A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Levegő Munkacsoport (LMCS) elfogadhatatlannak tartja, hogy bármiféle hatástanulmány vagy szakértői, társadalmi egyeztetés nélkül, salátatörvényben akarja a magyar kormányzat sebtében drasztikusan csökkenteni a palagáz bányajáradékát. Ez ugyanis sem az energiabiztonságot, sem a lakosság érdekeit nem szolgálja.
Kedden kezdte az energetikai salátatörvény-javaslat tárgyalását az Országgyűlés. Ebben szerepel a bányajáradék 12%-ról 2%-ra olyan csökkentése, amely a palagáz, azaz a nem hagyományos szénhidrogének közvetett állami támogatását jelenti.
„Ha a palagáz olyan jó gazdasági lehetőség lenne Magyarországnak, mint ahogyan a kormányzat és egyes fosszilis lobbisták állítják, akkor miért van szükség a belőle származó állami bevételek lenullázására? A makói gázkészlet feltárásába a sokadik multicég, köztük az orosz Gazprom-hátterű NIS is belebukott. Ezeket a fejlesztéseket a bányajáradék csökkentése sem fogja gazdaságossá tenni” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
Európában hasonló befektető-csalogató lépések ellenére a palagázban gazdagabb és a kitermelést harcosan támogató Lengyelországot, valamint Romániát, Csehországot és Ukrajnát is sorra hagyják el a palagáz-cégek, mivel az ilyen beruházások gazdaságilag életképtelennek bizonyultak. Sőt a gazdasági, társadalmi és környezeti kockázatok miatt számos európai ország, régió betiltotta a kutatáshoz és kitermeléshez szükséges rétegrepesztést. Néhány napja, április elején történt palagáz-fúrási baleset Albániában[1], a robbanások és a szennyezés miatt a közeli falut ki kellett telepíteni. Ugyanekkor Magyarország vakon szembemegy a trendekkel: még nagyobb nyomás alá helyezik a zöldhatóságokat és a helyi önkormányzatokat, hogy ne álljanak a palagáz-fejlesztések útjába, miközben a kockázatok jobb kezelését célzó EU-s ajánlásokat az ország egyelőre csak részben teljesítette.
Pedig a független szakértői jelentések egyértelműek: ma nem gazdaságos, nem reális a palagáz kitermelése sem Magyarországon, sem Európa más országaiban még a drasztikus rétegrepesztés-technológiával sem. A drága, tőkeigényes technológia és a készletek mélyen fekvése miatt csak a jelenleginél jóval magasabb gázár mellett érhetné meg a kitermelés, és az sem csökkentené jelentősen a lakossági gázárakat – ahogy az USA palagáz-forradalma sem tette. A támogatások ellenére az európai földtani viszonyok, a sűrűn lakottság miatt a palagáz nem tud felfutni, nem alkalmas a más fosszilis energiák importjának kiváltására, érezhető csökkentésére.
„Akármennyi palagázt rejt is a Föld mélye, az sohasem lesz olyan áron és mennyiségben kitermelhető, hogy növelhetné hazánk energiabiztonságát. Viszont töménytelen mennyiségű ivóvizet tehetnek vele tönkre az ezzel kísérletező vállalkozások. Ezért mindannyiunk érdekében sürgetjük, hogy az állam ne erőltesse a fúrásokat, hanem még az erőltetett kutatás indítása előtt hagyjon fel a hazánk számára is tévutat jelentő palagáz–fejlesztéssel, annak támogatásával. Helyette nyújtson több támogatást az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiák elterjesztésére – állapította meg Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
[1] http://www.balkaninsight.com/en/article/albania-village-evacuated-after-gas-explosion-at-oil-field
