Erősíteni kell a társadalmi és környezeti szempontokat a Széchenyi Tervben

Budapest, 2010 október 11: 215 civil szervezet levelet intézett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez, amelyben sürgetik, hogy a Széchenyi Tervet egészítsék ki olyan intézkedésekkel, amelyek a civil társadalom fejlesztésére, a szociális és környezeti problémák megoldására irányulnak.
A civil összefogást kezdeményező szervezetek a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Magyar Szegénységellenes Hálózat, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány, a Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért és a Társadalmi Összetartozásért Alapítvány levelükben üdvözölték, hogy a kormányzat átfogó gazdaságfejlesztési tervet készített Új Széchenyi Terv néven. Úgy látják azonban, hogy a Tervben elsikkadnak a társadalmi és környezeti szempontok.

A civil szervezetek szerint a gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás növelése érdekében végzett erőfeszítések csak akkor lehetnek sikeresek, ha alárendelődnek egy átfogóbb társadalmi stratégiának, amely a fenntartható fejlődés stratégiája. Ezért a Széchenyi Tervnek figyelembe kell vennie és hangsúlyozottan is integrálnia kell a társadalmi és környezeti szempontokat.

Gerencsér Balázs, a NIOK Alapítvány igazgatója kifejtette, hogy az állampolgári részvétel, a helyi közösségek és a civil szektor fejlesztése nélkül nem alapozható meg Magyarország tartós fejlődése. A foglalkoztatás erősítésére végrehajtott fejlesztések nem hozhatnak hosszú távú eredményeket, ha nem alapozza meg őket a civil társadalom erősödése, az öntevékenység, a társadalmi tőke és közbizalom párhuzamos fejlesztése.

Herpainé Márkus Ágnes, a Társadalmi Összetartozásért Alapítvány igazgatója elmondta, hogy a szociális problémák az egész társadalom problémái, jelzik annak működési zavarait, és a társadalom valamennyi tagja számára a bizonytalanság, eszköztelenség és kiszolgáltatottság érzését erősítik. Ezért fontos, hogy a kirekesztett, mélyszegénységben élő emberek és a középosztály, a társadalom biztosabb egzisztenciájú tagjai is egyaránt részesüljenek a fejlesztésekből és a javakból.

Dönsz-Kovács Teodóra, a Magyar Természetvédők Szövetsége csoportvezetője szerint jelentős hangsúlyt kell helyezni a környezeti tudatformálásra és a fenntartható fogyasztással kapcsolatos szemléletformálásra, és emellett hatékony intézkedéseket kell tenni természeti és kulturális örökségünk megőrzése érdekében is.

Péterfi Ferenc, a Közösségfejlesztők Egyesülete vezetője szerint a magyar fejlesztéspolitikának a szétesés megakadályozására, a társadalmi integráció kibontakozása érdekében az életminőség javítására, a helyi társadalom- és gazdaság fejlesztésére együttesen kell koncentrálnia. A helyi adottságok, erőforrások használata elengedhetetlen egy új, az önrendelkezésen és a helyi piacon alapuló gazdaságszerkezet kialakításához.

A civil szervezetek felajánlották szakmai segítségüket a Nemzetgazdasági Minisztérium számára az Új Széchenyi Terv kiegészítéséhez a fenti szempontok szerint.


Innen letölthető a civil szervezetek nemzetgazdasági miniszterhez intézett levele