Budapest, 2008. augusztus 14. A magyar lakosság tisztában van az éghajlatváltozás fogalmával és lényegével, ám annak elsősorban csak a rövidtávú és közvetlen hatásait ismeri, míg az igazi veszélyeket rejtő hosszú távú és közvetett hatásokkal csak kevesen vannak tisztában– derült ki a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország és a Cognative Kft. közös kutatásából, amely hazánk lakosságának klímaváltozással kapcsolatos ismereteit mérte fel.

A romániai folyószennyezést követően 45 civil szervezet kéri a kormányaikat, hogy számolják fel a veszélyes régi bányákat és tiltsák be a cianid használatát a bányászatban.2008. július 30.: – A borsabányai gátszakadást követően 45 civil szervezet levelet juttatott el Románia, Ukrajna, Szlovákia és Magyarország kormányfőihez, környezetvédelmi minisztereihez és országgyűlések elnökeihez, amelyben arra kérik a négy ország kormányait, hogy számolják fel a Kárpát-medencében található potenciális szennyezőforrásokat, ne engedélyezzenek új bányászati beruházásokat – különös tekintettel a verespataki és körmöcbányai aranybánya tervezetre -, valamint tiltsák be a cianidos technológia alkalmazását a bányászatban.

Változatos programokat kínálunk kicsiknek és nagyoknak a Magyar Természetvédők Szövetsége standján július 31-től augusztus 2-ig egész nap, a kapolcsi felső iskola udvarán:Élelmiszerkilométerek és klímatudatosság – kiállítás; energia-totó nyereményekkel; kiadványok egészséges (bio) élelmiszerek és génmanipuláció, biomassza, éghajlatvédelem és más témákban. Aláírásgyűjtés egyes területek génpiszkamentessé nyilvánításáért.

Budapest, 2008. 06. 26. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) felhívja a figyelmet, hogy az utóbbi időben számos átgondolatlan uniós és hazai javaslat született a magas nyersanyag- és energiaárak elleni fellépés jegyében, amelyek inkább csak rontanák a helyzetet. Fontos, hogy e tévutak helyett a fogyasztás ésszerű csökkentését ösztönző döntések szülessenek uniós és hazai szinten egyaránt.

Képes biológia II. - Magyarország flórája és vegetációja (harasztok, nyitvatermők és zárvatermők, gyakoribb társulások)

Budapest, 2008. június 10.: Június 9-én az Országgyűlés három olyan törvényt fogadott el, amelyeknek a környezeti hatásai teljes mértékben kiszámíthatatlanok. A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokról szóló salátatörvény rosszul előkészített, ill. az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló törvénnyel és a Balaton-törvény módosításával környezeti, valamint társadalmi konfliktusok sokaságát vetíti előre.

Június 5-én néhány kollégánk és a Ricoh Hungary munkatársai  a nagymarosi kerékpáros pihenő felújításával ünnepelte a környezetvédelmi világnapot.E jeles nap megünneplése 1972-re nyúlik vissza, amikor a Stockholmban ülésező Környezetvédelmi Világkonferencia javasolta az ENSZ-nek, hogy június 5-ét nyilvánítsa a környezetvédelem világnapjának. „Az embernek alapvető joga van a szabadsághoz, az egyenlőséghez, és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget” – állt a szervezet akkori nyilatkozatában.