Mit várnak a fiatalok egy új magyar klímatörvénytől? Hogyan lehet egy törvény egyszerre számonkérhető, igazságos és a jövő generációk szempontjait is figyelembe vevő? És milyen szerepe lehet a fiataloknak abban, hogy a klímapolitika ne távoli ígéret, hanem valódi cselekvésre és megoldásra törekedjen?
Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk a Youth Policy Academy - Engage, Connect, Empower projekt keretében megvalósított ifjúsági párbeszéd során. A Fiatalok Magyarország új klímatörvényéért eseménysorozat során fiatalok javaslatokat fogalmaztak meg új klímatörvényhez, illetve közösen gondolkodtak ifjúsági szervezetek és civil szereplők képviselőivel azon, hogyan lehet a fiatalok szempontjait a klímatörvény körüli szakmai és társadalmi folyamatban erősíteni.
Miért éppen a klímatörvény?
A magyar klímatörvény megújítása különösen fontos szakpolitikai pillanattá vált. Az Alkotmánybíróság döntése után az Országgyűlésnek 2026. június 30-ig új, átfogóbb éghajlatvédelmi szabályozást kell alkotnia. Ez nemcsak jogalkotási feladat, hanem lehetőség is: esély arra, hogy a klímavédelemről szóló szabályozás erősebben foglalkozzon az alkalmazkodással, az ellenállóképességgel, a társadalmi igazságossággal és a jövő nemzedékek érdekeivel.
A fiatalok különösen érintettek ebben a folyamatban. Ők fognak a leghosszabb ideig együtt élni azokkal a döntésekkel, amelyeket ma hozunk meg az energiahasználatról, a közlekedésről, a mezőgazdaságról, a városainkról, a vízről vagy éppen a természet védelméről. Ezért fontos, hogy a klímatörvény előkészítése során ne csak szakértők és döntéshozók beszéljenek a jövőről, hanem azok is, akiknek ez a jövő a saját életüket jelenti.
Ifjúsági műhely a klímatörvényről
A program első részében meghívott döntéshozók, ifjúsági szervezetek képviselői és civil szereplők osztották meg gondolataikat a készülő klímatörvény tervezetről, a jelenlegi szakpolitikai helyzetről és arról, miért fontos a fiatalok bevonása a klímapolitikai döntésekbe. Ezt követően a résztvevők kérdezhettek, vitázhattak, és közvetlenül reagálhattak az elhangzottakra.
A műhely második felében a fiatalok kisebb csoportokban dolgoztak tovább. Három fő kérdés mentén gyűjtöttek ötleteket: milyen alapvető elemeknek kell szerepelniük egy új klímatörvényben; milyen célokat, eszközöket és intézményi megoldásokat tartalmazzon a törvény az ifjúság szempontjából; és hogyan lehetne a fiatalokat érdemben bevonni a törvény előkészítésébe.
A csoportok a közös munka után bemutatták egymásnak a közösen megfogalmazott javaslatokat. A beszámolókból világosan kirajzolódott: a fiatalok nem általános üzeneteket, hanem konkrét, szakpolitikai szempontból is releváns javaslatokat fogalmaztak meg.
Mit kérnek a fiatalok?
A műhely egyik legerősebb üzenete az volt, hogy az új klímatörvény legyen világos, számonkérhető és betartható. A résztvevők szerint a hosszú távú célok önmagukban nem elegendőek: szükség van rövidebb távú mérföldkövekre, átlátható beszámolásra, független ellenőrzésre és olyan intézményi garanciákra, amelyek biztosítják, hogy a klímapolitikai vállalások ne maradjanak papíron.
A fiatalok kiemelték azt is, hogy a részvételük ne jelképes gesztus legyen. Olyan megoldásokat javasoltak, amelyek valódi beleszólást adnak a fiataloknak a klímapolitikai döntések előkészítésébe, végrehajtásába és nyomon követésébe. Felmerült például ifjúsági klímatanács, rendszeres ifjúsági konzultációk, valamint a diák- és hallgatói önkormányzatok erősebb bevonása is.
A beszélgetésekben központi szerepet kapott az oktatás és a mentális egészség kérdése. A résztvevők szerint a klímaválságról szóló oktatásnak gyakorlatiasnak, cselekvésre ösztönzőnek és támogató jellegűnek kell lennie. Nem elég információt adni a válságról: segíteni kell a fiatalokat abban is, hogy feldolgozzák a klímaszorongást, megértsék a rendszerszintű összefüggéseket, és megtalálják saját cselekvési lehetőségeiket.
A szakpolitikai javaslatok között megjelent az energiahatékonyság, a megújuló energia, az energiaközösségek támogatása, a közösségi közlekedés és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, a regeneratív mezőgazdaság, a természetalapú megoldások, a vízmegtartás, a biodiverzitás védelme, valamint az élhetőbb, zöldebb városok ügye is.
A javaslatok útja a szakmai folyamatba
A fiatalok javaslatait közvetlenül eljuttattuk azoknak a szakértőknek és civil szervezeteknek, akik az új magyar klímatörvény szakmai koncepcióján és normaszövegén dolgoznak és több javaslat beépült a készülő tervezetbe.
Ez a visszacsatolás különösen fontos volt. A fiatalok így nemcsak elmondták a véleményüket, hanem azt is megtapasztalhatták, hogy egy jól felépített részvételi folyamatban a javaslataik valóban eljuthatnak a szakpolitikai előkészítésig.
Fiatalok, mint szakpolitikai szereplők
A fiatalok nemcsak résztvevői lehetnek a klímapolitikai beszélgetéseknek, hanem érdemi javaslattevői is. Ha megfelelő információt, teret és visszacsatolást kapnak, képesek összetett szakpolitikai kérdésekről gondolkodni, közösen ajánlásokat megfogalmazni, és saját szempontjaikat összekapcsolni a jogalkotási és érdekképviseleti folyamatokkal.
A klímatörvényről szóló ifjúsági párbeszéd megmuttatta, hogy a fiataloknak van mondanivalójuk arról, milyen országban szeretnének élni.
Az esemény során fiatal civil szervezetek képviselőit kérdeztük meg arról miért fontos a fiatalok hangja az új klímatörvény megalkotásában. Az erről készült rövid videó itt tekinthető meg.
