Átláthatóságot az uniós források tervezésének!

A tét: mire költhetünk több ezer milliárd forintot 2028-tól hét éven át.
Átláthatóságot az uniós források tervezésének!

Az uniós források tervezésének átláthatóságát, a társadalmi és szakmai partnerek bevonását sürgetik civil szervezetek a kormánytól a Szociális Klímaterv és a nemzeti és regionális partnerségi terv kapcsán. 

Az EU Általános Ügyek Tanácsa október 13-án felfüggesztette a 2018-ban Magyarország ellen indított jogállamisági eljárást. Így elérhetővé vált mintegy 4,2 milliárd euró kohéziós támogatás, valamint 6,5 milliárd euró támogatás és 3,5 milliárd euró hitelkeret a nyáron módosított helyreállítási terv mentén.

Itt az ideje, hogy Magyarország is elkezdje tervezni a 2028-tól várható uniós források felhasználását. Ezt jelezte Roxana Mînzatunak, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökének október végi találkozója [1] is az uniós források felhasználását felügyelő Nemzeti Fejlesztési Központért is felelős Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterrel. November 11-én  a tagállamok megállapodtak a 2027-es uniós költségvetésről, és már a 2028-2034-es is körvonalazódik.[2]

“A tét nem egyszerűen néhány uniós program sorsa. A következő években arról születnek döntések, hogy több ezer milliárd forintot a hőség, az energiaválság és a vízhiány hatásainak csökkentésére, az otthonok korszerűsítésére, a közlekedés fejlesztésére és a leszakadó térségek támogatására fordítunk-e, vagy tovább növeljük az ország sérülékenységét. A 2028 és 2034 között elérhető kohéziós források és a Szociális Klímaterv mintegy 1500 milliárd forintos kerete ezért közvetlenül befolyásolják a magyar családok életminőségét és a gazdaság jövőjét” - nyilatkozta Dönsz-Kovács Teodóra, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

Ezért a leveleket aláíró civil szervezetek szerint elengedhetetlen, hogy a tervek kialakítása széleskörű szakmai párbeszéden alapuljon, amely figyelembe veszi a közérdeket képviselő civil szervezetek szempontjait és a térségi fejlesztési szükségleteket is.

Lengyelországban például a civil szervezetek képviselőit már meghívták a tervező munkacsoportokba. Miközben Európa több országában zajlik a közös tervezés, Magyarországon a szakmai és civil szereplők ma még nem tudják, mikor és milyen formában kapcsolódhatnak be a következő hét év fejlesztési forrásainak megtervezésébe.

Ezért november elején 19, környezet- és természetvédő, illetve energetikával foglalkozó civil szervezet – akik az uniós források felhasználását monitoring bizottságokon keresztül is nyomon követik – levélben [3] kért tájékoztatást és a partnerség elvét [4] érvényesítő tervezést az illetékes tárcáktól. A civilek készek arra, hogy a tervezést az általuk képviselt szakterületeken építő javaslataikkal segítsék, és aktívan részt vegyenek a tervezési folyamatokban.

Jegyzetek:

[1]  https://www.palyazat.gov.hu/hirek/hazai-fejlesztesek-es-unios-keretek-europai-bizottsagi-alelnoki-latogatas 

[2] https://hvg.hu/eurologus/20261111_unios-koltsegvetes-europai-parlament-europai-bizottsag-ep2026 

[3] Az elküldött levelek:
https://mtvsz.hu/uploads/files/2026/SCP-tervezes/kozos_civil_level-NRPP-pship_2026okt_Lorincz.pdf
https://mtvsz.hu/uploads/files/2026/SCP-tervezes/SCP-tervezes-pseg-level_2026nov-fejleces-Bart.pdf

4] A partnerség elve az NRPP-re és a Szociális Klímaalapra vonatkozó uniós rendelet értelmében is alkalmazandó, ehhez tartalmaz iránymutatást A partnerségre vonatkozó európai magatartási kódex, European Commission: Directorate-General for Employment, Social Affairs and Inclusion, Publications Office, 2014