Közel 150 résztvevő követte – részben online,
Történelmet írhatunk
2025 történelmi év lehet egy igazságosabb, fenntarthatóbb világ felé vezető úton – azon az úton, ahol az utóbbi években megakadt a haladás. Sevillában sor kerül az ENSZ fejlesztésfinanszírozási folyamatának negyedik konferenciájára idén nyáron, ahol a világ vezetői dönthetnek a szükséges globális kormányzási reformokról. Ferenc pápa jubileumi évet hirdetett, és többek között felszólított a legszegényebb országok adósságának kezelésére.
A tanácskozás első felében a globális gazdasági igazságtalanság gyökereinek feltárása és a jelenlegi helyzet elemzése állt, míg a fórum második részében a gazdasági igazságtalansággal szembeszálló, előremutató jó gyakorlatokat mutattak be.
Fontos konklúziók
A konferencia legfontosabb konklúziója, hogy a jelenlegi, egyoldalúan a hitelezőnek kedvező nemzetközi adósságrendszert olyan jogi környezetbe kell helyezni, ami kiegyensúlyozza az erőviszonyokat. Egy ENSZ által létrehozott nemzetközi adósságkezelési-rendszer nemcsak a rászoruló országoknak és lakóiknak, hanem a bolygónak is kedvezőbb lenne. Arra a kérdésre pedig, hogy tud-e Magyarország segíteni a nemzetközi gazdasági igazságosság elérésében, egyértelmű a válasz: a nemzetközi adósságok terén semleges helyzetben lévő hazánk hídszerepet játszhat a globális észak és dél között, OECD, EU, IMF, Világbank és ENSZ tagságunk révén pedig hatékonyan tudunk tenni is a reformokért.
Megnyitó
A konferencia megnyitójában Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora arra intett, hogy a fogyasztás bálványozása jelentette globális zsákutcából az jelenthetne kiutat, ha megtalálnánk és alkalmaznánk az igazságosság egyetemes eszményét, és mértékletesen, a krisztusi elvek mentén élnénk. Hogy mit jelent mindez? Helyesen kell élni a természeti, a humán és a termelő tőkénkkel – összegezte a rektor.
Bándi Gyula, a jövő nemzedék szószólója megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az igazságosság kérdését globális, regionális, nemzeti, nemzeti-regionális, lokális és egyéni szinten kell értelmezni, és a szintek nem választhatók el egymástól. Az emberiséget összeköti a közös természeti és épített örökség, valamint a minket foglalkoztató közös gondolatok, kérdések: ezek az igazságosság és a fenntartható gazdaság kérdésében most összeérnek.
Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke, a rendezvény házigazdája a rendezvény aktualitásáról szólva elmondta, hogy az idei ENSZ fejlesztési fórum előtt fontos megismernünk a reformok szükségességét és a konkrét, támogatandó javaslatokat. Egy szomorú jubileum is apropót ad a rendezvénynek: 1825-ben Haiti elnyerte függetlenné vált, és mivel gyarmatának elvesztésével Franciaország gazdasága csorbult, Haitit egy kifizethetetlen összegű kárpótlásra kötelezték az állami fejlesztési bank felé. Az adósság kifizetésére Haiti egy francia magánbanktól vett fel hitelt, és ezzel megkezdődött az újkori, a gazdag országoknak kedvező adósságkultúra története.
Hatékony segítség fejlesztő programokkal
Kovács Péter, a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. vezérigazgatója konkrét fejlesztési programokkal mutatta be, hogyan nyújt segítséget Magyarország az arra rászoruló országoknak. Az ügynökség humanitárius válságokkal sújtott térségekben 2017-es indulása óta 70 országban 400 különböző jellegű fejlesztő programot indított 42 milliárd forint értékben, s ezzel 2 millió embernek segített otthona megőrzésében vagy a hazatérésben. „A segítség hatékonyságát nem a pénz, hanem a tudás határozza meg, amit átadunk egy-egy közösségnek” – hangsúlyozta a vezérigazgató – „Magyarország abban érdekelt, hogy a függőségi viszonyokat megszüntesse, ezért a gyökérokokat szeretnénk megszüntetni, és nem tüzet oltani.”
