A közelgő biodiverzitás nemzetközi napja (május 22.) alkalmából 2025. május 8-án a Magyar Természettudományi Múzeumban rendezték meg a Magyar Természetvédők Szövetsége és 23 partnerszervezete által koordinált „A mi sokszínű kertünk” projekt záróeseményét. A Biodiverzitás-megőrzés – Nemzetközi tárgyalásoktól a helyi megoldásokig című konferencia szerencsés egybeesésként az élő természetbúvár ikon David Attenborough 99. születésnapján valósult meg élénk érdeklődés mellett.
Felelősség és cselekvés
A konferencia első blokkja a természetvédelem nemzetközi és kormányzati szakmai hátteret vázolta fel. A rendezvényt megnyitó Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára David Attenborought idézve mutatott rá: „a földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e időben cselekedni”. A cselekvéshez elsősorban megalapozott tudásra, valamint különböző szinteken – nemzetközi, kormányzati, helyi és egyéni – felvállalt felelősségre és komplex válaszokra van szükség – fejtette ki a helyettes államtitkár –, majd elmondta, hogy a kormányzat a 2023-as nemzeti biodiverzitási stratégia gyakorlatba ültetésére törekszik.
Nemzetközi szintű előkészítő munka
Kőrösi Levente, az Agrárminisztérium főosztályvezetője a 2024-es magyar EU elnökség alatt zajlott, biodiverzitással kapcsolatos tárgyalásokat és eredményeket ismertette előadásában. A nemzetközi tárgyalásokban az EU-nak egységes álláspontot kell képviselnie, ezért a magyar fél által végzett előkészítő és egyeztető munkának e téren nagyon fontos szerepe volt. A számtalan nemzetközi ülés mellett hét fontos csúcstalálkozó is jutott a magyar EU-s elnökség idejére, melyek közül a legnagyobb dobást az ENSZ Biodiverzitás Csúcstalálkozója jelentette. A világ egyik legnagyobb környezetpolitikai eseményének számító csúcstalálkozón 170 országból 20 000 résztvevő gyűlt össze Caliban 2024. október 21 és november 2. között: a tárgyalások legfontosabb eredményeként a Biológiai sokféleség egyezményt aláírók megállapodtak abban, hogy a következő években pontosan milyen menetrendet követnek a 2030-ig kitűzött célok megvalósulása érdekében. Az ENSZ országai közül 65% határozott meg nemzeti célokat a biodiverzitás megőrzésére, és mindössze 24%, közte Magyarország rendelkezik nemzeti stratégiával is – mutatott rá Kőrösi Levente.
A főosztályvezető előadásának zárásaként felhívta a figyelmet a közelgő IPBES (IPBES (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services) workshopra, melyre 18-30 év közötti pályakezdők jelentkezését várják.
A bolygó immunrendszere
„A mi sokszínű kertünk” módszertanát megalapozó ismeretanyagba Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért igazgatója nyújtott betekintést „A biológiai sokféleség védelmének jelentősége a kiskertben, udvaron, közterületen” című előadásában. A biodiverzitás a bolygó immunrendszere – minél többfajta élőhely és faj létezik, a globális rendszer annál stabilabb és reziliensebb – vázolta fel kiindulópontként Gyulai Iván. A természet sokszínűségével a kertek, udvarok, parkok jelentik a természetes kapcsolódási pontot a hétköznapi emberek számára. Gyulai Iván saját kertjének élő, izgalmas példáin keresztül mutatta be egy „zsebkendőnyi zöldterület” nyújtotta ökoszisztéma gazdagságát.
A folytatásra készülve
A konferencia második felében „A mi sokszínű kertünk” programban megvalósult eredményekből nyújtott ízelítőt a projektet koordináló Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a projektben részt vevő partner közül hat szervezet képviselője. „A mi sokszínű kertünk” kampány eredményeiről Éger Ákos az MTVSZ ügyvezető elnöke számolt be. A 93 települést érintő, 500 rendezvényt magába foglaló, 35 000 embert közvetlenül bevonó kampány sikerei indokolják a folytatást, melyre remélhetőleg már az elkövetkező hónapokban sor kerül. Az MTVSZ a kampány során 97 saját rendezvényt szervezett, mellyel 2700 résztvevőt sikerült elérni – összegezte Éger Ákos, majd átadta a szót a partnerszervezetek képviselőinek.
