gyíkok, sünök, denevérek) segítőtársaink áttelelését a számukra készített búvó- és telelőhelyek kihelyezésével segíthetjük elő. Nem kell óriási beruházásokra gondolni, néhány kertben találhat alapanyag és pár eszköz segítségével magunk is meg tudjuk csinálni őket.
Ideális az idő a madárodúk kihelyezésének is. Bár a költési időszaknak már vége, a madárodúk nagyobb hidegek esetében jó szolgálatot tehetnek az apróbb madaraknak.
Ebben az időszakban hullik a lombhullató fák, cserjék levele is: ahol lehetséges, hagyjuk az avart a növény alatt, hiszen így a levélben található tápanyag nem kerül el a növénytől, elkorhadva azt táplálja. A lehető legrosszabb, ami az avarral történhet, az az égetés. Az értékes szervesanyag kárba vész, ráadásul a levegőt is szennyezzük vele, arról nem is beszélve, hogy gyakran indulnak tüzek avarégetéssel.
A kisebb méretű kertekben is bátran komposztáljunk, hiszen rengeteg szerves hulladék keletkezik akár egy konyhában is, de a kertből származó növényi maradványok is komposztálhatók. Ha viszont tartósan lehűl az idő, semmiképp ne bolygassuk a komposztot, mert városi környezetben a sünök előszeretettel alszanak téli álmot a komposztban. Ha egy kis, labdára emlékeztető képződményt találunk a komposztban, óvatosan temessük vissza.
Az utóbbi években ősszel is egyre kevesebb csapadék érkezik, azt igyekezzünk kertünkben megőrizni esőkert kialakításával, de akár egy esővízgyűjtő is hasznos lehet, amelyben a tetőre hulló csapadékot tárolhatjuk el.