Küszöbön álló jelentés a globális gazdasági igazságtalanságról
A konferencia egyik kiemelt programpontja volt Maia Colodenco, a Buenos Aires-i Egyetem közgazdászának online előadása. A közgazdász többek között betekintést engedett a Pápai Társadalomtudományi Akadémia (PASS) és a Columbia Egyetem Kezdeményezés a Politikai Párbeszédért (IPD) által létrehozott jubileumi szakértői bizottság publikálás előtt álló jelentésébe. A tanulmány, melyben Maia Colodenco is közreműködött, Stiglitz professzor vezetésével készült, és a növekvő államadósság- és fejlesztési válságok kezelésére irányul. Aggodalomra ad okot, hogy a nemzetközi hitelezői piacon az állami szereplők mellett a bankok és egyéb piaci szereplők egyre nagyobb teret nyernek, és a geopolitikai viszonyokból eredően az adósságrendszer egyoldalúan a hitelezőknek kedvez. Így fordulhat elő, hogy ma 3,3 milliárd ember él a Földön, akiknek kormánya többet költ adósságtörlesztésre, mint polgárai egészségügyi ellátására vagy oktatására. A reformok érvényesítését nemzetközi felügyeletnek kell ellátnia, a méltányosság, valamint a bolygó és az ember érdekei szem előtt tartásával.
Riasztó méreteket ölt az igazságtalanság
Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának elnöke arra figyelmeztetett, hogy nagyon messzire kerültünk az igazságos világtól. Jelenleg a világ leggazdagabb 1 milliárd lakosa élvezi a földi javak 72%-át, míg a legszegényebb 1 milliárd ember ennek mindössze 1 %-án osztozik. Sokkoló adat, hogy ma is évente 9 millió ember hal éhen, köztük rengeteg gyermek. Mégis, míg az ENSZ országok költségvetésében 2443 milliárd dollár a fegyverkezés, addig a humanitárius programokra ennek töredéke, 52 milliárd dollár jut. 54 ország áldozza a jövedelme több mint 10%-át adósságszolgáltatásra, és az elmúlt évek nagy krízisei – a pénzügyi válság, a Covid-pandémia, az ukrajnai háború – csak súlyosbították a helyzetüket: a kamatok növekedtek, míg a törlesztési futamidő csökkent. „Sürgetően fontos a bűnös pénzügyi struktúrák megtörése, kiváltképp az adóparadicsomok és az adóelkerülések felszámolása, valamint a gazdagok megadóztatása.” – összegezte Székely János.
Gondoljuk újra a globális gazdasági döntési rendszert!
Luísa Fondello, a Caritas Europa vezető nemzetközi együttműködési referense hangsúlyozta, hogy nemcsak adósságválság van, hanem fejlesztési válság is. Jóllehet a nagy nemzetközi hitelezők – mint az IMF és a Világbank – a kezdetek óta a produktivitásra helyezték a hangsúlyt, vám és export megállapodásokkal nyomatékosítva akaratukat, ez a modell kényszerpályára állította a gazdaságokat. Az alacsony jövedelmű országok a mezőgazdasági termékek exportjára vannak rászorítva, még akkor is, ha az élelmiszerexport mellett az országban éhezés pusztít. A Caritas a globális gazdasági döntési rendszer újragondolását szorgalmazza: a szegényebb országoknak nincs döntéshozó hatalmuk, ezért nem tudják érvényesíteni saját igényeiket, szükségleteiket, ezáltal az igazságtalan struktúrák tartóssá válnak. A gazdasági reformokat öt területen szükséges végrehajtani a Caritas szerint: méltányos kereskedelem, igazságos adósság, igazságos és hatékony belső adósság, igazságos erőforrás-elosztás, valamint demokratikus gazdasági döntéshozatal.
Visszaköszön az egykori gyarmati világ
Jean Saldana, a European Network on Debt and Development (Eurodad) igazgatója az általa vezetett globális hálózatot bemutatva kiemelte, hogy világszerte rengeteg civil szervezet – közte az Magyar Természetvédők Szövetsége – segíti a munkájukat, akik közvetlen kapcsolatban állnak a gazdasági igazságtalanság miatt hátrányos helyzetben lévő közösségekkel. Az igazságos gazdaság lehetősége szorosan összefügg a fenntarthatósági fejlődési célok megvalósításával (SDG), ezek közül azonban mindössze 17% van sínen. Pénzből egyébként nincs hiány – állította az igazgató –, de ebből kevés jut a közfinanszírozásba. Nézzünk szembe a tényekkel, hogy mindmáig az egykori gyarmatosító országok irányítanak, így egy elavult rendszer terheit nyögi a globális dél. A közelgő sevillai csúcstalálkozó hatalmas lehetőség – mutatott rá az igazgató asszony – de konszenzuson és lemondásokon alapul az igazságos feltételek megteremtése. A csúcs jelentőségét a többszörös válság nyomatékosítja, az Eurodad mégis bízik a reformok sikerében. Ennek fényében elindította az Igazságosság kora (Era of justice) kampányát, melyhez jól illeszkedik az Adósságból reményt (Turn debt to hope) petíció is.
