Az Európai Parlament helyzetbe hozza a megújulós kiserőműveket

Az Európai Parlament helyzetbe hozza a megújulós kiserőműveket
Az Európai Parlament energia szakbizottsága támogatta az energiapiacok reformját, amiben teret adnak a megújuló áramtermelőknek és korlátozzák a fosszilis erőművek támogatását. Ellenben megszavazták az új gázinfrastruktúrák kiemelt uniós támogatását.

Az Energia szakbizottság az Unió ún.Tiszta energiát mindenkinek csomagja részeként szavazott tegnap az európai villamosenergia-piac jövőjét 2030-ig meghatározó szabályozásról.

A képviselők üzenete egyértelmű: a csomagban segítenék a szerte Európában és itthon is egyre elterjedtebb helyi energiaközösségeket, lakosságot az árampiachoz való hozzáférésben. Támogatták, hogy a meglevő és a kisléptékű (500 kW alatti) új megújuló áramtermelőknek elsőbbsége legyen a hálózatba eladni a megtermelt áramot, ne hátráltassák őket a fosszilis árameladók. Ha a tagállam úgy dönt, akkor a helyi közösségi energia kezdeményezések is kaphatnának elsőbbségi hozzáférést.

"A döntéssel az Európai Parlament teret ad a helyi megújuló energia kistermelőknek, hogy megfelelően hozzáférjenek az árampiachoz és kivehessék jól megérdemelt részüket az energiaátmenetből. A tagállamokon a sor, hogy ebben a haladó szellemben tárgyaljanak tovább az Európai Bizottsággal és a Parlamenttel. Például támogassák, hogy kevesebb kötelezettség terhelje a háztartások, önkormányzatok, iskolák megújulós kiserőműveit, mint a nagyerőműveket, mert ez biztosítana igazságos helyzetet az árampiacon, hiszen teljesen más alapon működnek”- mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat-energia programvezetője.

„Ha a tagállamok élnek a lehetőséggel, akkor jelentősen növelhetik az energiabiztonságot, hiszen a helyi energiatermelés nem függ más országoktól, és a kevés helyre telepített nagy erőművekhez képest sokkal kevésbé van kitéve olyan kockázatoknak, mint a természeti csapások és a terrorizmus” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A képviselők megerősítették az Európai Bizottság javaslatait azzal is, hogy szigorúbb kapacitásmechanizmusokra szavaztak, ezeket ugyanis eddig gyakran használták a legszennyezőbb és gazdaságtalan, bezárásra érett erőművek hátsó kiskapus támogatására azzal a címszóval, hogy készenlétben állnak. A döntéssel könnyebb lesz csökkenteni a kibocsátásokat és a fosszilis tüzelőanyagok felé való piaci elfogultság is csökkenne.

"Az eredményeket a környezetvédő civil szervezetek saját sikerüknek is tekintik, hiszen folyamatosan szorgalmazták, hogy képviselők a megújuló energiáknak kedvező szabályozásra szavazzanak” – állapította meg Lukács András.

Végül a képviselők egy olyan indítványról szavaztak, amely elutasítaná az EU új kiemelt közös projektek listáját (PCI) azon az alapon, hogy az több mint 100 új gázinfrastruktúra-projektet tartalmaz. Ezek nemcsak többnyire az energiaátmenetet veszélyeztető, gazdaságtalan, uniós pénzszórással végződő projektek lennének, hanem jelentős részük a helyiek érdekeivel ellentétes és vitatott, környezeti és társadalmilag is káros. Bár az indítvány végül nem ment át, a képviselők negyede támogatta, ami jelzés értékű.

 

Kép forrása: CAN Europe