Az Energiahatékonysági Világnapon a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) kéri a kormányt, hogy vonja vissza azt a Brüsszelbe benyújtott átcsoportosítási kérelmet, amelyben a lakóépületek helyett a középületek energiahatékonysági felújítására irányítaná át az EU pénzek egy részét. Több mint 900 ezer lakásban évek óta várják az EU-támogatásokat a felújításhoz, miközben az NFM által nemrégiben kiírt hitel-pályázatok csak ezek töredékére elegendőek és nem indítják be a szükséges felújítás-hullámot.

A Magyar Természetvédők Szövetsége levélben fordult Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez, hogy Magyarország támogassa az ENSZ-ben a multinacionális vállalatok tevékenységét szabályozó nemzetközi egyezményt.

A Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözli az Európai Parlament döntését, mely lehetővé tenné, hogy megismerhető legyen az összes cég és vagyonkezelő tényleges tulajdonosa. Most a tagországokon a sor, hogy a Parlament mellé álljanak és biztosítsák az adóparadicsomok nagyobb átláthatóságát.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Bankfigyelő Hálózat február 22-én szervezett országos fórumán az aktuális zöldgazdasági, energetikai fejlesztési lehetőségeket - pályázat, hitel, egyéb konstrukciók - mutatta be az érdeklődő lakosság, kkv-k ill. civilszervezetek, cégek, szövetségek számára. A tovább-ra kattintva az előadásanyagok és a fórum lényegi jegyzete letölthető - friss, hiteles információkkal a ma induló MFB lakossági energiahatékonysági hitelről, az Otthon Melegéről és más energiás pályázatokról.

Kezdetét veszi a „A Világörökség részét képező barlangok, jelentős földtudományi értékkel rendelkező mesterséges üregek védelmét és az ezekhez kapcsolódó sérülékeny élővilág megőrzését célzó természetvédelmi beavatkozások az Aggteleki Nemzeti Park területén”(KEHOP-4.1.0-15-2016-00015)című projekt megvalósítása. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 306,7 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Kormány által biztosított pályázati forrás keretében. A projekt a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében valósul meg.

Hogyan pusztítja bolygónkat és zsigereli ki a szegényeket a biodízel és az aprósütemény? Az olajpálma ültetvények ökológiai lábnyoma és a mögötte álló pénz. A 2016. november 24-i "A termőtalaj, a termőföld védelmének aktuális kérdései" c. konferencián munkatársunk előadásának szövege.

Kiábrándító hírként fogadta a Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet Egyesület azt, hogy az Európai Parlament rábólintott az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményre (CETA). Az egyezmény elfogadásával az Európai Parlament még több hatalommal ruházza fel a nagyvállalatokat, és szembemegy az emberek érdekével, valamint nem szolgálja a környezetünk védelmét. Annak érdekében, hogy elkerülhessük az egyezmény teljes körű hatályba lépésével várható negatív környezeti és társadalmi hatásokat, a zöld szervezetek azt várják a magyar országgyűlési képviselőktől, hogy a tagállami ratifikálási folyamat során utasítsák el a CETA-t.

A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet Egyesület közös levélküldő kampányban [1] kéri az Európai Parlament (EP) magyar képviselőit, hogy utasítsák el az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt (CETA). A CETA-ról 2017. február 15-én plenáris szavazáson dönt az EP. Az egyezmény szembemegy Magyarország alaptörvénybe foglalt génmódosítás-mentességével, veszélyezteti a lakosság egészségét, és nem garantálja kellőképpen a természeti környezet és a klíma védelmét.

(MTI) - Magyarországnak elemi nemzeti érdeke, hogy az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai megvalósuljanak 2030-ig - hangsúlyozta Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) titkára a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen rendezett konferencián kedden, Budapesten.

Projekt kezdete: 2017. február 3 Projekt vége: 2018. december 31. A V4-es országos nagymértékben levannak maradva számos környezeti probléma mentén az EU-s átlagtól. Elég, ha csak például az újrahasznosítás alacsony részarányára és a hulladéklerakás túlzottan magas értékére gondolunk. A fenntartható fejlődési célok elérése érdekében meg kell erősíteni és fejleszteni kell a civil társadalom aktív szerepét.