1. Tény: Magyarország bár exportra szorul, de nincsenek gázellátási problémái. Az Alföldön eddig kitermelt palagáz elenyésző, csekély, az éves hazai gázfogyasztás 1%-át sem fedezte 2024-ben. Energetikai és gazdasági szakértők is kritikusak. Mindezek azt jelzik, hogy nem indokolt a hazai palagáz-láz, nem kellene ebbe a zsákutcába belefutnia az országnak.
A kitermelt gáz egy része (akár 40%) nem hasznosul, hanem helyben kárba vész a metángáz elégetése vagy kiengedése és a szivárgások miatt. A kitermelés rendkívül költséges, a kutak hozama gyorsan csökken, ezért a vállalatoknak folyamatosan újabb és újabb kutakat kellene fúrniuk. (A békési Corvinus-projektnél kb. 50 palagáz kutat, a kiskunhalasinál kb. 100 kutat terveznek!) A kitermelt gáz a cégek tulajdona, nem a magyar államé, ezért az ellátásbiztonságra és a lakossági rezsiárakra érdemi hatása nincs.
2. Tény: A palagáz az egyik legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyag, nincs rá szükség az energiaátmenetben.
A palagáz 80–95%-ban metán, amely rövid távon sokszor (kb. 80-szor) erősebb üvegházhatású gáz a szén-dioxidnál. Nem-hagyományos jellege és emiatt a hagyományos gázkitermeléshez képest is drasztikusabb kitermelése további súlyosbító tényező. A palagáz már mérsékelt szivárgás mellett is nagyobb éghajlatrombolást, klímalábnyomot hagyhat, mint a szén, ezért a palagáz-kitermelés ellentétes Magyarország klímasemlegességi vállalásaival és az energiaátmenet irányával.
3. Tény: A hazai palagáz drága és fosszilis energiaforrás. A beruházásoknak nincs olyan társadalmi és helyi haszna, ami ellensúlyozhatná a várható hatásokat a lakosságra, környezetre.
A palagáz kitermelése nagyon költséges, nagy kockázatú. A negatív hatásokat a magyar lakosság szenvedi meg és fizeti meg, az egészségével, megélhetésével, a gazdák terméskieséssel stb. A magyar lakossági gázárra/rezsiárakra nem volt hatással és várhatóan nem lesz érdemi hatással a hazai palagáz-kitermelés.
A békési palagáz projekt eddigi tapasztalata, hogy a közelében élők (köztük gazdák) szempontjaival, aggodalmaival nem foglalkoznak. A palagáz-beruházás nem hoz helyi gazdasági fellendülést, nem segít valójában a térségnek és lakosainak. A speciális palagáz-technológia projektjei a helyi, környéki lakosság számára csak átmeneti, minimális számú és korlátozott (pl. alacsony hozzáadott értékű pl. őrző-védő) munkahelyet teremtenek. Miközben az érintett települések bevételei alig növekednek, a palagáz-beruházás hátrányai /(mező)gazdálkodásra veszélyek és várható környezeti kockázatok, jelentős por- és zajterhelés/ főként őket terhelik, az ő kiadásaikat növelik, a helyi lakosság életminőségét rontja.
4. Tény: A palagáz-feltárás és kitermelés környezetre, élővilágra és az emberekre, egészségre súlyosan kockázatos.
Nemzetközi kutatások szerint a rétegrepesztéses területeken magasabb a légúti megbetegedések, a születési rendellenességek és a daganatos betegségek aránya.
A palagáz nem-hagyományos jellege miatt (a hagyományos földgáznál is) súlyosabb környezeti, társadalmi, egészségügyi és gazdasági kockázatokkal, lehetséges hatásokkal jár. Ezek rövid és hosszú távon, utóbbinál akár évekkel később is jelentkezhetnek.
- Légszennyezés és annak egészségügyi kockázatai: a rétegrepesztés során a felhasznált, vegyi anyagokat tartalmazó „koktél” használatával veszélyes illékony szerves vegyületek kerülhetnek a légkörbe és a környezetbe – többek között rákkeltő benzol és metán. Számos, a palagáz-technológiában használt vegyi anyag okozhat rákos megbetegedéseket, asztmát és más légúti betegségeket, bőrkiütéseket és/vagy szív- és idegrendszeri károsodást. Hogy ezek mennyiségéről is képünk legyen: egyetlen palagáz-kút élettartama alatt több tonnányi vegyianyagról ír a szakirodalom.
- Jelentős vízhasználat a fúráshoz és rétegrepesztéshez (kb. 10-15 ezer köbméter egy palagáz-kútnál az élettartama alatt)
- Felszíni és felszín alatti víz- és talajszennyezési kockázatok a feltárásnál, kitermelésnél ill. palagáz-infrastruktúráknál használt vegyianyag-mix miatt, amelyek a helyi mezőgazdaságot, halászatot, élővilágot és lakosságot, hosszabb távon akár a gyógyfürdő-turizmust is veszélyeztethetik
- Fokozza az éghajlati válságot, amely már ma is súlyos károkat okoz Magyarországon és különösen az elsivatagosodás veszélyének kitett Alföldön. A palagáz elégetése jelentős mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, a gázt zömében alkotó éghajlatromboló metán szivárgása pedig nem kerülhető el teljesen sem a kitermelésnél, sem a szállításánál, felhasználásánál.
- A rétegrepesztés és a palagáz termelést kísérő szennyvíz földbe sajtolása földrengés-kockázattal jár.
A Miért van szükség palagáz-moratóriumra 1. pontjában és a palagáz programoldalunkon részletesebben kifejtettük.
5. Tény: A palagáz-moratórium egyszerre védi a környezetet, a gazdaságot és a helyi közösségeket.
Elsősorban az Alföld vízkészletei és termőföldjei nyernek, hiszen megelőzhetők azok a visszafordíthatatlan károk, amelyeket a vízszennyezés, az intenzív vízfelhasználás vagy a földrengéskockázat okozhatna. A lakosság számára a moratórium biztonságot és kiszámítható környezetet jelent, a gazdáknak pedig a talaj és a termés védelmét.
A hazai döntéshozók számára ez felelős, hosszú távú és társadalmilag támogatott lépés, amely megelőzi a jövőbeli konfliktusokat és kárigényeket. A gazdaság is jól jár: nem kötjük magunkat egy költséges, bizonytalan és klímakockázatos technológiához, helyette a valódi megoldások – energiahatékonyság, megújulók, helyi energiafüggetlenség – felé mozdulhatunk.
További információ a palagázról és a hazai palagáz-projektekről a Magyar Természetvédők Szövetsége palagáz programja oldalán: www.mtvsz.hu/palagaz
Több éve dolgozunk azon, hogy a palagáz-projektek környezeti és társadalmi kockázatai ismertté váljanak, és a helyiek érdekei ill. a környezet védelmében részt veszünk az engedélyezési eljárásokban (véleményezés stb.).
Kérdésed van? Küldd el a stoppalagaz(kukac)mtvsz.hu e-mail címre, és megválaszoljuk!
