Az MTVSZ álláspontja az új 208/2025. (VII. 17.) kormányrendeletről, amely 2025. július 20-tól engedélyezi, sőt kiemelt fontosságú közérdeknek minősíti az olaj- és gáztermelést hazánk Natura 2000 védettségű természetvédelmi területein. 

A tihanyi  Kenderföldeken immár a sokadik beruházást tervezik pár éven belül. A segítségetekkel már több alkalommal is sikerült megakadályoznunk a beépítést.

Szeptembertől Magyarországon is elindulhatnak a társasházi energiaközösségek. A sikeres, igazságos és társadalmilag elfogadott működés érdekében kulcsfontosságú, hogy a  társasházi energiaközösségben részt vevő társasházi lakások számára az okosmérők automatikusan és ingyenesen járjanak, valamint a társasházon belül termelt és helyben, azonnal elfogyasztott villamos energia mentesüljön a rendszerhasználati díj alól.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége felhívása a magyar önkormányzatokhoz. A települések extrém hőhullámok és tartós csapadékhiány közepette próbálnak működni – a városi hőszigetek pedig tovább súlyosbítják a helyzetet. A zöldfelületek, parkok, ligetek szerepe most különösen felértékelődik, ám az önkormányzati gyakorlat gyakran ennek ellenében hat: közterületeken továbbra is rendszeres a teljes nyírás, még a legnagyobb forróság idején is.

Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Reflex Környezetvédő Egyesület, a nemzetközi civil szervezeti koalíció részeként figyelmeztetik a döntéshozókat: az elfogadott sevillai konferencia záródokumentum nem hoz valódi változást, és sajnálják, hogy bizonyos pontokon az EU is blokkolta az előrelépést.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Reflex Környezetvédő Egyesület is részt vesz azon a négynapos ENSZ-csúcstalálkozón Sevillában, ahol elvileg a globális dél országainak finanszírozásáról döntenek – de a civilek szerint a jelenlegi javaslat csak tovább mélyítené az igazságtalanságot.  

Hosszú távú, kiszámítható lakáskorszerűsítési programot sürget a Magyar Természetvédők Szövetsége  A magyar háztartások több, mint négyötödét, mintegy 3,85 millió otthont kell energetikailag korszerűsíteni, ami nemcsak a lakosságnak jó: kulcs ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a Klímatörvényben tett vállalását, hogy 2050-re klímasemleges gazdasággá válik. Az épületek a hazai energiafogyasztás 40 százalékát teszik ki. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint minden lehetséges európai uniós, magyar állami és magánforrást mozgósítani kell a lakások energetikai korszerűsítése érdekében, elősegítve ezzel az éghajlatvédelmi célok elérését is. 

A Zöld Civil Díjak átadása volt a fénypontja az idén június 20-21-én Salgótarjánban megrendezett Zöld Civil Országos Találkozónak. A Zöld Civil Díjat a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Együttműködése (Zöld Civil Együttműködés) hirdeti meg évről-évre, s az elismeréssel olyan személyek munkáját méltatják, akik kiemelkedő tevékenységükkel hosszú távon hozzájárultak a hazai zöld civil közösség fejlődéséhez és a környezetvédelem ügyének előmozdításához.  

A hazai éghajlat- és energiapolitikát 2030-ig meghatározó Nemzeti Energia és Klímaterv felülvizsgálata felemás eredményt hozott a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint. A NEKT ugyanis nem teszi a klímatörvényben vállalt 2050-re elérendő klímasemlegességi pályára a magyar gazdaságot és az újraiparosítást egy évtizedre felmenti a kibocsátáscsökkentés alól. A szakmai civilszervezetek a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) koordinálásában "A klímatervek végrehajtása be kell csukja a kiskapukat" címmel június elején NEKT értékelő jelentést adott ki. Európai Bizottság is frissen értékelte a benyújtott tagállami klímaterveket.