200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet törvényjavaslatot dolgozott ki, hogy Magyarország ne csak formálisan, hanem érdemben válaszoljon a klímaválságra
Civil szervezetek sajtótájékoztató keretében mutatták be azt a klímatörvény-javaslatot, amely mintegy 200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet részvételével készült el a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Green Policy Center koordinálásával.
A civil klímatörvény-javaslatnak különös aktualitást adnak az országot is sújtó hőhullámok, az aszály és a vízhiány, valamint az, hogy a kormány felvette az őszi törvényalkotási programjába a klímavédelmi törvény módosítását. Ez fontos előrelépés. A kérdés így már nem az, hogy lesz-e klímatörvény-módosítás, hanem az, hogy milyen tartalmú lesz: formális jogalkotási válasz születik-e, vagy olyan törvény, amely valódi védelmet ad a hőhullámokkal, aszállyal, vízhiánnyal és más klímakockázatokkal szemben.
A civil klímatörvény-tervezet nem egyszerűen magasabb kibocsátáscsökkentési célt javasol, hanem szélesebb keretbe helyezi a klímavédelmet. Ahogy Baranyai Gábor jogász, a törvényjavaslat főkodifikátora fogalmazott: „Az éghajlatváltozás nem egy szűk környezetvédelmi szakpolitikai terület, hanem a társadalom és a gazdaság egésze működésének lenyomata. Ezért a javaslat éghajlatvédelmi fókuszú, de széles hatályú fenntarthatósági kerettörvény. Nemcsak a klímasemlegesség elérésére adna jogi keretet, hanem az energia- és természeti erőforrás-használat csökkentésére, a természeti erőforrások megőrzésére és helyreállítására, az igazságos átmenetre, valamint a helyi közösségek önellátó- és ellenállóképességének megerősítésére is.”
„A tervezet egyik fő újdonsága, hogy a klímapolitikát három egyenrangú pillérre építi: kibocsátáscsökkentésre, alkalmazkodásra és rezilienciára. Vagyis nemcsak azt mondaná meg, hogyan csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása, hanem azt is, hogyan készül fel az ország a hőhullámokra, az aszályra, a vízhiányra, a szélsőséges csapadékra és a természeti rendszerek romlására” – emelte ki Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy „átfogó, új klímatörvényre van szükség, amely megregulázza a szennyezőket, felkészíti a társadalmunkat a változásokra, megelőzi a nagyobb katasztrófákat, és segít a természetnek gyógyulni és alkalmazkodni.”
A javaslat rögzítené a 2030-as, 2040-es és 2050-es célokat, és bevezetné a nemzeti és ágazati karbonköltségvetések rendszerét. Ez azt jelentené, hogy a klímacélok nem maradnának általános politikai vállalások: ötéves időszakokra lebontott, mérhető és ellenőrizhető kibocsátási keretekhez kellene igazítani az ágazati döntéseket.
A tervezet erősen épít a természeti rendszerek szerepére. A táj, a talaj, a víz, az erdők és a biológiailag aktív felszínborítás nem kiegészítő környezetvédelmi szempontként jelennek meg, hanem a klímavédelem alapjaként. A törvényszöveg külön foglalkozik a vízhiánnyal, a területi hőterheléssel, a vízmegtartással, a természetalapú megoldásokkal és az ökoszisztémák helyreállításával.
„A klímatörvényben tükröződő paradigmaváltás átformálja az erdőgazdálkodó és természetvédő ágazatok együttműködését, és hozzájárulhat egy értékrendbeli és életmódbeli szemléletváltáshoz” – hangsúlyozta Gálhidy László, a WWF programfelelőse.
A társadalmi oldalhoz kapcsolódik az Igazságos Átmenet Terv. Ennek célja, hogy az átállás vagy éppen az alkalmazkodás elmaradásának költségei ne aránytalanul a sérülékeny háztartásokra, településekre, térségekre, gazdákra vagy kisvállalkozásokra háruljanak. Külön figyelmet kap az energiaszegénység, a vízszegénység és a hőhullámok idején jelentkező hűtési szegénység.
Tóth Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület programvezetője a mezőgazdaság és a biológiai sokféleség kapcsolatát emelte ki. „A gazdálkodás jövője azon is múlik, meg tudjuk-e őrizni a talajéletet, a beporzókat és a táji sokféleséget. A tervezet mezőgazdasági részei – a klímaalkalmazkodási célterületek, a szabályozási irányok és a támogatási háttér – ezt az átállást segítenék. Fontos értéke, hogy mindez átlátható, részvételi folyamatban készült.”
Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA főtitkára szerint a klímaadaptáció csak a gazdák bevonásával lehet sikeres. „A gazdák nap mint nap érzik a klímaváltozás hatásait, de az intézkedéseknek egyszerre kell szolgálniuk a klímavédelmi célokat és a gazdálkodás megélhetési feltételeit. Ez tiltásokkal, megértés és elfogadás nélkül nem működik. Azért vettünk részt a munkában, hogy a gazdálkodói szempontok is megjelenjenek.”
„Bízom benne, hogy a kormányzat komolyan fogja használni ezt a tervezetet, és ugyanilyen átfogóan gondolkodik majd az éghajlati krízisről. A civil klímatörvény értéke, hogy tükröt mutatva világos jelzi, mire lenne szükség” – fogalmazott Feiler József, az Európai Klíma Alapítvány regionális igazgatója.
A civil szervezetek szerint a klímatörvénynek nemcsak célokat kell rögzítenie, hanem végrehajtási, pénzügyi, intézményi és jogi garanciákat is kell adnia. Ettől válhat olyan kerettörvénnyé, amely egyszerre védi az ország alkalmazkodóképességét, természeti erőforrásait és a társadalom biztonságát.
A civil klímatörvény tervezete a www.ujklimatorveny.hu oldalon érhető el.
Közvetlen letöltési link:
https://ujklimatorveny.hu/wp-content/uploads/2026/07/Civil_klimatorveny_javaslat_final-pdf.pdf
