Egy téli hétre szükséges földgáz árát húzza ki a pénztárcánkból a gázinfrastruktúráink metánszivárgása

Egy téli hétre szükséges földgáz árát húzza ki a pénztárcánkból a gázinfrastruktúráink metánszivárgása

A természetvédők sürgetik, hogy Magyarország csatlakozzon a Globális Metánvállaláshoz és gyorsítsa fel a gázfüggőségünk csökkentését

Évente mintegy 100-180 millió köbméter földgáz veszik kárba a magyar gázinfrastruktúrák szivárgásai miatt. Ez az országos téli gázfogyasztás egyheti mennyiségét adja ki, így nemcsak rendkívül pazarló, hanem a földgáz 80-95 százalékos metántartalma miatt fokozottan járul hozzá az éghajlatváltozáshoz is. A Magyar Természetvédők Szövetsége ezért sürgeti, hogy Magyarország is csatlakozzon a Globális Metánvállalás (Global Methane Pledge) kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy 2030-ra az országok vállalják metánkibocsátásuk 30 százalékkal való csökkentését a 2020-as szinthez képest. Ennek fényében is átgondolandók a tervezett új gázberuházások, amelyek növelnék az ország metánkibocsátását amellett, hogy újabb évtizedekre bebetonoznák az ország gázfüggőségét.

Az éghajlatváltozás súlyosbodó hatásai, kárai mellett az Európát is sújtó energiaválság arra sürgeti az országokat, hogy a geopolitikailag mindig is kockázatos fosszilis energiaforrásoktól való függésüket csökkentsék. Magyarország éves földgázigényének közel 80 százaléka származik importból, amit még ma is szinte teljes egészében Oroszországtól vásárolunk. A magyar kormány, mint ahogy korábban is tette, 2021-ben egy 15 éves lejáratú gázszerződés megkötésével ismét az orosz gázimport melletti hosszú távú elköteleződést választotta. A döntés az akkori lehetőségekhez mérten jó kompromisszumos megoldásnak tűnt, azonban hosszú távon már akkor aggályokat vetett fel a földgáz gazdaságban betöltött szerepének erősítése. Például a Nemzeti Energiastratégia 2030-ra, de legkésőbb 2040-re a gázbeszerzés jelentős diverzifikálását és az importgáz-függőség 80 százalékról 70 százalékra való csökkentését irányozta elő. A 2022 nyarán közzétett magyar energia veszélyhelyzeti akcióterv –- benne a gázra vonatkozó intézkedésekkel és beruházási tervekkel – új helyzetet teremtett. Palkovics miniszter október elején kiemelt feladatként említette az Energiastratégia felülvizsgálatát, azon belül a földgáz arányának jelentős csökkentését az energiamixben. 

„A Nemzeti Energiastratégiát úgy kell átírni, hogy a teljes hazai fosszilisgáz-függőség csökkentését célozza, tempósabban, és az importgáz-függőséget bőven 70% alá vigye 2030-ig. Az új, import vagy hazai gázinfrastruktúrákba való beruházások időigényesek és drágák, így nem alkalmasak az akut energiaellátási problémák gyors kezelésére. Sőt, Magyarország közép- és hosszú távú energiabiztonsági és társadalmi érdekeivel szembe mennek: újabb kb. 30 évre rögzítik a gázfüggőséget a gazdasági rendszereinkben. Emellett veszélyeztetik a klíma-energiapolitikai 2030-as vállalásaink teljesítését és lassítják az energiaátmenetet, pedig épp annak gyorsítása lenne az energiaválság kezelésének kulcsa. A diverzifikált gázimport pedig csak átmenetileg, rövid távon segíthet a tagállamokon” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) éghajlatvédelem és energia programigazgatója. 

Évente 100-180 millió köbméter földgáz szivároghat el itthon

Az üvegházhatású gázok kibocsátásához nemcsak a földgáz elégetése járul hozzá, hanem annak a hazai gázinfrastruktúrából való szivárgása is. A földgáz 80-95 százalékban metánból áll, amely hosszú távon nyolcvanszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid; jelentős szerepe van az éghajlatváltozás súlyosbodásában. A Globális Metánvállalás kezdeményezés célja éppen ezért az, hogy az ehhez csatlakozó országok 2030-ra önként vállalják emberi tevékenységből származó metánkibocsátásuk 10 éven belüli 30 százalékkal való csökkentését a 2020-as szinthez képest, ami a gázinfrastruktúrákból elszivárgó metán problémájának kezelését is eredményezi. 

Ehhez a vállaláshoz eddig több mint 120 ország csatlakozott, hazánk viszont egyelőre nem. A kezdeményezés fontosságát még hangsúlyosabbá teszi, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése szerint globálisan az energiaipar valós metánkibocsátása akár 70 százalékkal is magasabb lehet, mint a hivatalosan jelentett adatok. 

Magyarországon a gázhálózati veszteség, azaz a földgáz tárolásához, elosztásához és felhasználásához kapcsolódó veszteség 2020-ban 1 százalék volt a jelentett adatok szerint. 2020-ban 10,6 milliárd köbméter volt a hazai gázfelhasználás, annak az 1 százaléka 106 millió köbméter. Így az IEA adataival felszorozva becslésünk szerint hazánkban évente mintegy 100-180 millió köbméter földgáz szivároghat el a gázinfrastruktúránkból. A metánszivárgással tehát akár egyheti téli földgázunk is veszendőbe mehet. Az új gázinfrastruktúra beruházások tovább növelnék az üvegházhatású gázkibocsátást” – hívta fel a figyelmet Molnár Mátyás, a Magyar Természetvédők Szövetségének energia programfelelőse.

A gázimport 20-25 százalékát lehetne megspórolni

A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a metánkibocsátás csökkentésének érdekében Magyarországnak mielőbb csatlakoznia kell a Globális Metánvállalás aláíróihoz, és érdemben hozzá kell kezdenie a metánkibocsátás mérsékléséhez az érintett ágazatok, mint a mezőgazdaság, hulladék- és szennyvízgazdálkodás, illetve kiemelten az energiaágazat stratégiai „metánkibocsátás-mentesre”, karbonmentesre történő átalakításával.

Mindezek mellett – ahogy azt a Nemzeti Energiastratégia is rögzíti – lakóépület energiahatékonysági és megújuló energia beruházásokkal a hazai fűtési célú gázfogyasztás 2030-ra évi minimum 2 milliárd köbméterrel lenne csökkenthető, ami a jelenlegi gázimportmennyiség 20-25 százaléka. Az MTVSZ új Gázkivezetés kiállítása, amely a fenti témákat látványos formában és közérthetően kifejti, itt olvasható, letölthető: www.mtvsz.hu/gazkivezetes