Mesével, játékkal
Fülep Teofil a Zöld Kör programhoz kapcsolódó meseíró pályázatát és annak eredményeként létrejött mesekönyvet mutatta be. A pályázaton első helyen végzett mesét a debreceni Csicsogó Bábszínház dolgozta fel interaktív bábelőadássá (ezt a darabot a konferencia végén élőben is láthatta a közönség). A legjobbnak ítélt írások közül „A mi sokszínű kertünk” címet viselő mesekönyvben hat mese jelentetett meg a Zöld Kör, és az ennek értékesítéséből befolyó bevételből kívánják finanszírozni további hat pályamű kiadását egy második kötetben. A gazdagon illusztrált, szívmelengető mesekönyvet a Brancs Közösség piacterén lehet megrendelni.
Bojtos Ferenc a CSEMETE Egyesület iskolai kampányait, ismeretterjesztő élményfoglalkozásait mutatta be: a sokszínűség nemcsak a kampány témájában, hanem a környezeti nevelés célközönségében is megmutatkozott, hiszen óvodásoknak éppúgy kínáltak foglalkozást, mint egyetemistáknak. A tudásanyag átadására olyan interaktív játékokat fejlesztettek ki, mint a zöld dáma, zöld rulett, vagy a favágók és fák amőba. A játékos környezeti nevelésre hozott szép példát Piliszky Zsuzsa, a Nők a Balatonért Egyesület képviselője is, akik interaktív, látványos társasjátékot hoztak létre a projekt mondanivalójának átadására kifejezetten a kisebb gyerekek (óvodások, alsósok) számára, amelyhez sok elemet saját kezűleg, horgolással készítettek. Kelemen Zoltán, a Magosfa Alapítvány elnöke a Tragor Ignác Múzeumban létrehozott, közösségi esemény keretében átadott biodiverzitásbarát mintakert létrejöttének történetét osztotta meg a résztvevőkkel.
Szemléletformálás plázában, múzeumban, falunapon
Pánovics Attila, a Pécsi Zöld Kör vezetője a városi bevásárlóközpontban folytatott biodiverzitás-szemléletformáló tevékenységükről beszélt. A pécsi Árkádban már több mint évtizedes hagyomány a szervezet által évente megrendezett környezetvédelmi témahét. A témahét középpontjában 2024-ben “A mi sokszínű kertünk” kampány üzenetei álltak – a kampány népszerű kertmakettjét a pécsi szervezet bejárható nagyságúra nagyította, és számos más játékot is kínált a pláza zöld szigetére érkező gyerekeknek. A témahéten 700 gyerek vett részt 35 iskolai csoportból, ami a programokba bevont járókelőkkel együtt 6 nap alatt 1100 aktív résztvevőt jelentett.
Pánovics Attila előadása (fotók)
A szemléletformálás a falunapokat és fesztiválokat is elérte egy tematikus sátor révén: ezt a tevékenységtípust Molnár Andrea, az E-misszió Egyesület szakértője mutatta be a konferencia vendégeinek. A témasátor népszerű elemeit, a sokszínű kert terepasztalt, a kvízt, vagy az illatkert-totót a konferencia szünetében az előtérben is ki lehetett próbálni, de ezek mellett számos más élményt kínáltak a résztvevőknek – többek között mikroszkópos felfedező játékot és biodiverzitás-jengát.
Zöldfülű nyuszi és bölcs bagoly
A konferencia zárásaként – a rendezvényre érkező iskolai osztállyal együtt – a résztvevők megnézték a Csicsogó Bábszínház „A két szomszéd” című darabját: a zöldfülű kertész nyuszi és a természettel harmóniában élő bölcs bagoly történetén keresztül ismerhették meg, hogy minden élőlénynek megvan a helye egy gazdagon burjánzó kertben.
A programot az Agrárminisztérium támogatta.
