Budapest, 2007. január 24.: Nyílt levélben fordultak az országos környezetvédelmi, természetvédelmi szervezetek Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, hogy utasítson el minden olyan javaslatot, amely a környezetvédelmi tárca megszüntetéséről, illetve a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba való beolvasztásáról szól.

Budapest, 2007. január 12.: Január 10-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az Energia csomagot, amely a Föld Barátai Európa magyar tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint jó az olaj- és gáziparnak, viszont rossz az embereknek. A Bizottság ugyanis saját tudományos és gazdasági elemzését semmibe véve elavult energiapolitikát javasol ahelyett, hogy az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felé való váltást segítené az éghajlat védelmében. 

Kiskapuk az EU új vegyi anyag szabályozásábanAz Európai Parlament képviselői ugyan sikeresen elfogadták az új vegyi anyag szabályozás, a REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals) kompromisszumos tervezetét, azonban az, jelenlegi formájában – a környezetvédelmi civil szervezetek, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország szerint – erősen kétséges, hogy el tudja-e érni eredeti célját, az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét.

Budapest, 2006. december 1.: Európai környezet- és egészségvédő civil szervezetek nem támogatják az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa között a REACH vegyianyag-szabályozásról zárt ajtók mögött megkötött megállapodást. A civil szervezetek felszólítják az EU parlamenti képviselőket, hogy a december közepén esedékes szavazás során erősítsék a környezeti és egészségügyi szempontokat a REACH szabályozásban.

Budapest, 2006. november 28.:  A Magyar Természetvédok Szövetsége, a Védegylet és a WWF Magyarország aggodalmukat fejezik ki a környezet- és természetvédelem intézményrendszerének további gyengítése és a költségvetési megszorítások miatt, amelyek a nemzeti parkok helyzetét is jelentosen megingatták.

Budapest, Brüsszel 2006. november 16. – Egy a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Bankfigyelő Hálózat és a Föld Barátai Európa által készített tanulmány rávilágít arra, hogy a 2007-2013 között a közép-kelet-európai országoknak juttatott európai uniós támogatásokból nem jut elegendő pénz a környezeti-, megújuló energetikai- és energiahatékonysági problémák megoldására. A pénzek elosztását szabályozó Operatív Programok, különösen Magyarországon és Lengyelországban, semmibe veszik az Európai Unió klímaváltozással és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos vállalásait.

A Magyar Természetvédők Szövetsége figyelemmel kíséri a kenyai Nairobiban november 6 - 17 között zajló ENSZ klímakonferenciát, ahol az országok delegáltjai többek között tárgyalnak a jövőbeli (2012 utáni) üvegházgáz kibocsátás-csökkentési vállalásokról, a fejlődő országok speciális helyzetéről és segítéséről, a Kiotói Jegyzőkönyv felülvizsgálatáról. A következőkben közérthető formában összefoglalót adunk olyan nairobi történésekről, eredményekről, melyek kihatnak az uniós/hazai klímapolitikára és közvetetten mindennapjainkra. Extra cikk: A GMO és az éghajlatváltozás viszonya.

A Jelentés-tervezet számos eredményről beszámol az NKP-II. első kétévi végrehajtása kapcsán. Az eredmények között láthatjuk a környezetvédelmi ipar fejlődését, a környezetvédelmi beruházások növekedését, a környezeti jogi és gazdasági szabályozórendszer fejlesztését, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi intézményrendszer fejlesztését, különböző mértékű előrehaladást az egyes akcióprogramok végrehajtásában és nem utolsó sorban a különböző környezeti elemek tekintetében több vonatkozásban javulást. Ugyancsak a jelentés tartalmaz megállapításokat arra vonatkozóan is, ahol a környezetállapotában romlás található, illetve bemutatja az NKP-II. időarányos teljesítésére vonatkozó pénzügyi teljesítéseket is.

Budapest, 2006. november 6.: A Magyar Természetvédok Szövetsége (a Föld Barátai nemzetközi zöld szervezet magyar tagja) a kenyai Nairobiban rendezett ENSZ klímakonferencia elso nyitónapján arra figyelmezteti a döntéshozókat, hogy az európai kormányzatoknak eros vezeto szerepet kell vállalniuk a továbbiakban az éghajlatváltozás mérséklése érdekében.