avagy amit még sosem mondtak el neked a génmanipulációrólAz élelmiszer-önrendelkezés esélyei Magyarországon beszélgetéssorozat következő előadása 2009. február 26-án este 6 órától, az ELTE BTK Rákóczi úti épületében

Budapest, 2009. február 24.: Nem vesz részt a "Klímacsúcson" az a négy magyar környezetvédelmi szervezet, akik az elmúlt években a legaktívabbak között voltak az éghajlatvédelem ügyében. Félő ugyanis, hogy a pénteki rendezvény a beharangozott "széleskörű társadalmi összefogás" helyett a támogató erőművek és energiacégek, azaz Magyarország legnagyobb szén-dioxid kibocsátóinak PR eseményévé sekélyesedik.

Budapest, 2009. február 20. - Civil- és gazdaszervezetek, szakértők és szakpolitikusok tartottak demonstrációt Magyarország génmódosítás-mentességének megőrzéséért. Miközben az EU egyik székhelye, Luxembourg városa bejelentette, hogy csatlakozik a génmódosítás-mentes települések és régiók hálózatához, addig az Európai Bizottság az elmúlt hetekben a génmódosított növényekre vonatkozó magyar, francia, görög és osztrák moratóriumok feloldására tett javaslatot. A mai rendezvény célja felhívni arra a figyelmet, hogy amennyiben a március 2-án Brüsszelben ülésező Európai Tanácsnak nem sikerül minősített többséggel elutasítani a MON810-es génmódosított kukorica engedélyeztetéséről szóló uniós tervezetet, úgy az ország mezőgazdasága kerül veszélybe.

Követségbe megyünk a Cseh Köztársaság budapesti külképviseletéhezAz Európai Bizottság újra napirendre tűzte a rovarölőszert termelő génmódosított kukorica (MON810) termesztése elleni tilalmunk feloldását, ezzel veszélyeztetve egészségünket, környezetünket és hazánk gazdasági érdekeit. A javaslatról március 2-án döntenek a Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsülésén, ezért február 20-án kérelemmel fordulunk az uniós tagországok nagyköveteihez, melyben hazánk moratóriumának támogatását kérjük.Jöjjön el velünk Ön is követségbe február 20-án délután 3 órára a Cseh Köztársaság budapesti külképviseletéhez!

Brüsszel-Budapest: 2009. február 10.: A biotechnológiai ipar által pénzelt éves adatok közzétételének előestéjén a Föld Barátai nemzetközi hálózat feltárta, hogy a génmódosított növények világszerte kudarcot vallottak, illetve rávilágított arra, hogy az ipar manipulálta az európai termesztési adatokat, azért hogy növekedést mutasson ki.[1]

Az MTVSZ Önkéntes Klub febr. 9-i találkozójának központi témája a génmódosítás: megnézzük a GMO-zi cimű filmet, beszélgetünk a génmódosítás kockázatairól, egy Génpiszka Akciócsoport létrehozásáról, és a febr. 20-ára tervezett követségi megmozdulásról.

A Reflex Környezetvédő Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat és a MEDIAWAVE Alapítvány pályázati felhívása   Globális éghajlatváltozás. Az emberiség történetének talán legnagyobb kihívása. De mi közünk hozzá? Bizony sok. Fogyasztói társadalmunk mindennapos pazarlásával mi is felelősek vagyunk a problémáért.  Ragadj fényképezőgépet vagy kamerát és örökítsd meg a változás pillanatait! Készíts képet vagy rövidfilmet a kultúra, a természet múló értékeiről, egy nem várt időjárási jelenségről, bármiről, ami szerinted bemutatja az éghajlatváltozás helyi hatásait!

A Bizottság újra ránk kényszerítené a génmódosított kukoricátBrüsszel-Budapest, 2009. január 22.: Az Európai Bizottság javaslatában két új génmódosított kukorica fajta termesztésének engedélyezését javasolta, miközben Európában egyre nőnek az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak. A Bizottság feloldaná a magyar, francia és görög termesztési tilalmat is. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Greenpeace a Bizottság javaslatainak elutasítását követeli.

Lagos-Brüsszel-Budapest, 2009. január 15.: Míg Európa gázhiánnyal küszködik, addig a Föld Barátai nemzetközi szervezete nyomást próbál gyakorolni a nigériai kormányzatra, hogy az olajkitermelő cégek a továbbiakban ne égethessék el a nigériai gázt. Az országban az olajvállalatok annyi gázt égetnek el, mint amennyi Magyarország teljes gázigénye a téli időszakban.

Budapest, 2009. január 6.: A Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch Network) legújabb jelentése  szerint a Közép-Kelet-Európa országaiban egyre népszerűbbé váló – a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló – Public-private partnership (PPP) programok túl gyakran vezetnek túlköltekezéshez. Ezek az infrastrukturális beruházások gyakorlatilag a magánbefektetőknek tesznek jót azzal, hogy garantálják a nyereséget számukra. Ráadásul a programok azt a veszélyt is magukban hordozzák, hogy csak tovább növelik a közszféra elkövetkezendő évtizedekre várható pénzügyi terheit.