Idén először magyar szervezetek – a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület – is csatlakoztak a légiközlekedés éjszakai zajszennyezése elleni, több mint 200 szervezet részvételével zajló akciónaphoz, melyet a világ számos pontján szeptember 13-án rendeztek meg. A környezetvédők azt kérik: tartsák be a meglévő szabályokat, éjfél és hajnal öt között ne legyen repülés, és alkossák újra a légszennyezés szabályozását! Ennek hazánkban szeptember 13-án 15:00 órától a kőbányai Szent László téren egy Párnás Piknikkel adtak nyomatékot – közös, köztéri pihenéssel pótolva be az otthon a repzaj miatt elveszített pihenőórákat.
- A budapesti repülőtér személy-, és teherforgalma folyamatosan növekszik.
- A repülők zaja a repülőtértől 10 kilométerre is szennyez, így Budapesten és környékén egymillió embert közvetlenül érint.
- A rendszeres zaj számos betegség forrása.
- A repülés nem alkotmányos jog, az egészséges környezet igen.
Csúcsra járatják a légiforgalmat
A budapesti repülőtéren ez év első hónapjában több mint 10 millió 920 ezer utas fordult meg, ami az előző évhez képest 13,32%-os növekedés. A teherforgalom növekedése még gyorsabb: az év első hónapjában 235 743 tonna árut kezeltek, ami 48,3%-kal több az előző év azonos időszakát. Este 10 és reggel 6 között 2024 legforgalmasabb 6 hónapjában 9687 éjszakai művelet zajlott – átlagosan 53 minden éjjel. 2025-ben ez a szám még nagyobb lesz.
A reptéren túl
A repülés zajszennyezése messze túlmegy a repülőterek határain: 80 dB-es zajkontúrok a repülőtér leszállópályájától akár 10 (!) kilométerre is megjelenhetnek. Még súlyosabb a helyzet, ha a repülő nagyobb, régebbi, vagy nincsen megfelelően karbantartva. Ez a budapesti repülőtér esetében körülbelül egymillió embert közvetlenül érint.
A zaj megbetegít
Azt hihetnénk, a zajszennyezés legveszélyesebb következménye a halláskárosodás, ám ez korántsem így van: bár hallórendszeri romboló hatás „csak” a 87 decibel feletti hanghatásoknál jelentkezik, a szervezetre már a 25 decibel feletti, tartós vagy gyakran jelentkező zaj is káros. A legkritikusabb egészségügyi károsodások a szív és érrendszeri betegségek (pl. iszkémiás szívbetegség), a kognitív károsodás (különösen a gyermekeknél – náluk a tanulási képességeket is negatívan érinti), a mentális egészségügyi problémák (mint a depresszió), az alvászavarok és kapcsolódó egészségügyi hatások, a cukorbetegség és a stresszhez kapcsolódó betegségek, például a magas vérnyomás, és végül, de nem utolsó sorban a halláskárosodás vagy akár hallásvesztés. Minderről bővebben A repülés egészségügyi probléma című kiadványban olvashat.
Egészséges környezet: alkotmányos alapjog
A növekvő légiforgalom hízelgőnek tűnhetnek a gazdaságra nézve, de ne feledjük, hogy a gazdaság hatékonyságát elsősorban az abban dolgozók képessége határozza meg. Alapvető fontosságú, hogy a magyar társadalom egészséges legyen – olyannyira, hogy ezt az Alaptörvény is hangsúlyozza: „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” (Magyarország Alaptörvénye, XXI. cikk 1. bekezdés). Hosszú távon az egyének egészségkárosodása összeadódik, és a társadalom egészét betegíti!
Szüntessék meg az éjszakai repülést!
A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület kéri, hogy tartsák be a meglévő szabályokat, éjfél és hajnal öt között valóban ne legyen repülés, és alkossák újra a légszennyezés szabályozását! Ahogyan Éger Ákos fogalmazott: „Napjaink összefüggő környezeti, társadalmi, gazdasági, energetikai kihívásait nem lehet a megszokott módszerekkel megoldani. A tervezésben sok érdeket kell figyelembe venni, de ezekben mindennél fontosabb kell, hogy legyen az emberi egészség védelme.”
A környezetvédők túlzott légiforgalom elleni, szeptember 13-án a kőbányai Szent László téren tartott akciójához szabadon csatlakozhattak mindazok, akik egyetértenek annak céljával.