Magyarország felelőssége és lehetősége
A konferencia első részének záró előadásában Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke Magyarország szerepvállalásának lehetőségeit taglalta a reformfolyamatban. Magyarország ugyan ma már boldogul a nemzetközi adósságainak törlesztésével, de nekünk is volt adósságválságunk, emiatt sem tudott megtörténni a rendszerváltással a vágyott jóléti fordulat sem. Ugyanakkor déli és keleti kapcsolataink és a globális „elit” klubokban – mint az EU, Világbank, IMF, OECD - betöltött tagságaink miatt hazánk alkalmas lenne az összekötő szerepre a leendő tárgyalások során. A felpörgetett fogyasztás miatt fenntarthatatlan GDP növekedés, és vele a környezeti károk egyik oka éppen az államadósságok törlesztésének szükségessége – mutatott rá a társelnök. Az államadósságok léte alapvetően akadályozza a fenntarhatóság felé elmozdulást. Emellett Magyarországnak az is felelőssége, hogy túlfogyasztók vagyunk, a sérülékenységünk mégis alacsonyabb, mint a déli országoké, akiknél a klímaváltozás hatásai jobban lecsapódnak.
Az Adósságból reményt petíciókampány egyik magyar koordinálója a Magyar Természetvédők Szövetsége: https://adossagbolremenyt.mtvsz.hu
Jó gyakorlatok hazánkban
A konferencia második részében – a délutáni blokkban – négy hazai jó gyakorlat mutatkozott be, melyek a társadalmi igazságtalanság enyhítését célozzák. Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos Igazgatója stratégiai együttműködéseiken keresztül mutatta be, hogyan segíti a Katolikus Caritas a fenntartható fejlődést és globális igazságosságot. Az együttműködések lehetővé teszik, hogy ne a helyszínen kelljen ötletelni a segítségnyújtás módján, hanem azonnal, közvetlenül és konkrétan lehessen közbeavatkozni a krízist elszenvedő országban. Ilyen stratégiai együttműködés áll fenn a Caritas Lebanon és a Caritas Hungary között 2016 óta.
„Menjetek a perifériákra!”
Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatok vezetője a Szeretetszolgálat globális szolidaritási programjaiba nyújtott betekintést. A Szolgálat a „Menjetek a perifériákra!” jegyében, proaktív szemlélettel végzi nemzetközi segélyező tevékenységét, kiemelten Afrika, Délkelet-Ázsia és a Közel-Kelet térségeire fókuszálva. Fontos tudni, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat részéről egyetlen adományozásnál sincs donorérdek, az adomány nincs kondíciókhoz kötve. „A 2015-ös menekültválság, majd a Covid-pandémia világossá tette, hogy a tőlünk távoli problémák is a mi problémáink, hiszen a globalizáció felszámolta a nagy földrajzi távolságokat.” – figyelmeztetett Solymári Dániel.
Hálózatban a hatékony segítségnyújtásért
Hamvas Bálint, a HAND Nemzetközi Fejlesztési Szövetség ügyvezető igazgatója a szakmai ernyőszervezetet bemutatva elmondta, hogy 2003 óta fognak össze olyan szervezeteket, akik nemzetközi fejlesztéssel, humanitárius segélyezéssel és fenntarthatóságra neveléssel foglalkoznak – az MTVSZ ennek a hálózatnak is tagja. A Szövetség célja, hogy a fenntartható fejlődési célokkal harmóniában tevékenykedjen a globális igazságosságért. Az igazgató emellett betekintést adott több, Afrikában tevékenykedő tagszervezetük fejlesztési projektjébe.
Az igazságosság kora
A délutáni blokk az MTVSZ szemléletformáló, fenntarthatóságra nevelő programjainak bemutatásával zárult. Horváth Kinga, a Magyar Természetvédők Szövetsége fenntarthatóságra nevelési programok vezetője úgy fogalmazott, hogy az ő munkájuk, hogy mindaz, amiről a konferencián beszéltek a résztvevők hogyan jut el fiatalokhoz, gyerekekhez? A fenntarthatósági üzeneteket többek között kreatív kerettörténetekkel rendelkező országos vetélkedőkkel – mint Az igazságosság kora, a SzabaduLÁSS, a Séf the World –, kiállításokkal, egyedi fejlesztésű társasjátékokkal, előadásokkal és iskolai foglalkozásokkal, pályázatokkal, valamint ifjúsági önkéntes programokkal juttatják el a célközönséghez. Az MTVSZ ificsapatának tagjai egyébként június végén indulnak Sevillába, hogy a fiatalok kéréseit tolmácsolják az ENSZ-csúcstalálkozó felé egy igazságosabb jövő érdekében.
A konferencia az Európai Unió DEAR programjának társfinanszírozásával valósult meg.
A „Fenntarthatóság, állóképesség – az éghajlatváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás társadalmi kihívásai” című projekt keretében támogatta az Energiaügyi Minisztérium.
