Ferenc pápa a 2025-ös jubileumi szentévet meghirdető, Spes Non Confundit („A remény nem csal meg”, Róm 5.5) kezdetű bullájában emlékeztetett minket, hogy „reményt kell nyújtani a szegények milliárdjainak, akik gyakran nélkülözik az élethez szükséges alapfeltételeket”, és hogy „a földi javak nem néhány kiváltságos számára vannak rendeltetve, hanem mindenkiére”. Ferenc pápa mélyenszántó, igazságosságra való felhívásától inspirálva a Caritas Internationalis (Nemzetközi Karitász) vallási alapú és civil szervezetekkel összefogva minden jóakaratú embert felkér, hogy csatlakozzon Váltsuk az Adósságot Reményre! (Turn Debt into Hope) kampányhoz. Együtt arra buzdítjuk a döntéshozókat, hogy az embereket és a bolygót részesítsék előnyben a puszta nyereséggel szemben.
.jpg)
10 ALAPVETŐ TÉNY A JELENLEGI ADÓSSÁGVÁLSÁGRÓL
1. A jelenlegi adósságválság világméretű
Több mint 100 ország néz ma szembe adósságválsággal, és adósságuk 60%-át magánhitelezők birtokolják, ami bonyolultabbá teszi az adósságrendezést.
2. A súlyos eladósodás veszélyezteti a fejlődést
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank becslése szerint az alacsony jövedelmű országok 60%-a elérte vagy csaknem elérte azt a pontot, ahol eladósodottságának súlyos mértéke miatt nem tudja teljesíteni adósságtörlesztési kötelezettségeit.
3. Az adósság költségei meghaladják az alapvető kiadásokat
Hatalmas számú, 48 fejlődő ország többet költ a hitelkamat-kiadásokra, mint az egészségügyre vagy az oktatásra, amivel tovább súlyosbítják az egyenlőtlenséget és a szegénységet.
4. Adósság az egészségügy és az oktatás előtt
Több mint 3,3 milliárd ember él olyan országban, ahol a kormány többet költ adósságtörlesztésre az olyan alapvető szolgáltatásoknál, mint az egészségügy vagy az oktatás.
5. A fejlett országok táplálják az adósság-felhalmozódást
2023-ban az új globális adósság több mint 80%-a olyan gazdag országokból származott, mint az Egyesült Államok, Japán, az Egyesült Királyság és Franciaország. Mindeközben a fejlődő országok nehezen birkóznak meg az adósságterhükkel.
6. A hitelfelvételi költségek igazságtalanok és fenntarthatatlanok
A gazdag országok hitelkamatainál kétszer-tizenkétszer magasabb hitelkamatok sújtják a fejlődő országokat, ami adósságcsapdába ejti őket.
7. Az adósságok emelkednek
A ragadozó hitelezés, a Covid–19-járvány gazdasági hatásai és a globális infláció következtében az országok minden eddiginél jobban eladósodtak.
8. Az adósság hátráltatja az éghajlat-politikai fellépést
A globális dél országai 2023-ban 12,5-szer többet költöttek adósságszolgálatra, mint a klímaváltozás elleni harcra, ezáltal kiszolgáltatottá váltak a klímaváltozás pusztító hatásaival szemben.
9. Az adósság táplálja az egyenlőtlenséget a nemzetközi pénzügyi rendszerben
Afrika a világ teljes államadósságának csak 2%-át teszi ki, de aránytalanul magas törlesztési terheket cipel, amelyeket súlyosbítanak a nemzetközi pénzügy rendszerszintű egyenlőtlenségei.
10. Fosszilistüzelőanyag-támogatás kontra klímafinanszírozás
A gazdag országok 12 év alatt hatszor annyit költöttek fosszilis tüzelőanyagok támogatására, mint a kiszolgáltatott nemzetek éghajlatváltozás elleni küzdelmét segítő nemzetközi intézkedések finanszírozására. E támogatások összege pótolhatná az éghajlatváltozás szempontjából leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő országok fedezetlen finanszírozási igényének csaknem felét.
Forrás: Caritas Internationalis
A kampány nemzetközi oldala itt található.
A petíciót magyarul itt tudja aláírni.
A honlap az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények a szerzők álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió álláspontjával, azokért semmilyen módon nem tehető felelőssé az EU.
